Ókor - Kora középkor (évszámok, helyek, fogalmak) - még hiányos

253 terms by anna_ronaszeki 

Create a new folder

Advertisement Upgrade to remove ads

Ne is próbáld az egészet bemagolni - megtanulni: lehetetlen. Feladat: egy 50 év körüli érettségi elnöknek elmagyarázni írásban minden egyes fogalmat, úgy, hogy egyikről sem tud semmit. Magyarázd el neki, hogy: 1. Ki, mi, mi történt, hova jutott, mi lett a közvetlen eredménye - ide évszám, földrajzi hely, szakszavak kellene 2. Magyarázz. Miért fontos történetileg, milyen szélesebb következményei lettek, hogyan látjuk ma a jelentőségét, milyen problémákat vet fel? - Ide szakszavak és problémalátás…

Kr. e. 300000

A Homo Sapiens biológiai faj megjelenése, az értelmes ember, melynek alfajába tartozik a ma élő összes ember. Nagy vita folyik a neandervölgyi ember besorolásáról, akit többen szintén Homo Sapiens-nek gondolnak. A neandervölgyi ember volt a barlanglakó, aki már közösségben élt, ismerte a lándzsát, szervezett csoportos vadászatokat, s eltemette családtagjait. A neandervölgyi legismertebb leletei Tatán, Érden és Subalyukon találhatók. A Homo Sapiens Sapiens-szel szemben a neandervölgyieknél viszont nem ismerünk semmiféle művészeti tevékenységet (mint a paleolitikumban a Lascaux-i és Altamira-i barlangból). 30.000 évvel ezelőtti kihalásuk és a mai ember (Homo Sapiens Sapiens) párhuzamos elterjedése még ma is vita kérdése.

Kr. e. 10000-3000

Neolitikum az újkőkor időszaka, ami jelentősen eltér a paleolitikumtól (őskőkor) az eszközök csiszoltságában és felhasználásában. Ez az az időszak, amikor az ember fokozatosan próbálkozott az áttéréssel a vadászatról és gyűjtögetésről a letelepedett életmódra, mezőgazdaságra és a domesztikált állattartásra. Tudósok úgy gondolják, hogy először a termékeny félholdban arattak az ott termő vad gabonát és árpát. Az első földművelők égetéses földművelést alkalmaztak és sokat vándoroltak. A háziasítás mellett megjelent a tárolás szükségessége, így kezdődik a fazekasság, edények gyártása, a ruhaipar, szövés-fonás, és a távolsági kereskedelem is. Európában a legismertebb neolit központ Catal Hüyük (a a törökországi Anatóliában), mely nagy obszidiánkészletekkel bírt. De az újkőkor és mezőgazdaság a világ több részén függetlenül alakult ki, így Peruban, Közép-Amerikában és Kínában is. Ma az emberiség ugyanazokat az alapanyagokat fogyasztja és állatokat eszi, amit újkőkori őseink ehetővé tettek.

Kr. e. 3500-3000

A termékeny félholdban, a Tigris és Eufrátesz folyó torkolatához közel, Mezopotámiában a sumerek létrehozzák az első ismert emberi civilizációt ötszáz év alatt. Városállamokat hoznak létre, melyeket öntözéses földművelésből származó terményekkel és kereskedelemmel látnak el, s terményeik mennyiségét ékírással rögzítik. A gátak és árkok építettek, óriási agyagból épült városvédő falakkal, s a nyersanyaghiányt Indiától, Egyiptomig szerezték be. A társadalomban megjelent a specializáció az írást végző írnokoktól a kovácsokig és a vallási vezetőkig. Bronzkori civilizáció voltak, a kor legfejlettebb technológiáját alkalmazták: kerekeket, ekéket, vitorlás hajókat. Komplex társadalmi intézményeik közé tartozott a ziggurat, mely nemcsak vallási, de raktározó és adminisztratív központ is volt. A hatvanas számrendszer, csillagászati alapismereteink, s az első leírt mítoszok is tőlük származnak. Városállamaikra példa: Ur, Uruk, Larsza és Babilon. A gyakori öntözések miatti szikesedés vezetett civilizációjuk hanyatlásához.

Kr. e. 3000

A réz használatának kezdete Krétán, a neolitikum után az emberek először rezet kezdtek használni, mivel nagy mennyiségben fordult elő természetesen, s egyszerű kalapálással meg lehetett munkálni. Fegyvereket (balta, lándzsahegy, kard) és öltözködési eszközöket (brossok, tűk) és tárolóedényeket is készítettek belőle. A rezet az ellenállóbb bronz fogja felváltani. A legismertebb rézkori ember a jégbe fagyva az Alpokban talált Ötzi.

Kr. e. 1792-1750

Hammurápi az Óbabiloni Birodalom megalapítójának uralkodása a Kr. e. 18. században. Ő hozta létre a több városállam és állam legyőzésével az első birodalmat Mezopotámiában, s nevéhez fűződik az első írott törvénykönyv. A törvénykönyv egységes volt az egész birodalomban, szabályozta az emberek közötti kapcsolatot jogviták és törvénysértés esetén és védte a magántulajdont. A törvénykönyv társadalmi hovatartozás alapján megkülönböztette az embereket és a büntetéseket. Mindezek ellenére a babiloni nőknek jogokat biztosított, illetve elfogadta az állam felelősségét a társadalom egészét érintő problémáknál (pl. áradás).

Kr. e. 13. sz.

A II. Ramszesz és a hettiták között bekövetkezett kádesi csata (Kr. e. 1278) következtében egyensúly következett be az Egyiptomi Újbirodalom és a Hettita királyság között a Közel-Keleten. Ezt az erőegyensúlyt borította fel teljesen az 1200-as években megérkező tengeri népek támadása. Eredetükről nem sokat tudunk, indoeurópai, vasfegyvereket használó több törzsből álló népesség volt, mely megdönti a Hettita birodalmat, a bronzkori mükénéi civilizációt és az egyiptomi újbirodalmat is. Írásbeliséggel nem rendelkeztek, s a mai palesztinok őseit, a filiszteusokat tőlük származtatják.

Kr. e. 10 sz.

Az önálló közel-keleti izraeli állam, az királyság fénykora két királyhoz, Dávidhoz (Kr. e. 1010-970) és Salamonhoz (Kr. e. 970-930) köthető. Dávid legyőzte a filiszteusokat és meghódította Jeruzsálemet. A Bibliából mesés gazdagságáról és bölcsességéről ismert Salamon volt a legerősebb izraeli király, aki egyiptomi felesége révén szövetséget kötött Egyiptommal, de a föníciai Tűrosz városával is, és elrendelte a jeruzsálemi Nagy Templom megépítését is. Ma ebből a templomból csak a Siratófal létezik, de struktúrája adja a mintáját a sixtus-i kápolnának a Vatikánban. Halála után Izrael elveszti függetlenségét, amit majd csak a huszadik században szerez vissza (1948).

Kr. e. 800

A vas használatának elterjedése, bár a vasat már a tengeri népek sikerrel használják Kr. e. 1200-ban, elterjedése mégis négyszáz évet vesz igénybe. A bronzfegyvereknél jóval erősebb, a bronzpajzsokat átütő eszköz elterjedésének sikerét a magas hőfokon történő megmunkálás, kovácsolás nehezítette. A hettiták használták először fegyvereikhez és kétkerekű, lóvontatta harci szekereikhez. A vaseszközök birtoklása a mindenkori társadalmi elithez tartozott, s Európában a vashasználat az alsóbb társadalmi rétegekben a 18. században terjed el. Használatát az acél fogja fölváltani fokozatosan az 1870-es évektől.

Kr. e. 776

Az első írásban fennmaradt hellén olimpiai játékok ideje, egyben a görög időszámítás kezdete. Az olimpiai játékok a főisten, Zeusz tiszteletére négy évenként rendezett olimpiai sportversenyek voltak, melyet a hírnévért vívtak, békeidőben, Zeusz olümpiai szentélyében. Az olimpia mellett a közös nyelv és a közös vallás kötötte össze a különböző városállamokban élő helléneket. Az ókori olimpiát Nagy Theodosius császár tiltotta be, mint pogány ünnepet a kereszténység megszilárdítása érdekében, s az első modern olimpiát, ókori mintákat felhasználva 1896-ban tartották.

Kr. e. 753

Róma városállamát az Aeneastól származó Romulus és Remus testvérpár alapította meg a monda szerint, ez egyben a római időszámítás kezdete is. Az etruszk városállamok mellé a bevándorló latin lakosság hozta létre Latium-ot, a latinok területét, mely a legnagyobb ókori birodalom lesz a Földközi-tenger medencéjében és Európában.

Kr. e. 490

A leginkább Hérodotosz leírásából ismert első görög-perzsa háború ideje. A perzsák fokozatosan terjeszkedtek Kis-Ázsiában, s elfoglalták a ión alapítású görög városállamokat Kis-Ázsiában (494-492). Flottájuk az Athosz-foknál egy viharban elpusztult, s I. Dareiosz uralkodó seregét a görög hopliták legyőzték a marathoni tengerparton. Mindkét fél tudta, hogy a győzelem rövid időre szól, de a perzsák visszavonultak. Az athéniak váltak a függetlenség bajnokaivá, s azonnal elkezdték a felkészülést a következő háborúra.

Kr. e. 480

A második görög-perzsa háború tíz évvel az első után. I. Dareiosz halálával fia Xerxész akar bosszút állni a független hellén városállamokon. Az athéniak az újonnan feltárt attikai laurioni ezüstbányák jövedelméből flottát építtettek Themisztoklész vezetésével. A gyorsan haladó perzsa seregeket Leonidasz spártai király a thermopülai szorosnál feltartóztatja 300 hoplitájával. Ez elég időt ad az athéniaiaknak, hogy kiürítsék a város lakosságát Szalamisz szigetére. A szigetet védő athéni hajóhad itt veri meg az erősebb perzsa flottát. A következő évben (489) a plataiai szárazföldi csatában a hellén hopliták legyőzik Xerxész szárazföldi seregét is, így a görög városállamok megmenekülnek a perzsa fennhatóságtól. A győzelem teszi lehetővé az athéni demokrácia fénykorát, a déloszi szövetség létrehozását, hisz a két vereség után a perzsák feladják hódító terveiket.

Kr. e. 3-1 sz.

Nagy Sándor (336-323) hódításai során számos várost alapított görög mintára, a Közel és Távol-Keleten, s halála után is folytatódott a görög és keleti minták keveredése (vallások és filozófia területén is) azokon a területeken melyet hadvezérei osztottak fel egymás között (diadokhosz államok). Ekkor terjed el a Közel-Keleten és Egyiptomban a görög nyelv is. A görög kultúra leginkább a szobrászat és építészet terén terjed, monumentális alkotások jönnek létre, így a rhodosz-i kolosszus, a mozgalmas Laókon szoborcsoport, s a pergamoni Zeusz oltár is.

Kr. e. 510

Az etruszk királyok elűzése Rómából, s az arisztokratikus királyságból köztársaság lesz Róma új államformája, a patríciusok, illetve az évente választott két konzul vezetése alatt. Más köztársaságbeli tisztségek is ebben az időben alakulnak ki: a diktátor, a cenzor, s az aedilis. A római köztársaság ötszáz éve alatt történik meg a patríciusok és plebejusok egy néppé olvadása, s az első nagy terjeszkedési időszak, a sikeres pun háborúk, melyet válság követ, amit először Julius Caesar, majd unokaöccse Augustus (Kr. e. 27-14) old meg a a principátus létrehozásával.).

Kr. e. 451-450

A tizenkét táblás törvények, a római köztársaságban az athéni Szólón mintájára első írott törvények (leges duodecim tabularum). A törvények erősen védték a magántulajdont és a patríciusok kiváltságait, de ennek ellenére az írott jog védelmet biztosított a plebejusoknak is. A törvények foglalkoztak polgári (házasság, tulajdonlás), büntető és vallási törvényekkel is. A törvényeket a Fórumon lehetett megtekinteni, s Cicero szerint még az ő korában is fejből kellett tudni a gyerekeknek, s még a császárkorban is használták.

Kr. e. 264-241

Az első római pun háború, a karthágói vezető, Hamilcar Barca és a római köztársaság között. Karthágó egy virágzó földközi-tengeri, kereskedő városállam volt, méretében háromszor akkora mint Róma, hatalmas flottával és zsoldoshadereggel. Róma földművesekből álló köztársasági légiói megbízhatóbbak voltak, mint a karthágói csapatok, de flottával egyáltalán nem rendelkeztek. Némi szerencsével a rómaiak létrehoznak egy flottát, s Karthágó kénytelen feladni Szicíliát (az első provincia), és háborús kártérítést kell fizetnie. A Tirrén-tenger a rómaiak beltengerévé (Mare Nostrum) változik, ez volt Róma városállamának itáliai terjeszkedésének kezdete.

Kr. e. 218-201

A második pun háború, Hamilcar Barca fia, Hannibál és a római köztársaság között. Hannibál gyerekkorától a Róma elleni bosszúra készült, s Hispánián át a Pireneusokon és az Alpokon átkelve meglepi a rómaiakat. Évekig tartózkodik Itáliában, többször megveri a római légiókat is (így Cannae, 216), de képtelen stabilizálni pozícióját, s elfoglalni Rómát. Méltó ellenfele, P. Cornelius Scipio saját haditervét használja Hannibál ellen, s hazai területen, Afrikában támadja meg, Karthágóhoz közel. Hannibál elveszti a zámai ütközetet Kr. e. 202-ben, ami megalázó karthágói békekötéshez vezet a következő évben. Karthágó nemcsak flottáját, de teljes hatalmát elveszti, míg a római köztársaság Hispániában és Afrikában nyer területeket. A háború következménye, hogy egy latin alapú birodalomépítés jön létre a Földközi-tenger medencéjében (ez lesz az új Mare Nostrum), ahol Róma adja át nyelvét, törvényeit és kultúráját az európai népeknek. A háború egyben a köztársaság válságához is vezet, hisz a földműves hadsereg képtelen ellátni hosszú katonáskodást és birtokainak ellátását, s a köztársaság is túl megnő ahhoz, hogy évről évre választott tisztviselők vezessék hatékonyan.

Kr. e. 149-146

A harmadik pun háború, egy büntetőhadjárat része volt, s Karthágó teljes elpusztításához vezetett. Három éves hősi ellenállás után a várost elfoglalták a rómaiak, teljesen lerombolták, a maradék lakosságot eladták rabszolgának, s a terület helyén Afrika néven provinciát hoztak létre.

Kr. e. 60

Az első triumvirátus, Caesar, Crassus és Pompeius szövetsége a szenátus ellenében, Róma irányításáért. A három politikus és hadvezér egymást segíti befolyásos pozíciókhoz, s ők irányítják a római politikát tíz éven át. Crassus Kr. e. 53-ban meghal egy csatában, Pompeiust megölik. A megfélemlített szenátus Caesar-t életreszóló diktátorrá, imperatorrá, a hadsereg fővezérévé, pontifex maximus-sá és néptribunussá választja. Kr. e. 43 március idusán történő meggyilkolása ellenére uralma a válságban lévő köztársaságtól a birodalom felé vezetett, amit politikai örököse, Augustus (Kr. e. 27-14) valósít meg.

Kr. e. 43

A második triumvirátus Octavianus, Lepidus és Marcus Antonius politikai szövetsége Caesar halálának megbosszulására. Az elsőhöz hasonlóan (Kr. e. 60) belső ellentétekkel ért véget, először Ocavianus hadseregével legyőzte Lepidust. Majd Antonius, aki ekkor Octavianus lánytestvérének volt a felesége) beleszeretett az egyiptomi fáraónőbe, a Ptolemaida Kleopátrába, s a vesztes actiumi csata és Alexandria elfoglalása után mindketten öngyilkosok lesznek. Octavianus felvette az Augustus (fenséges) (Kr. e. 27-14) nevet és princeps, első állampolgár lett a szenátusban, s létrehozta a korai császárság, a principátus rendszerét. Néptribunus, konzul, cenzor és pontifex maximus lett, az összes hatalmi ágat egyesítette egy kézben, de Casear hibájából tanulva a diktátori címet nem volt hajlandó felvenni. Ma ezt katonai diktatúrának hívnánk. Stabilizálta a közigazgatást, a határokat és békés viszonyokat teremtett (Pax Romana), Rómát „márvány"-várossá tette építkezéseivel, s a római birodalom jóval halála után is stabil maradt.

Kr. e. 31

A mai Görögország nyugati partjánál, az actiumi tengeri csatában Octavianus hadvezére Agrippa legyőzi Marcus Antonius kétszeres túlerőben lévő flottáját. A vesztes actiumi csata és Alexandria elfoglalása után Marcus Antonius és Kleopátra is öngyilkosok lesznek, Egyiptom császári provinciaként biztosítja majd az ingyengabonát a római plebsnek. Octavianus felvette az Augustus (fenséges) (Kr. e. 27-14) nevet és princeps, első szavazó lett a szenátusban, s létrehozta a korai császárság, a principátus rendszerét. Néptribunus, konzul, cenzor és pontifex maximus lett, az összes hatalmi ágat egyesítette egy kézben, de Casear hibájából tanulva a diktátori címet nem volt hajlandó felvenni. Ma ezt katonai diktatúrának hívnánk. Stabilizálta a közigazgatást, a határokat és békés viszonyokat teremtett (Pax Romana), Rómát „márvány"-várossá tette építkezéseivel, s a római birodalom jóval halála után is stabil maradt.

212

Septimus Severus császár fia, Caracalla császár kiterjeszti a római állampolgárságot minden szabad születésű állampolgárra. Ez ekkor a római köztársasági időkkel szemben már nem kiváltságot és rangot jelentett, hanem plusz adóbevételt, amit kiterjesztett minden polgárra. A római birodalom válságtünetei közé tartozott, s az intézkedés célja a sokszor üres császári kincstár feltöltése volt.

313

A milánói ediktumban I. (Nagy) Konstantin (306-337) és uralkodótársa minden római vallásnak, így a keresztényeknek is szabad vallásgyakorlatot engedélyez. A legenda szerint a Róma melletti Milvius híd-i csatát (312) Isten segítségével nyerte (Napban kereszt jelenik meg: „E jelben győzni fogsz!": mely a Sol Invictus kultusz követőinek és a keresztény katonáknak is szólt). Ez a vallási élmény (és katonai győzelem) is vihette arra a döntésre, hogy pontifex maximusként, egyházi vezetőként kiadja az ediktumot. Ez a vallási tolerancia zárta le a még előző uralkodó, a tetrarchiát létrehozó Diocletianus alatt is meglévő keresztényüldözéseket, s segítette a kereszténység békés terjedését a római birodalomban.

325

Az első egyetemes, Nikaiai zsinatot I. (Nagy) Konstantin (306-337) császár pontifex maximusként hívja össze. Nikaia metropolita székhely, kereskedőváros, a mai Iznik, Kis-Ázsiában. A zsinaton résztvevő püspökök és metropoliták elfogadják a Szentháromság dogmáját, s elítélik Arius presbiter és követő eretnekségét, ami Jézust embernek mondta, s döntöttek a keresztények számára érvényes húsvét idejéről is. Nagy Konstantin császárként aktívan részt vett a keresztény egység létrehozásában, melyet megegyezéses alapon hoztak létre.

395

Kettéválik a Nyugat és Kelet-Római birodalom Ravenna és Konstantinápoly központtal Theodosius császár (379-395) halála után. A Thesszalonikiban székelő Theodosius volt az utolsó római császár aki az egységes római birodalom felett uralkodik. Halála után a latin-nyelvű Nyugat-Római birodalmat elözönlik a germán törzsek és a hunok, és Róma folyamatosan hanyatlik, barbarizálódik. Ezzel szemben a görög-nyelvű Kelet-Róma Konstantinápoly központtal, a távol-keleti távolsági kereskedelmi útvonalak végpontjában egy városias, virágzó Birodalom marad, mely őrzi római örökségét 1453-ban bekövetkező oszmán török elfoglalásáig.

476

A kiskorú Romulus Augustulus császárt Odoaker germán hadvezér megfosztja hatalmától, s hatalmi jelvényeit Konstantinápolyba küldi. Ezt az eseményt nevezik történészek az ókor végének. A nyugat-római birodalom bukása a kora feudalizmus kezdete Európában. Nyugat-Róma bukása egy háromszáz éves folyamat záróaktusa volt, melynek számos politikai, társadalmi, gazdasági és katonai oka volt. A Konstantinápoly központú Kelet-Róma válik a birodalom központjává, mely képes megvédeni magát a népvándorlók támadásaitól, a nyugattal szemben. Európában az 500-1000 között létrejövő kora középkor a megmaradó római hagyományokból, a kereszténységből és a bevándorló germán törzsi hagyományokból hoz létre egy sajátos kultúrát.

529

Nursiai Szent Benedek az itáliai Monte Cassino hegycsúcsán bencés főapátságot alapít, ezzel létrehozva az első mintaadó, nyugati keresztény szerzetesi rend. A rend mottója az 'ora et labora,' imádkozz és dolgozz, ami sikeresen integrálja az egyiptomi és közel-keleti szerzetesi hagyományt Európába. A bencések keleti társaikkal szemben nem kizárólag elmélkedő, Isten felé forduló életet élnek, hanem önfenntartó, dolgos, önellátó közösségeket hoznak létre, melyeknek kódexmásoló tevékenysége, írásbelisége, kertészeti és borkultúrája is kiemelkedő. Szent Benedek Regulái révén (540), Európában gyorsan szaporodnak a hasonló elv alapján működő kolostorok, melyek a többi európai szerzetesrend számára is mintaadók lesznek. A kora középkorban (5.-10. sz.) ezek a kolostorok nemcsak a béke szigetének, de a keresztény civilizáció szimbólumainak is számítottak.

622

Hedzsra, Mohamed menekülése Mekkából Medinába. Az iszlám létrehozója, Mohamed próféta (570-632) Mekkában hirdette az egyetlen igaz Isten, Allah tanait, de a helyi lakosok elüldözték onnan, így Medinába menekült, ez a hedzsra, a muszlim időszámitás kezdete. Mai napig az iszlám vallás öt pillérének részeként minden hívő muszlim Mekka fele imádkozik naponta ötször, és egyik fő vallásos kötelezettsége egy zarándoklat Mekkába, ami hívő emberek millióit mozgatja meg. Alig száz éven belül hatalmas arab birodalom jön létre, mely körbeöleli a Földközi-tenger déli, afrikai részét, s a muszlim portyázók nyugaton, Tours-nál szenvednek vereséget a frank major domótól, Martel Károlytól (732), s több, sikertelen kísérletet tesznek Konstantinápoly elfoglalásra is.

732

Martell Károly major domo (714-741) megállítja a kalandozó arabokat Poitiers és Tours közötti csatában, s szabályozza az arab előretörést Nyugat-Európában. A csatát korábban sorsdöntőnek tartották történészek Nyugat-Európa szempontjából, mely így nem kerül arab uralom alá. Mivel a hispániai arab területek nem sokkal később kalifátusokra esnek szét, ma inkább Martell Károly hatalmának megerősítésében látják szerepét, illetve, hogy a Pireneusok környékén tudja tartani a frank királyság határait.

800

Nagy Károly (768-814) császári koronázása Aachenben ~ karácsonyán. Egy pápai legátus (megbízott) keni fel, tehát szenteli isteni hatalommal felruházott uralkodóvá a Karoling-dinasztia alapító uralkodóját, aki így egy egész Nyugat-Európára (Észak-Spanyolországtól a mai Ausztriáig és Olaszországig) kiterjedő hatalmas birodalmat hoz létre, melynek kiterjedése nagyobb mint a bizánci birodalom. A birodalmat élete végéig tudja egyben tartani, azonban az egységes Európa eszméje mai napig meghatározó, illetve a középkorban Német Római Császárság volt a legbefolyásosabb, legnagyobb presztízzsel bíró intézmény. A Károly szó szláv král alakjából van a magyar király szó, mely tisztséget Magyarországon először Szent István vett fel, miután kialakította a Nagy Károlyéhoz hasonló feudális magyar államot, s megkapta a koronáját és felkenését a pápai megbízottól.

843

Verdun-i szerződés, Nagy Károly birodalmának felosztása unokái között: mai Franciaország, Németország és Itália területi előzményei. Nagy Károly (768-814) fia, a vallásos Jámbor Lajos felosztja a Karoling-birodalmat egységesen fiai között. A legidősebb, Lothár kapja a központi részeket, a Középső Frank Királyságot (Itáliától Burgundiáig és Németalföldet és Provence-t is. Lotharingiát róla is nevezik el. A Nyugati Frank Királyságot kapja II. Kopasz Károly, melyből a későbbi Franciaország alapszik. A Keleti Frank Királyságot Német Lajos kapja meg, aki Bajorországban tartja központját, ez lesz a későbbi Német-Római Császárság, illetve a modern Németország területi alapja. Az európai történelem a huszadik századig felfogható a francia és német területek központi területekért folytatott hatalmi vetélkedéseként is, melyet ez a szerződés alapoz meg.

895-907

A magyar honfoglalás 12 éves folyamata, mely kezdődik a keleti Kárpátok szorosain való bejövetellel és befejeződik a pozsonyi csatával. Szvatopluk nagymorva fejedelem fiainak birodalmát gyorsan szétzúzzák a magyarok, és 902-re már az egész Kárpát-medencét az irányításuk alá vonták. A hódító bajor és német csapatokat Pozsony alatt verték meg a magyarok, ezzel évtizedekre stabilizálták a gyepűrendszert és határvidéket. A honfoglalás lesz az alapja Géza (972-997) és fia, Szent István (997-1038) államalapító tevékenységének. A honfoglaló magyarok leszármazottai sikeres asszimilációs politikát folytatva mai napig a Kárpát-medencében élnek.

907

Pozsony-i csata, Magyarországot megvédik a magyar törzsszövetség Árpád fejedelem vezetésével a német lovagoktól a magyarok. A Keleti Frank Birodalom vezetői szerették volna visszaszorítani a magyarokat a Morva Birodalom és Pannónia (Dunántúl) területéről, de a csata német vereséggel zárult, meghal a bajor őrgróf és a salzburgi érsek is. A két ország közötti határ 955-ig, az augsburgi csatáig az Enns folyó lesz (népmesék Óperenciája, Enns-en túli területe). A csata megszilárdította a magyarok helyzetét a Kárpát-medencében, függetlenségüket a Keleti Frank Birodalomtól és sikeresen fejezte be a honfoglalást.

933

Kalandozó magyar urak, Lehel és Búlcsú merseburgi (nyugati történetírásban: riade-i csata) veresége I. Madarász Henrik szász hercegtől és egységes lovagseregétől. 924-ben Henrik csatában foglyul ejti az egyik Árpád herceget, akinek szabadon bocsájtásáért kilenc éves békét köt és hadisarcot vállal. Henrik a kilenc évet új várak építésével és a hadsereg megerősítésével (nehézlovasság) tölti, majd Merseburg mellett először sikerül megverni az addig verhetetlen könnyűlovas magyarokat. A magyarok ezután nem portyáztak Keleti Frank területeken, s ez a csata jelentette a nyugat-európai kalandozások végét.

955

Bulcsú harka, Lehel (Lél) és Súr magyar urak Augsburg melletti Lech mezei veresége I. Madarász Henrik fiának, I. Ottó (936-973) csapataitól, aki a Német-Római Császárságot is létrehozza. Egy trónviszályt kihasználva három magyar törzsfő, úr, végigdúlja Bajorországot és megpróbálják bevenni Augsburg várát. I. Ottó bajor, frank, szász és cseh lovagi csapatokkal ütközik meg a magyarokkal, akiknek nagy része elmenekül, viszont a három urat elfogja és kivégezteti. A magyar mondákkal (gyászmagyarok, Lehel kürtje) ellentétben ez nem volt egy tragikus vereség, a sereg nagy része visszatért, viszont a magyar vezetés úgy döntött, hogy Nyugat-Európa fele nem portyázik többet. A csata hatására Bíborbanszületett Konstantin császár és beszüntette az adófizetést a magyaroknak (Botond-monda). I. Ottó viszont annyira megerősödik, hogy Rómában Német Római császárrá koronázza a pápa.

962

I. (Nagy) Ottó német király (936-973) német római császár római koronázása, mellyel létrejön a középkor legerősebb és legbefolyásosabb állama, a német-római császárság. A magyarok (955, Augsburg) és a szlávok legyőzése után I. Ottó elég erősnek érezte magát, hogy felelevenítse Nagy Károly Karoling-örökségét, s létrehozza a tizedik század első erős, keresztény birodalmát. I. Ottó Német Római Császárságát példaképként ismerte el az összes korabeli keresztény állam, így Dánia, a kijevi rusz és Bizánc is, s I. Géza fejedelem is innen kér térítőket. A Német-Római Császárság a Keleti Frank Birodalom területén létrejött, a német királyságot és hercegséget, Itáliát, Burgundiát magába foglaló terület volt, mely alapvetően befolyásolta Nyugat és Közép-Európa sorsát.

1000

I. (Szent) István (997-1038) koronázása és uralkodóvá felkenése Székesfehérváron karácsonykor, pontosan 200 évvel Nagy Károly koronázása után. Szent István koronázási ékszerei nem maradtak fenn, de a koronát II. Szilveszter pápa küldte, aki tanítója volt a Német-Római császárnak III. Ottónak. Géza fejedelem fia, a Kárpát-medencét fegyveresen egyesítő fejedelem ezzel nemzetközi elismertséget szerzett, hisz a korabeli keresztény Európa befolyásos vezetői elismerték keresztény királynak. Ezzel Szent István nemcsak államot (királyságot) alapított, hanem a koronázása miatt egyházi vezetőként létre tudta hozni Esztergom központtal a Német-Római Császárságtól független önálló magyar egyházat is. Mind a független állam alapítása, mind az önálló egyháza egyedülálló volt a korabeli Közép és Kelet Európában.

1054

Skizma, egyházszakadás, hivatalosan is különválik a bizánci és katolikus egyház. skizma: A nyugati (katolikus és latin) és keleti egyház (ortodox, görög vagy anyanyelvi) egyház között a szakadás, mely kölcsönös kiátkozásban (exkommunikáció) testesül meg, amit a 18. századi görög-katolikus egyházak létrejötte és a második vatikáni zsinat (1962-1965) enyhít. A két egyház között a 20. századig konfliktus feszül, mindkettő magának tartja fenn az összes keresztény feletti fennhatóságot és Krisztus és a 12 apostol tanításainak igaz értelmezését.

1071

Manzikert-i (vagy malazgirt-i) csata, szeldzsuk törökök legyőzik a Bizánci Birodalmat, elfogják a császárt és Kis-Ázsiát is. A csata a szeldzsukok által elfoglalt ~ városának visszafoglalásáért indult, de vereséggel végződött. A bizánci csapatok nagy része megmenekült, de a szeldzsukoknak bebizonyosodott, hogy a Bizánci Birodalom sem verhetetlen. A következő években elvesztek Kis-Ázsia gabonatermő területei és katonai toborzóterületei, s Bizánc védekezésre kényszerült, a csata fordulópont a Bizánc történetében. Bizánc nagyhatalomból regionális hatalommá válik. Nyugat-Európa számára a csata arra volt bizonyíték, hogy Bizánc nem képes megvédeni a keleti kereszténységet, ezért ez a 25 évvel később induló kereszteshadjáratok egyik indítóoka is.

Alexandria

Egyiptomi kikötőváros a Nílus deltájában, Nagy Sándor (336-323) alapította és önmagáról nevezte el (Kr. e. 331), mint másik negyvenet. Ptolemaiosz ide is temettette el. Ez vált a leghíresebbé az összes közül, méreteiben, szépségében Rómához volt fogható. A város kulturális és tudományos (csillagászati, fordító: a Biblia görög fordítása ide kötődik) központ volt, itt volt a híres ~i (pharoszi) világítótorony, az ókori világ egyik csodája. A városban gümnaszion (mai gimnázium szó őse), sportpálya volt 200 méteres oszlopcsarnokkal, a tudományos komplexum, a Muszeion (mai múzeum szó őse) részeként 700.000 tekercses könyvtár. A város a hellenizmus, s így a multikulturalizmus egyik nagy központja, ahol a görög, zsidó és egyiptomi kultúra keveredett. Nagy Sándor vezérei közül Ptolemaiosz leszármazottai birtokolták, akik közül ma a leghíresebb Kleopátra fáraónő.

Altamira

Paleolitikus (őskőkori) barlang Észak-Spanyolországban, élethű, színes Homo Sapiens Sapiens festményekkel bölényekről, vaddisznókról, mamutokról és más állatokról. Mára Észak-Spanyolország karsztvidékén 17 hasonló barlangot tártak fel. A festmények jelentése és célja vitatott, az értelmezések sokszínűek: vallásos szertartásoktól vadászati rituálékig. Írásos bizonyíték híján a vita eldönthetetlen, az viszont bizonyos, hogy a modern ember fontosnak gondolta a művészeteket és a spirituális gondolkodást, s mai napig csodálatra méltó magas szintű művészeti alkotást hozott létre.

Asszíria

Assur istenről és Assur városáról kapta a nevét ez az észak-mezopotámiai terület, a mai Irakban, mely egy erős és független katonaállam volt a Kr. e. 11. sz-ban a Tigris folyó felső folyásánál. Az asszírok több mezopotámiai birodalmat hoztak létre történelmük folyamán. Az Újasszír birodalom (Kr. e. 10. sz- Kr. e. 612) is egy hódító, harcias civilizáció volt vasfegyverekkel és vaskocsikkal, mely elfoglalta az egész Közel Keletet. Központjuk Ninive volt, mely hatalmas könyvtárral bírt, s amit majd a médek pusztítanak el Kr. e. 612-ben.

Athén

Ókori polisz, iónok által alapított városállam az attikai félszigeten, kikötője Pireusz. Az arisztokratikus királyság Drakón arkhón (Kr. e. 621), Kleiszthenész (Kr. e. 594) és Szolón (Kr. e. 508) reformjaival, majd Peiszisztratosz türanniszával folyamatosan csökkentette az arisztokrácia hatalmát és erősítette a démoszt, az athéni állam polgárait. A perzsák legyőzése után a Kr. e. 5. században itt alakul ki az ókori (városállami) demokrácia Periklész sztratégosz vezetésével, s a Pheidiasz szobrászművész vezetésével létrehozott Parthenonnal és újjáépített Akropolisszal. A Déloszi Szövetség vezető állama, melyet majd a peloponnészoszi háború fog eljelentékteleníteni. Az ókori athéni művészet (szobrászat, fazekasság) és színház (teátrum) (Aiszkhülosz, Szophoklész) mai napig mintaadó az európai civilizációban.

Attika

Az Égei-tengerbe nyúló félsziget, Athénnel a központjában, az ókori Athén poliszának mezőgazdasági és kereskedelmi hátterét képezte. Az ókorban ión lakosság vándorolt be ide, akik elsősorban gabonát, olivaolajat és bort állítottak elő. Tengerpartja alkalmas volt a hajózásra, Athén kikötője Pireusz, s az első görög-perzsa háború (Kr. e. 490) után az ~i Laurionban talált ezüstbányák finanszírozták Themisztoklész flottaépítési programját.

Babilon

A sumerek alapította ókori város a mai Irakban, nevének jelentése Istenek kapuja. A Kr. e. 18. században az amorita származású Hamuráppi Ó ~i birodalmának központja, Nagy Sándor is itt hal meg. A bibliai Bábel tornya is ~-ról kapja nevét, ami nem volt más, mint egy hatalmas ziggurat. Később az asszírok által létrehozott Új ~i birodalom (Kr. e. 7.-6. sz.) királya II. Nabú-kudurri-uszur (Nabu szó az asszír bölcsesség istenét jelenti, Kr. e. 605-562), kétszer foglalja el Jeruzsálemet és ő hurcolja a zsidókat a ~i fogságba Kr. e. 586-ban. Valószínűleg a zsidó értelmiség ekkor kezdi el lejegyezni az addig szájhagyományban őrzött bibliai hagyományt. A város 539-ben békésen megadja magát Kürosz perzsa uralkodónak, a zsidók ekkor térhetnek vissza Jeruzsálembe. Az abbasszida kalifák Babilon mellett, a Selyemúton hozták létre új hatalmi központjukat, Bagdadot, 762-ben, ami Irak mai fővárosa.

Büblosz

A világ egyik legrégibb városa, (Kr. e. 5. évezred), föníciai kereskedőváros és kikötő (föníciai neve Gebal vagy Gubla) a mai Libanonban. A Biblia, könyv és bibliotéka (könyvtár) jelentésű szavak is ebből a városból származnak, mert kizárólag itt kereskedtek az írásra szolgáló egyiptomi papirusszal illetve a bíborcsiga festőporával is.

Catal Hüyük

Kisázsiai, anatóliai török neolit régészeti lelőhely (nevének jelentése: villás domb), az egyik első újkőkori település Kr. e. 7. évezredből, 6000 lakosa lehetett, akik mezőgazdasággal és domesztikációval (kutya, szarvasmarha) foglalkoztak. A hatalmas falu házai sokszor emeletesek voltak, ahol a tetőn lehetett lejutni, létrával. Se városfalat, se társadalmi hierarchiára utaló jelet nem találtak a napszárította agyag falakon belül, ahol minden harmadik szoba egy anyaistennek szánt szentély. Fazekassággal foglalkoztak, de a város részt vett obszidián bányáival a távolsági obszidián kereskedelemben is.

Délosz

Kicsi sziget az Égei-tengeren, Artemisz és Apollón szülőhelye, szentély, melyre természeti erőforrásai hiányában nem tarthatna számot. Az ókori Hellasz legkisebb városállama. Az Athén vezette perzsaellenes ~i szövetség (140 polisz tartozott ide) találkozóhelye (Kr. e. 477-404), itt tartották a kincstárat (454-ig, amikor Periklész Athénbe költözteti), és a találkozók közül többet. Az Athén vereségével záruló peloponnészoszi háború (431-404), egyben a ~i szövetség végét is jelentette.

Delphoi

Az ókor leghíresebb, Apollónnak szentelt jóshelye a Parnasszosz hegy lejtőjén, a hellén világ vallási központja több mint ezer éven át, a világ köldöke. Az Apollón-templom szívében (hesztia) égett az „isteni fény" amit Prométheusz az Olümposzról lopott az embereknek. A plataiai csata (Kr. e. 479) után ebből a tűzből vittek új lángot a hellén poliszok városaik újbóli felvirágoztatására. A templom legbelsőbb helyiségében tartózkodott Apollón különleges jóstehetséggel megáldott istennője, Püthia. A hellének nem indítottak úgy háborút, hogy előtte ne kértek volna tanácsot Püthiától, de az egyszerű emberek is gyakran fordultak ide személyes problémáikkal. Kiemelkedő szerepe volt a kultuszhelynek az erkölcsök és magatartásformák kialakításában. A hely tekintélye túlnőtt a hellén vallási kereteken, távoli emberek és uralkodók, az egyiptomi fáraó, rómaiak is kértek innen tanácsot.

Alsó és Felső Egyiptom

Az ókori ~i civilizáció központja az életadó szabályosan áradó Nílus folyó mentén. Alsó (észak) és Felső (dél) ~ot Kr. e. 3000-ben egyesítette Ménész, létrehozva az ~i Óbirodalmat. 3000 év múlva a perzsák döntik meg az utolsó dinasztiát (Kr. e. 525). A kezdetben különálló két királyság neve a Nílus folyásával megegyezően jött létre, így Alsó- Felső-Egyiptom, Théba központtal és Alsó-Egyiptom, Memphisz központtal. Ez utóbbi válik az egységes Óbirodalom központjává. A világ egyik legrégebbi civilizációja, akiknek csillagászati, gyógyászati, orvostudományi ismereteit az ókori hellének és rómaiak is átvették. Az ókor csodájaként tartották számon az óbirodalmi gizai piramisokat. Az egyiptomi birodalmat a perzsák döntötték meg Kr. e. 525-ben, utána nagyobb birodalmak része volt.

Fönícia

A név görög eredetű Bíbor országot jelent, ugyanúgy, mint a babiloni eredetű Kánaán. A mai Közel-Keleten, a Földközi tenger keleti partján, a mai Libanon területén, Izrael, Szíria és Palesztína egyes részeit foglalta magába. Független, gazdag ókori városállamok (Akkra, Büblosz, Szidón, Türosz), melyek tengeri kereskedelmükről, cédrusfájukról, bíborfestékükről, írásbeliségükről és hajózási különlegességükről voltak híresek. Karthágó is ~i alapítású. Nevükhöz fűződik az első ismert ábécé, amit a görögök, majd rómaiak is átvesznek és az összes mai európai abc őse. Kultúrájuk a tengeri népek támadása után (Kr. e. 13. sz.) alakult ki, s Kr. e. 300-ig virágzott.

India

Az Indus folyóról elnevezett alkontinens melyet délen az Indiai-óceán, Nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl határol, míg észak-keleten a Himalája hegység. Az Indus völgyi civilizáció és fontos vallások: hinduizmus és buddhizmus (de a dzsainizmus és sikh is) is innen erednek.

Indus folyó

India névadója, India és Pakisztán leghosszabb és legfontosabb folyója, ami a Himalájában ered. Kr. e. 2500-1700 között a Harappa-civilizáció éltetője, Mohendzsodáro központtal, amit az őslakos dravida lakosság alakított ki. A sumer városállamokkal kereskedett.

Izrael

Nem azonos a mai ~lel, de elődjének tekinthető, földrajzilag a Jordán-folyótól nyugatra a Holt-tengertől és Júdeától északra fekvő terület a Földközi-tenger keleti partján. A név Jákob pátriárka, ősatya másik nevéből származik. Eredetileg 12 zsidó törzs lakta, melyeket Saul egyesített, akik harcoltak a helyi indo-európai filiszteus lakossággal. Önálló királyságukat Dávid hozta létre (Kr. e. 1010-970), aki legyőzte a filiszteusokat és elfoglalta Jeruzsálemet, s virágkorát Dávid utódja, Salamon folytatta (Kr. e. 970-930).

Istros folyó

A Duna, Európa második leghosszabb folyójának (első a Volga) ókori neve, ami a római limes északi határa volt, lényegében kultúraválasztó volt a római civilizáció és a barbár germánok között. A németországi Fekete-erdőben ered, s a Fekete-tengerbe torkollik Romániában. A duna szó eredetileg egy 'folyó, folyam' nevű ős-indoeurópai szóból származik, aminek alsó folyására használták az Ister szót az ókorban.

Karthágó

Ez a gazdag észak-afrikai kereskedőváros türoszi alapítású, a legenda szerint Didó királynő alapította a gyarmatot a kilencedik században (Kr. e. 814). Föníciai neve, Karthados, ami Új Várost jelent, s ebből származik a latin név is. Az eredeti föníciai lakosságot a rómaiak punoknak hívták. Nemcsak Szicíliát és Dél-Itáliát bírták, hanem a Földközi-tenger medencéjét is befolyásuk alatt tartották hatalmas flottájukkal. Velük folytattak a Földközi-tenger uralmáért harcot (első pun háború: 264-241, második 218-201), harmadik 149-146), ami teljesen át fogja alakítani a római köztársaság szerkezetét és a római birodalom kialakulásához is vezet. A harmadik pun háború után a rómaiak Africa néven provinciát alakítanak ki területén. A mai Tunézia fővárosa, Tunisz mellett található.

Kína

A világ egyik legősibb, és egyetlen folyamatosan fennmaradó ókori civilizációja (alapítása Kr. e. 2100 körül), melyet északon a Himalája határol, s a Huang-ho (Sárga folyó) és Jang-ce (Kék folyó) folyók völgyét is magába foglalja. Az ókorban két luxustermékről: a selyemről és a porcelánról volt a legismertebb, mely a Selyemúton át jutott el Európába. Ezeken túl számos más találmányt is itt fejlesztettek ki, melyek jóval később jutottak el Európába (iránytű, nyomtatás, papír, puskapor). Távolsága az európai és közel-keleti kultúráktól és viszonylagos földrajzi elszigeteltsége elszigetelte a többi eurázsiai civilizációtól. Nevének eredetét többféleképp magyarázzák, de egyik magyarázat szerint a ~t egyesítő első uralkodóról Csin Shi Huang-ti-ból ered (jelentése: Quin-t megkezdő fenséges császár (Kr. e. 247-210), aki nemcsak politikailag, gazdaságilag és kulturálisan egyesíti a területet, hanem a barbárok elleni védekezésül létrehozza az első kínai nagy falat is.

Knósszosz

Kréta legnagyobb bronzkori mészkőből épült épületegyüttese, egy hatalmas palotarendszer, a minószi civilizáció vallásos és politikai központja, virágkora Kr. e. 2000-1600-ig, a mai Heraklion mellett található. Az ún. minószi kultúra is a palotához köthető (Kr. e. 2600-1200), melynek gyönyörű freskói mai napig láthatók. Jómódú kereskedőtársadalom, a görög minotaurusz legenda is ide kötődik. A várost és palota körül nincs védőfal, lakói teljes biztonságban érezték magukat. A palotához fejlett írásbeliség kötődik (Lineáris A írás). A palotában csatornarendszert, folyóvizet és öblítős vécét is találtak.

Kréta

Az ókori ~ a Földközi tenger legnagyobb szigete, egy bronzkori kultúra, Európa legrégibb ismert civilizációja, a minószi kultúra (Kr. e. 2600-1400) innen származik, kereskedelmi központ, az európai írásbeliség egyik bölcsője. Minosz Kréta legendás királya, Zeusz és Európa istenek fia. Az egyik elmélet szerint a közeli Théra vulkán kitörése (ma Santorini) és az azt követő szökőár okozta a civilizáció hanyatlását.

Makedónia

A nyolcadik görög nyelvű századtól királyság a hellaszi területektől északra, a dél-Balkánon, leghíresebb uralkodója II. Alexandrosz, azaz Nagy Sándor, aki saját fennhatósága alatt egyesítette a görög területeket és Ázsiát egészen az Indus folyóig. A görög nyelv egy sajátos dialektusát beszélték, ezért a hellének nem is tartották maguk közé tartozónak őket, bár az Olümposz hegység, az istenek lakóhelye is fennhatóságuk alá tartozott. Lóval és gabonával kereskedtek, fővárosuk Pella volt. Kultúrájuknak, történelmüknek nincs köze a mai ~hoz.

Marathon

Az első görög-perzsa háború döntő csatája, Kr. e. 490-ben I. Dareiosz perzsa uralkodó csapatai harcoltak a Miltiadész vezette athéni nehézgyalogos, hoplita sereggel, mely athéni győzelemmel és tíz év szünettel zárta az első görög-perzsa háborút. A csata története Hérodotosz leírásából maradt ránk. A csatához kapcsolódik a maratoni futó legendája, aki megvitte a hírt az athéniaknak. Futása nyomán kezdték el az első modern olimpián, 1896-ban a maratoni futást. A futás történeti alapja az lehet, hogy az egész athéni sereg futott a csata után Phaléronig, hogy megakadályozzák a perzsák újbóli partraszállását.

Memphisz

Alsó-Egyiptom, majd Egyiptom fővárosa, vallási központja az Óbirodalom idején, mely a Nílus torkolatától nem messze, a mai Kairótól délre található. A város egyiptomi nevének (Ineb-hedzs) jelentése 'fehér fal.' A város mellett találhatók a gizai piramisok és a ~i halotti város (nekropolisz). Jelentőségét azért veszti el, mert nehezebben védhető, mint Théba, s a hellenisztikus kortól gazdasági és kulturális szerepét a tengerparti Alexandria veszi át.

Mezopotámia

Görögül két folyó köze, a Tigris és Eufrátesz közti termékeny terület, a világ legrégebbi ismert civilizációjának bölcsője. Keleti határán, a Zagrosz hegységben jelenik meg a földművelés és domesztikáció, állattenyésztés, s déli részén, a folyók torkolatánál jelennek meg Kr. e. 3500-3000 körül a sumer városállamok és írásbeliség. Ma Irak, Törökország és Szíria fekszik területén.

Mükéné

Akhájok alapította (Kr. e. 19. sz) bronzkori erős görög városállam a peloponnészoszi félsziget északi részén. Civilizációt neveztek el róla (Kr. e. 2000-1200), egy időben Krétát és Szicíliát is uralta. Kr. e. 12. században a bevándorló dórok pusztítják el. A kortárs békés kereskedő minószi kultúrával szemben lakói fő tevékenysége a háború és kalózkodás volt. Városukat is egy sziklára építették, fallal vették körül, Schliemann itt tárta fel az Oroszlános kaput és Atreus aranykincsét. A vasat használó tengeri népek és a vándorló dór lakosság pusztította el.

Neandervölgy

A Homo neanderthalis, vagy Homo sapiens neanderthalis vitatott besorolási emberfajának első leletét itt, a mai dél-Németország területén találták meg. 300-250.000 évvel ezelőtt jelent meg, s 28.000 évvel ezelőtt rejtélyesen kihalt. A neandervölgyi ember volt a barlanglakó, aki már közösségben élt, ismerte a lándzsát, szervezett csoportos vadászatokat. A neandervölgyi legismertebb leletei Tatán, Érden és Subalyukon találhatók. Bár vallási hiedelmeik lehettek (virággal temették el halottaikat, medvekultusz) a neandervölgyieknél a Homo Sapiens Sapiens-szel szemben nem ismerünk semmiféle művészeti tevékenységet (mint a paleolitikumban a Lascaux-i és Altamira-i barlangból). 30.000 évvel ezelőtti kihalásuk és a mai ember (Homo Sapiens Sapiens) párhuzamos elterjedése még ma is vita kérdése.

Olduvai szurdok

A mai Tanzánia területén egy vulkáni eredetű szakadékvölgy, a Szerengeti-síkságtól keletre, a Leakey házaspár számos híres emberszabású leletét és kőeszközeit találta itt (Australopithecus, Homo Erectus). Ezek a leletek képezik az alapját az emberiség Afrikából származásának elméletének. A neve egy félreértés eredménye, az eredeti szó az itt növő egy szizálkender fajta, az oldupai félrebetűzése.

Palesztína

A tengeri népek leszármazottainak, a pelaszgoknak, vagy filiszteusoknak (mai palesztínok tőlük veszik nevüket, de semmilyen kulturális, nyelvi, vérségi vagy vallási kapcsolatban nem állnak) lakóhelye, Kánaán, azaz a bíborcsiga földjének egy része. Már az ókorban harcolnak a területért a tengeri népek egyik csoportja, a filiszteusok, Jákób leszármazottaival, az izraelitákkal.

Peloponnészoszi félsziget

A Balkán félsziget legdélebbi része, ma sziget, mert a korinthoszi csatorna (1893) elvágja a Balkántól. Északi részén Mükéné és bronzkori civilizációja virágzott, majd a félsziget déli részén elhelyezkedő Spárta befolyása alá került. Erről nevezték el a spártai vezetésű ~i szövetséget (a középkorban Moreaként ismert), s a ~i háború is részben itt folyt (Kr. e. 431-404).

Pella

A makedón királyság központja a Kr. e. 5. és 4. században, kereskedelmi központ, a mai Thesszalonikitől 40 km-re északnyugatra romváros, régészeti lelőhely. A leginkább állattenyésztő makedónok különcködésnek tartották, hogy városalapító királyuk palotát építtetett, amiben festmények voltak, s ezért ki is gúnyolták. Bár Arisztotelész is taníthatta itt Nagy Sándort (Kr. e. 336-313) és Euripidész is itt halt meg, igazi politikai és szellemi központtá nem válik, túlságosan is Nagy Sándor birodalmának peremén helyezkedik el.

Perszepolisz

Neve ógörögül annyit tesz, mint a perzsák városa, perzsa neve Párszá. A perzsa birodalom koronázóvárosa és szakrális központja, az adminisztratív központ Szúzával szemben. Kr. e. 515-ben kezdi I. Dareiosz építtetni, Nagy Sándor Kr. e. 330-as hódítása után gyújtatja fel, hogy bosszút álljon Athén 480-as felgyújtásáért. A legendás perzsa úthálózat Szúzát kötötte össze Perszepolisszal, ahonnan a tavaszi napéjegyenlőség (perzsa újév) ünnepség után az uralkodó nyári rezidenciájára ment (Ekbatana).

Perzsia

A médeket meghódító perzsák hozzák létre ezt a birodalmat (Kr. e 648), melyet a mai Irán ősének tekintenek. Fénykorában (Kr. e. 6.-5. század) magába foglalta Egyiptomot és a Kis-Ázsiát és a Közel-Keletet is. Leghíresebb uralkodói II. Kambüszész, I. Dareiosz és fia Xerxész. Az óriási birodalomban vallásos tolerancia volt, út és potahálózata kiemelkedő, a kisebb közigazgatási területek a satrapiák voltak. Nyugati terjeszkedését a balkáni hellén városállamok, Athén vezetésével állítják meg (első görög-perzsa háború, Kr. e. 490, második görög perzsa háború Kr. e. 480). Fővárosa Dareiosz idején Szúsza. Kr. e. 330-ban Nagy Sándor hódítja meg és teszi saját birodalma részévé.

Rudabánya

Kazincbarcika melletti bánya. Az őshominidák, a felegyenesedőben lévő majmok egyik alfaját, a Rudapithecust találták itt. Besorolása mai napig vitatott, egy 18-26 kg összsúlyú, 120-130 centi magas, növényevő csontjait találták meg, melynek 280-300 köbcenti volt az agykapacitása.

Spárta

A peloponnészoszi félsziget legerősebb polisza, a dór lakosságú Lakedaimon (Lakónia) központja. Az Eurotasz folyó partján, a Taigetosz hegységtől keletre helyezkedik el. Királyság, mely szigorúságáról, hoplita nehézgyalogságáról és erős katonaságáról volt híres Hellaszban. Hatalmának csúcspontján 60.000 ember lakta, volt akropolisza (fellegvár) és agórája is. A spártai társadalom a meghódított akháj lakosságra (helóták) települő katonáskodó, dór lakosság, akiket a kézműves, kereskedő személyzet (periokoi) is kiszolgált. A spártaiak vívták a Thermopülai (480) csatát Leonidasz spártai király vezetésével, illetve a ő hoplitáik győztek Plataianál (479) a perzsák ellen. A peloponnészoszi szövetség vezetőjeként a peloponnészoszi háborúban (434-401) legyőzik Athént, de a következő évszázadban elvesztik hellén vezető szerepüket.

Szalamisz

Egy sziget Athén mellett, ahonnan a perzsa veszély elől az athéni lakosságot is kitelepítik. A második görög-perzsa háborúban, Kr. e. 480-ban a hellének, Themisztoklész haditerve alapján ennél a szigetnél verik meg Xerxész hajóhadát, melyet a spártai hopliták plataiai szárazföldi győzelemmel koronáznak meg a következő évben. Ezzel megszűnik a Hellaszt fenyegető perzsa veszély, s ennek következtében jön létre a déloszi szövetség és az athéni demokrácia fénykora Periklész vezetésével.

termékeny félhold

A Közel-Kelet félhold alakú területe mely magába foglalja Egyiptomot, Kánaánt és Mezopotámiát is, melyet az ókori civilizáció bölcsőjének is neveznek. A fogalmat egy egyiptológus (James Henry Breasted) vezette be 1916-ban, mert ekkor úgy gondolták, hogy ezeken a központi területeken alakult ki a földművelés, az állatok domesztikálása és a letelepedés, illetve az első közel-keleti civilizációk (sumer, egyiptomi). Az 1950-es évektől végzett régészeti feltárások jelentősen módosították ezt a képet. A legújabb kutatások szerint a termékeny félhold peremvidékén, Zagrosz hegység, Libanon hegység jöttek létre az első földműves közösségek, illetve ezektől távol is, mint az anatóliai Catal Hüyükben.

Théba

A Közép és Újbirodalom alatt Egyiptom fővárosa a Nílus partján, egyiptomi nevén Uaszet. Sokkal jobban védhető volt, mint Alsó-Egyiptom fővárosa, Memphisz. Az Újbirodalom idején nagyhatalom Egyiptom központja. A Nílus torkolatától 800 km-re van, mellette található a luxor-i és karnak-i templom, illetve a Királyok és Királynők völgye is, ahol megtalálták Tutenkhamon sírját is. Jelentősége az Amarna-reformok után folyamatosan csökkennek, kultikus jelentősége a perzsa hódítás után szűnik meg. Nem összetévesztendő a hellén városállammal, Thébaival.

Türosz

A város neve sziklát jelent, mivel egy sziklára épült egy szigeten, s az ókori Fönícia egyik legjelentősebb városállama volt. A legendák szerint itt született az Európának nevet adó Europé istennő és Didó királynő is, Kr. e. 814-ben innen alapítják meg Karthágót. Gazdag és független kereskedő városállam volt (Kr. e. 12-8. sz.), a legegzotikusabb luxusterméke a bíborcsiga festéke, melyet csak uralkodók használtak.

Trója

A ~ háború híres központja Kisázsiában, az Égei tenger partján, amit Homérosz Iliászából ismerhetünk. A bronzkorban virágzó kereskedőváros, mely ellenőrizte a Dardanellákon keresztülmenő hajóforgalmat. A mai Törökország területén van, Heinrich Schliemann amatőr régész tárta fel a területén található város kilenc rétegét (1868- ). Az Ida-hegy lábánál terül el, ahol a legenda szerint Aphrodité megszülte Aeineiast. A várost a mükénéi civilizáció foglalja el a tizenkettedik század közepén.

Vértesszőlős

Tatabánya mellett a Gerecse lábánál helyezkedik el. Vértes László régész itt azonosította a Samunak keresztelt Homo Erectust, eszközeit és állati maradványokat (ősi ló, ősbölény, kardfogú tigris) 1963-1968 között. Ez egy Kr. e. 350.000 éves paleolitikus leletegyüttes, ami a korabeli Európában különlegesnek számított. A leletek bizonyították a tűzhasználatot (nem készítést), illetve, hogy az előember gond nélkül meg tudott élni Európa északabbi részein is, gyűjtögetéssel, vadgyűjtéssel.

Antiochia

A mai török-szír határon álló hellenisztikus város, keresztény patriarchátus székhelye, csakúgy mint Alexandria, Konstantinápoly, Jeruzsálem és Róma. Az Orentész folyó partján áll, a Silpius-hegy lábánál és a Szeleukida uralkodó építtette fővárosának apjáról elnevezve a Kr. e. 3. sz-ban. A selyemút egyik kereskedővárosa. A keresztény hitéletben fontosságát a hatodik századig őrzi meg, amikor természetes csapások mellett az arabok is elfoglalják.

Aquincum

Római település és katonai tábor a mai Óbuda területén. 106-tól a 4. század végéig Alsó-Pannónia provincia központja volt. Neve valószínűleg a kelta víz szóból ered. A tábor a Duna (Isztrosz) vonalát védte, Vindobonához (Bécs) hasonlóan, s ezeknek a táboroknak a feladata a védelmen túl a romanizáció és a római kultúra terjesztése volt. A mai Budán és Pesten található római emlékek bizonyítékok arra, hogy a rómaiak kiválóan tudtak választani mai napig stratégiailag fontos helyeket, központokat. A régészeti múzeumban egyedülálló a víziorgona, mint tárgyi emlék.

Bizánc

Az athéniak által épített gyarmatváros és kikötő a Márvány tengeren, a Boszporusz partján helyezkedik el. A város Európa és Ázsia között, a Fekete-tenger és Földközi tenger között (Boszporusz és Dardanellák szorosoknál), stratégiai fontosságú helyen terül el. Büzantion helyére I. Nagy Konstantin (306-337) építteti meg a keresztény Új Rómát 330-ban, háromszoros falrendszerrel veszi körül, a várost a köznép csak Konstantin városának, Konstantinápolynak nevezi. Ez válik 390-ben, a Nyugat és Kelet Római Birodalom kettéválásakor Kelet központjává. A közigazgatás és jog latin nyelvűségét egészen Justinianus császár (527-565) koráig éli, aki újabb fénykort biztosít a városnak építkezéseivel: az Hagia Sophia újjáépítésével, a császári palotával, Hippodrómmal és az óriási könyvtárral és a gigantikus földalatti víztározókkal. Ez A város, aminek csodájára járnak egész Eurázsiában, lakossága 300.000 fő, mely folyamatosan fogy. 1453-as elfoglalása után az oszmán törökök Isztanbulnak keresztelik át, az Hagia Sophiát pedig mecsetnek.

Cannae

a második pun-római háború során egyik fő itáliai csatájának helyszíne Kr. e. 216-ban, melyben az Alpokon átkelő Hannibál a másfélszeres túlerőben lévő római hadakat veri meg. Több mint 50.000 római hal meg egy nap alatt, köztük az egyik konzul és 80 szenátor, ezzel a történelem egyik legvéresebb csatájává válik. Ennek ellenére Róma nem esik szét, s a szövetségesek is pártján maradnak. A rómaiak ezután kerülik a nyílt ütközeteket, Hannibál Rómát nem tudja elfoglalni és a háborút a győzelmes csata ellenére elveszti 14 évvel később, Scipio saját taktikájával élve Afrikában támadja meg.

Dacia

Római provincia 107-271 között, amit Traianus császár 107-ben aranykincseiért és vasércéért és sójáért foglalnak el a helyi dák törzsektől. A mai Erdély egy részét, Olténiát és a Bánság keleti részeit foglalta magába. Jelentősebb városai: Napoca (Kolozsvár), s Apulum (Gyulafehérvár). Dacia: A provincia a limes-en kívül helyezkedik el, ezért a második századtól különösen nehéznek bizonyult megvédeni, s 170 év uralom után Aurelianus császár fel is adja, római lakói visszaköltöznek a birodalomba.

Etruria

Az etruszk városállamok, pl. Veii, által elfoglalt területek (Közép és Észak Olaszországban), így egy időben Róma is, melyek nagyon sokat adtak kezdetben a római kultúrához, a legenda szerint Róma első hét királya is etruszk származású volt. Az etruszkok nem indo-európai származásúak, ennek ellenére a rómaiak rengeteget tanultak tőlük a városi kultúra és gazdálkodás terén: földművesek voltak, mocsarakat szárítottak, vasművességük volt, átvették a görög abc-t, a görög isteneket, s a vallás egyéb elemeit, így például a fasces-t (a venyigék közé rakott bárdot, mint hatalmi szimbólumot) és a madarak repüléséből jóslást is. A Kr. e. 650-es években volt fénykoruk, a rómaiak 510-ben űzik el az utolsó etruszk királyt, Tarquinius Superbus-t, s a területet az 5. és 4. században olvasztják be a római városállamba.

Gallia

A kelták, latinul gallok által lakott terület, számos népet és törzset magába foglal. A kelták állandó vetélytársai voltak a rómaiaknak Európában, Kr. e. 390-ben még Rómát is kifosztják, egyedül a Capitolumot nem tudták elfoglalni (a ludak gágogásának legendája). A Kr. e. 1. században szintén megerősödnek, de miután Julius Caesar fegyverrel megtörte ellenállásuk a Kr. e. 1. században (Kr. e. 58-51). a rómaiak két provinciába szervezték. Magába foglalta a mai Franciaországot, Belgiumot, Svájcot, Észak-Olaszországot és Hollandiának és Németországnak a Rajna folyótól nyugatra eső részét.

Hispania

A rómaiak a mai egész Ibériai félszigetet (mai Portugália, Spanyolország, Andorra és Gibraltár) ezzel a szóval illették és provinciát is hoztak létre itt a második pun háború (Kr. e 218-201) után, melyet később több részre osztottak. A terület gazdag volt ásványkincsekben, így aranyban és ezüstben is.

Jeruzsálem

Ma Izrael fővárosa, a Júdeai hegység, a Földközi-tenger keleti partja és a Holt-tenger között helyezkedik el. Egykori paleolit (őskőkori) település, három vallás szent helye. Dávid király foglalja el a filiszteusoktól, Salamon teszi meg fővárosává és itt építteti fel a templomot, majd itt volt a római provincia székhelye is, a második templom lerombolásáig (70). Krisztus itt hal kereszthalált. Az öt pátriárka székhely egyike, de I. Omár kalifa elfoglalja és itt épül fel a muszlim Szikla-mecset is.

Júdea

Palesztina délnyugati, Földközi-tenger parti része, nevét a zsidó Júda törzséről kapta. A területhez tartozik Jerikó, a világ legrégebbi már a Neolitikum óta folyamatosan lakott települése (Kr. e. 10-8.000) Judea. A terület elvesztette a Kr. e. 1. században elveszti függetlenségét és a római birodalom részévé válik. A Bar Kochba lázadás (Kr. e. 66-63) és a zelóta felkelés további tízezrek életét követeli, melynek során zsidók költöznek el ~-ból s kialakul a Földközi-tenger medencéjének diaszpórája, helyi zsidó közösségei a zsinagógákkal és rabbikkal.

Latium

A latin törzsről elnevezett terület, Róma városa és közvetlen környezete a Tiberis folyó bal partján. Eredetileg a Tiber jobb parti etruszk Veii is szomszédságában volt, de elfoglalása után az Appenninek hegység lett a határa. Ezt a régiót bővíti folyamatosan Róma, amíg létrehozza birodalmát a római limes-ig, hatszáz év alatt.

római limes

A római birodalom védelmét szolgáló részben természetes, részben mesterséges határvonal, mely az 1. századtól alakul ki a Pax Romana alatt. Északon Britanniában Hadrianus fala, Európa északi részén a Duna, keleten a Tigris és Eufrátesz, délen a Szahara volt a természetes határ. A természetes határokat katonai városokkal és kilátótornyokkal erősítették meg a rómaiak, erre több mai főváros is példa, így Aquincum (mai Budapest óbudai részén) illetve Vindobona, azaz Bécs, a Duna mentén. A limes-t és a birodalmat a nagy népvándorlás és a harmadik század sokrétű válsága fogja meggyengíteni.

Mediolanum

A modern Milánó ókori római elődvárosa Etruria keleti részén, a kelták lakta területen, a negyedik századtól római császári központ is. 313-ban I. Nagy Konstantin itt adja ki az összes vallást, így a keresztényeket is elfogadó ediktumát. A legenda szerint a Róma melletti Milvius híd-i csatát (312) Isten segítségével nyerte (Napban kereszt jelenik meg: „E jelben győzni fogsz!": mely a Sol Invictus kultusz követőinek és a keresztény katonáknak is szólt). Ez a vallási élmény (és katonai győzelem) is vihette arra a döntésre, hogy pontifex maximusként, egyházi vezetőként kiadja az ediktumot. Ez a vallási tolerancia zárta le a még előző uralkodó, a tetrarchiát létrehozó Diocletianus alatt is meglévő keresztényüldözéseket, s segítette a kereszténység békés terjedését a római birodalomban.

Napoca

Ma Cluj-~, a dákok által alapított város a Szamos folyó partján, mely a római Dácia provincia municipiuma, fontosabb városa, a magyar kultúrában Kolozsvárként ismert erdélyi város. Hadrianus császár hoz itt létre katonai tábort, amit 271-ben Aurelianus császár alatt ürítenek ki.

Nikaia

Görög polisz, a mai Törökország területén, az Izniki tó partján. Az öt patriarchátusi székhely egyike. Az első egyetemes, Nikaiai zsinatot I. (Nagy) Konstantin (306-337) császár pontifex maximusként hívja össze. A zsinaton résztvevő püspökök és metropoliták elfogadják a Szentháromság dogmáját, s elítélik Arius presbiter és követő eretnekségét, ami Jézust embernek mondta, s döntöttek a keresztények számára érvényes húsvét idejéről is. Nagy Konstantin császárként aktívan részt vett a keresztény egység létrehozásában, melyet megegyezéses alapon hoztak létre.

Pannonia

A római birodalom egyik provinciája, Kr. e. 9 és a 4. század között, amit északon a Duna, délen a Száva folyó környéke határolt. Területe a Dunántúlon túl mai kelet-osztrák, szlovák, szlovén, horvát és szerb területeket is magába foglalt. A Borostyánút és a dunai vízi kereskedelem valamint a Duna menti limes miatt kiemelt fontosságúvá vált. A tartományt a kelták előtt itt lakó egyik törzsről, a pannon-okról nevezték el. A rómaiak a határmenti tartományt két részre osztották, Alsó és Felső Pannóniára, s a rómaiak itt is kiépítették kiváló útrendszerüket mely a városokat összekötötte. Fontosabb városai: Emona (Ljubljana), Scrabantia (Sopron), Savaria (Szombathely), Aquincum (Óbuda). A városokból fennmaradt régészeti leletekből kiderül, hogy az ázsiai Ízisz és Mithrasz kultusz nagy tiszteletnek örvendett, de Sopianaeban (mai Pécs), a kora kereszténységnek is komoly társadalmi bázisa volt. A védekezés miatt fontos terület egyik központja Aquincum volt, a területről több császár került a birodalom élére így Hadrianus és Septimius Severus is. A birodalom hanyatlása idején a hunok Attila vezetésével a Tisza vidékén rendezték be központjukat, s őket még több nép követte (langobárdok, avarok).

Róma

Ma Olaszország fővárosa és a Vatikán székhelye, de az ókori Római Birodalom központja is, uralta a latin törzsek lakta környező területet, Latiumot. 7 dombon épült a Tiberis folyó partján, s a legenda szerint Romulus és Remus alapította Kr. e. 756-ban. Kezdetben az etruszkok uralta arisztokratikus királyság központja, aztán a köztársaságé, de ez lesz a római birodalom központja és a többi város mintája is (romanizáció), a Capitoliumával, Szenátusával, vízvezetékrendszerével, fürdőivel, Circus Maximusával és Colosseumával (amfiteátrum). A várost birodalmi rangra Augustus császár (princeps) emeli, aki hivatalosan 'márvány'várossá teszi. Nemcsak az épületek, de az irodalom, kultúra, vallás és jog terén is mintaadó. 410-ben és 455-ben kifosztják a vizigótok, ekkor elveszti jelentőségét, de a kora középkorban a katolikus egyház, a pápaság központja lesz.

Rubicon

Kis, ma már ismeretlen észak-itáliai folyó, egykor Italia provincia és Gallia Cisalpina (Alpokon inneni) provincia határán. Törvény szerint Római hadvezér hadseregével nem léphette át, mely szabályt Kr. e. 49-ben Caesar tört meg, aki így felvállalta a nyílt konfliktust a Szenátussal és ellenfeleivel, s a köztársaság válságának utolsó szakaszát nyitotta meg, ami a birodalom kialakulásához vezetett Augustus principátusával.

Savaria

A mai Szombathely római elődje, a Borostyánút egyik központja, Scrabantiával (mai Sopron) együtt. Felső-Pannonia vallási központja a város, ahol Szent Márton a galliai tours-i püspök is született. Kr. u. 43-ben emelték városi rangra, volt benne császári palota, közfürdő és amfiteátrum is. Diocletianus császár alatt éli a provincia központ a virágkorát, további középületek, Szt. Quirinus bazilika, színházak épülnek, bár keresztényüldözés is van (Szt. Quirinus-t malomkővel nyakában itt dobják folyóba). A várost a hunok foglalják és pusztítják el az ötödik században (441, 445), amire rásegít egy földrengés is.

Sopianae

A második században rómaiak alapította város Felső-Pannóniában, a mai Pécs, mely a negyedik századra a kora-kereszténység egyik központjává vált. Fontos kereskedelmi és katonai központ volt. A város középkori neve Quinque Ecclesiae, azaz öt templom volt, ami öt ókeresztény kápolnájára vagy annak romjaira utal (a németek is ezt veszik át a Fünfkirchen szóval). Diocletianus négy részre osztja Pannonia tartományt, ekkor Valeria tartomány központja is lesz a 8-10.000 lakosú város. A várost a barbár betörések és a hunok gyengítik meg.

Via Appia

Appius Claudius konzul kezdte építtetni ezt az utat a Kr. e. 4. században, hogy megoldja a római hadsereg déli ellátását, először a szamnita háború idején (Kr. e. 5. sz.). Capuán keresztül Brundisiumig vezetett, a Spartacus felkelés (Kr. e. 74-71) 6.000 elfogottját is az út mentén feszítik keresztre. Később a római útrendszer és kultúra szinonimájává válik, ami a rómaiak egyik erőssége volt, s városi és útrendszerük sok helyen mai napig létezik Európában.

Zama

A második pun háború döntő csatája Kr. e. 202-ben Karthágótól dél-nyugatra, Észak-Afrikában. Scipio prokonzul csapataival lemásolja Hannibál Cannae-i taktikáját, legyőzi Hannibált és így megalázó békét tud kényszeríteni Karthágóra egy 17 éves háború végén. Karthágó elveszti nagyhatalmi státuszát: gyarmatait, flottáját, és hatalmas mennyiségű háborús jóvátételt is kell fizetnie. A háború hosszú távú következményeként Róma foglalja el a Földközi-tengert (Mare Nostrum), s terjeszti el saját nyelvét, jogrendszerét, építészetét és kultúráját Európában (romanizáció).

Aachen

Franciául Aix-la-Chapelle, egy rómaiak alapította fürdőváros (Aquae Granni). Nagy Károly kedvelt székhelye (itt is temették el), egyik központja, ide épült palotakápolnája és rá egy dóm is. A bizánci mintára épült palotakápolna nagy hatást gyakorolt a karoling építészetre. A frank birodalom egyik fontos központja, püspöki székhely, koronázóváros, német királyok koronázási helye I. Ottó koronázásától (962).

Arab félsziget

Dél-Nyugat Ázsia és Afrika közti sivatagos terület, az arabok hazája, akik kezdetben állathajtásból, tevetenyésztésből éltek, nomád beduinok voltak. Az 500-as évekre megjelenik az urbanizáció (városiasodás), kialakul egy gazdag kereskedőréteg, így a Tömjénút mellett elhelyezkedő Mekkában is. Mohamed a támadások és fenyegetések elől Medinába menekül, s terjedt el az iszlám 622-ben, a hidzsra után Ázsiában, Észak-Afrikában és Hispániában is.

Bagdad

Ma Irak fővárosa, az ókori Babilontól nem messze. Egy kis perzsa falura építtette fel az egyik Abbaszida kalifa 762-ben a Tigris folyó partján, a Selyemút mentén. Itt hozta létre a három fallal védett Kerek Várost, a tudományok és kereskedelem központját, a kalifa palotájával, a Zöld Dómmal, s a Tudományok Házával, a könyvtárral, sugárutakkal, bankokkal. Ibn Sina és Al-Khwarizmi is itt éltek és írták nagy hatású könyveiket, orvostudományról, matematikáról. Ez az iszlám civilizáció kiemelkedő helye, mely 1000-re a világ egyik legnagyobb, 100.000 lakosú városa volt. 1055-ben foglalták el a szeldzsuk törökök és a 13. században (1258-ban) rombolják le a mongolok.

Birka

A 9. századi világkereskedelem egyik skandináv központja, a Malare tavon, Stockholmtól nem messze. Kínai, arab és indiai termékeket is találtak itt. Az első skandináv keresztény közösség is itt jön létre, a 10. században elveszti jelentőségét.

Csehország

A történeti ~ tartomány a mai Csehország nyugati és középső részét foglalta magába, Morvaországot nem. Több nyugati szláv nép lakott itt, így a cseh törzsek is, melyek kezdetben a Német-Római Birodalom fennhatósága alá tartoztak, s csak az érett középkorban tudnak függetlenedni.

Esztergom

A Duna-kanyarban épült település a római korban a limes része volt. A 960-as években Géza fejedelem ezt a települést választotta egyik fő központjának, itt született Vajkként fia, Szent István, s érseki város lett. A Szt. Adalbert templom volt az első magyar székesegyház.

Etelköz

Két folyó köze, az Árpád vezette törzsek honfoglalás előtti szálláshelye (830-as - 870-es évek között), mely egyedül Bíborbanszületett Konstantinnál szerepel leírva. Az ókori és középkori szerzők előszeretettel nevezik Szkítiának, s az itt lakókat szkítáknak, magyarosan szittyáknak. Pontos helye és területe történészi viták tárgya, de valószínű a Dnyeper és Dnyeszter esetleg Volga közötti terület vagy a Don és Duna köze. A legendák szerint itt történt a törzsszövetség megkötése, a vérszerződés. A törökös életmódot folytató magyarok már függetlenednek a Kazár Birodalomtól. Ez az honfoglalás (895-907) előtti magyarok utolsó szálláshelye, itt élt Álmos fejedelem is, akit a honfoglaláskor feláldoznak a magyarok, így megszűnik a Kazár birodalomban fölvett kettős fejedelemség.

Gibraltár

Ma az Ibériai félsziget csücskében, brit felségterület, az Atlanti óceánt és a Földközi tengert összekötő szoros. A rómaiak ide gondolták Héraklész oszlopait, az akkor ismert világ végét, a Földközi tenger nyugati határán. 711-ben egy arab vezér, Tárik ibn-Zijád foglalta el Afrikából, innen a neve: Tárik sziklája arabul (Gebr al Tarik). Miután elfoglalta Andalúziát (Hispániában) elrendelte egy erődítmény építését, hogy biztosítsa a kapcsolatot a két földrész között.

Gniezno

Lengyel város, 1000-ben itt alapítják meg a ~-i érsekséget, melyet III. Ottó német-római császár is jóváhagy, s a Piasztok ezzel próbáltak függetlenedni a Német-Római császárságtól. 1025-ben itt koronázták meg Vitéz Boleszlávot Lengyelország első királyává. A várost pár év múlva (1038) kirabolják a csehek, s a következő lengyel király átteszi a központot Krakkóba.

Haithabu

Skandinávia és a Balti tenger közötti ősi kereskedőváros, amit a svéd vikingek használtak a mai Észak-Németországban. Fénykorában 1500 lakosa volt, pénzverési joggal is rendelkezett, püspöki székhely is lett. 9 méteres fal védte. Kikötőjéből cserépedényeket, eszközöket és üvegtárgyakat exportáltak. A 9.-10. században még arab és bizánci kereskedelmi kapcsolatokkal is bírt, a 11. századra kirabolják, elpusztítják. Nem épül újra.

Izland

Szigetország Grönland és Skócia között az Atlanti-óceánban. 850 után hajózza be egy norvég hajós, aki jégföld nevet adja neki. A 10. századra lakossága felduzzad 15.000 főre, kelta írek, skótok és norvég vikingek keverednek s egy új lakosság és nyelv jön létre, az ~i. 930-ban létrehozzák a világ első parlamentjét (Althingit), mert nem akartak királyságot, mint ami Norvégiában volt. Ez a 19. század 45 éve kivételével folyamatosan működik. Eleinte két hétig üléseztek nyáron, nemcsak politikai ügyekről tárgyaltak, hanem házasságok és üzletek is köttettek itt. 982-ben innen hajózott tovább a gyilkosság miatt száműzött Vörös Erik. Grönland szigetét találta meg, majd fia, Leif Erikson Vinlandot, Észak Amerikában.

Kijev

Rusz a Dnyeper folyó jobb partján, a mai Ukrajna fővárosa. A keleti szlávok alapítják és a varégok teszik a ~i rusz központjává a kilencedik században. Fontos kereskedelmi központ egészen a tatárjárásig. Batu kán 1240-ben földig lerombolja.

Krakkó

Dél-Lengyelországban a Visztula folyó partján fekvő város, a Kárpátoktól északra. A Wawel-dombon jön létre a Visztula mocsarai fölött. Pár évig a Nagymorva Birodalom része, de a lengyel Piaszt dinasztia első uralkodója, I. Mieszkó elfoglalja, és királysága részévé teszi. Püspöki székhely, a 11. századtól veszi át Gnieznó helyét, mint Lengyelország fővárosa. Már a 11. században román stílusú kőépületek emelkednek, uralkodói palota a Wavelben, egy székesegyház és bazilika is, a város fontos kereskedelmi, közigazgatási központtá is válik. A mongolok 1241-ben szinte teljesen elpusztítják, újjáépítése több évtizedig tart.

Magna Hungaria

Az egyik magyar őshaza latin neve, nagy, de inkább régi Magyarországot jelent, amiről Julianus domonkos rendi szerzetes (barát) tudósít 1236-ból. Julianus két levele marad fenn főnöke tudósításában, melyben beszámol az Ural nyugati felén talált pogány magyarokról, akik, tűzimádók és lótartók voltak, és tudott is beszélni magyarul. A mongolok pusztítják el őket, második útján már nem találja őket. Utána baskír török törzsek telepednek le a vidéken, így a területet ma Baskíriának is hívják.

Medina

Mekka után az iszlám második szent városa, a próféta városa (Madinat-Al Nabi) Szaúd-Arábiában. Fontos kereskedőváros volt a Tömjénút mentén, de 622-ben a halálosan megfenyegetett próféta, Mohamed ide menekül, s innen hódítja vissza Mekkát. A Hidzsra után az iszlám központi városává vált, Mohamed háza mellé megépítették a Próféta mecsetjét is (itt hal meg és van eltemetve), itt található a világ legelső (és így legrégibb) három mecsetje, s folyamatos muszlim vallási közössége is. A város szent központjába mai napig csak muszlim hívők léphetnek.

Mekka

Szaúd Arábiai gazdag kereskedőváros a Tömjénút és más kereskedelmi utak kereszteződésében. Az iszlám vallás első, legszentebb helye, Mohamed próféta szülővárosa, itt nyilatkoztatta ki Gábriel arkangyal a Korán-t Mohamednek. A városba minden muszlim hívőnek, ha teheti el kell zarándokolnia, ez az iszlám ötödik pillére (haddzs), s a második pillérnek megfelelően minden nap ötször a müezzin szólítására saját imaszőnyegükön ~ felé fordulva kell imádkozniuk. A város központjában található a Kába-kő szentély, ahová évente tizenötmillió muszlim zarándokol, csak a haddzs alkalmával 2-3 millióan. A városba mai napig csak muszlimok léphetnek.

Monte Cassino

Sziklás hegy Olaszországban, 130 km-re Rómától délre, ahol eredetileg egy Apolló szentély állt. 529 körül Nursiai Szent Benedek itt alapít monostort, mely a bencés szerzetesség és tudományosság központjává válik. Benedek életében már nem hagyja el a hegyet, itt írja meg 73 pontból álló reguláit (540 körül), melyet a pápasága előtt szintén bencés szerzetes Nagy Szent Gergely (590-604) kötelezővé tesz az összes kolostorban, akik így egységes, írott szabályrendszert követtek. Benedek önellátó szerzetesközösségeket képzelt el, akik két kézzel termelik meg saját szükségleteiket, így a bencés kolostorok a kora középkor gazdasági és kulturális mintaközpontjaivá válnak. Jelszavuk az 'ora et labora,' imádkozni és dolgozni, s nemcsak tanításban és gyógyításban, de kódexmásolásban is élen jártak. A kora középkorban (5-10. sz.) ezek a kolostorok voltak a keresztény civilizáció jelképei.

Morvaország

A történeti Csehország (Bohémia) és Szlovákia közti terület, gyakran Sziléziával együtt emlegetik. Első, nyugati szláv lakói azóta kihaltak. A 8. században itt jött létre az első Morva fejedelemség, mely fénykorát I. Szvatopluk uralkodása alatt érte el (894-ben hal meg). Ekkor Csehországot, Nyugat-Pannóniát és Dél-Lengyelországot is magába foglalta. Halála után a Nagy-Morva birodalmat fiai között osztja fel, s a magyarok pusztítják el 906-ra.

Pannonhalma

Régi neve Győrszentmárton, a Szent Márton hegyen helyezkedik el, ahová 996-ban Géza fejedelem (972-997) cseh bencés szerzeteseket telepít le, melyek kiváltságát I. Szent István (997-1038) megerősíti. Követik Nursiai Szent Benedek Reguláit (540 körül), mezőgazdasággal foglalkoznak, elkészítik saját ruhájukat, bort termelnek és kódexeket is másolnak, közösségük a nyugati kereszténység alázatos szerzetesi hagyományát hozza el Magyarországra. A hely mai nevét a nyelvújító Kazinczy Ferenc adja.

Poitiers

732-ben a Martell Károly major domo (714-741) vezette frank csapatok megverik a Galliába betörő mór (arab) seregeket. A csatát korábban sorsdöntőnek tartották történészek Nyugat-Európa szempontjából, mely így nem kerül arab uralom alá. Mivel a hispániai arab területek nem sokkal később kalifátusokra esnek szét, ma inkább Martell Károly hatalmának megerősítésében látják szerepét, illetve, hogy a Pireneusok környékén tudja tartani a frank királyság határait. A csata két város között történt, a magyar történelemben ~hez, az angolszászban Tours-hoz kötik.

Pozsony

A mai Bratislava, Szlovákia fővárosa. A rómaiaknak és a morváknak is erődítménye volt a környéken. 907-ben a ~-i csatában, Magyarországot megvédik a magyar törzsszövetség Árpád fejedelem vezetésével a német lovagoktól a magyarok. A Keleti Frank Birodalom vezetői szerették volna visszaszorítani a magyarokat a Morva Birodalom és Pannónia (Dunántúl) területéről, de a csata német vereséggel zárult, meghal a bajor őrgróf és a salzburgi érsek is. A két ország közötti határ 955-ig, az augsburgi csatáig az Enns folyó lesz (népmesék Óperenciája, Enns-en túli területe). A csata megszilárdította a magyarok helyzetét a Kárpát-medencében, függetlenségüket a Keleti Frank Birodalomtól és sikeresen fejezte be a honfoglalást.

Prága

Ma a Cseh Köztársaság fővárosa, a Moldva (Vltava) folyó partján. A vár a kilencedik században a Nagymorva birodalomhoz tartozik, de utána német fennhatóság alá kerül. A cseh Przemysl dinasztia vezetői már az itt épült két várból (Visehrad, Hradzin) kormányozzák saját területeiket, egész Európában fontos kereskedelmi központ és püspökség is. A város érseki rangot csak 1344-ben kap, addig Német-Római Császári fennhatóság alatt áll.

Reims

Ma Franciaország északi részén, Champagne tartomány fővárosa, a francia királyok koronázóvárosa, csakúgy, mint a magyaroké Székesfehérvár a középkorban. I. Klodvig frank uralkodó itt keresztelkedett meg, Nagy Károly mindhárom fia itt van eltemetve a bazilikában. A város kiemelkedő egyházi központként többször szolgált a francia király és a pápák közti találkozóhelyük.

Székesfehérvár

A római korban Gorsium közvetlen mellette lévő fontos település volt a Balaton és a Velencei-tó között, s az ottani fontos kereskedelmi útvonalakat (Adria, Itália illetve Kelet-Európa felé) is felügyelte. Géza fejedelem 972-ben alapította a mocsárból kiemelkedő négy szigeten, egy fejedelmi palotával és templommal, a középkorban latinul Alba Regiának hívták. Szent István építtetett itt bazilikát, ahol megkoronázták (s 1526-ig további 42 királyt). Középkori koronázóváros, királyi temetkezőhely (Szent István után még további 14 királyunk), kincstár. Szent István itt nem alakít püspökséget, a hely fontosságát az itteni társaskáptalan adja, illetve, hogy évente kétszer királyi törvénykező napot tartottak itt.

Verdun

A mai Lotaringiában, észak-kelet Franciaországban. Nagy Károly (768-814) fia, a vallásos Jámbor Lajos felosztja a Karoling-birodalmat egységesen fiai között 843-ban a ~-i szerződésben, ez lesz a mai Franciaország, Németország és Itália területi előzménye. A legidősebb, Lothár kapja a központi részeket, a Középső Frank Királyságot (Itáliától Burgundiáig és Németalföldet és Provence-t is. Lotaringiát róla is nevezik el. A Nyugati Frank Királyságot kapja II. Kopasz Károly, melyből a későbbi Franciaország alapszik. A Keleti Frank Királyságot Német Lajos kapja meg, aki Bajorországban tartja központját, ez lesz a későbbi Német-Római Császárság, illetve a modern Németország területi alapja. Az európai történelem a huszadik századig felfogható a francia és német területek központi területekért folytatott hatalmi vetélkedéseként is, melyet ez a szerződés alapoz meg. A nyugati frank részből jön létre a mai Franciaország, a Keleti Frank Királyságból a Német-Római Császárság, s Lotár kapja Lotaringiát, a központi vitatható területeket (Burgundia, Németalföld, Elzász, Lotaringia és Provence).

Vinland

A norvég vikingek által behajózott terület Észak-Amerikában. Vörös Erik fia, Leif Erikson fedezte fel a 10. században, s régészek több viking telepet is feltártak. A név eredete a korábban népszerű bor-föld helyett (ami nem terem meg ezen az éghajlaton) valószínűleg legelő, s a mai Új-Fundland területén található. A behajózás és betelepülés ténye attól különleges, mert nemcsak az őslakos amerikaiak ismerték saját kontinensüket Kolumbusz előtt, de a szintén európai vikingek is. A vikingek amerikai betelepülésének helyeiről, méretéről nagy vita folyik tudományos körökben.

antropomorf istenek

A kifejezés arra vonatkozik, hogy a hellének az isteneiket és istennőiket emberformájúnak képzelték el. Nemcsak, hogy úgy néztek ki, mint az emberek, de ugyanúgy viselkedtek, ugyanolyan vágyaik voltak, és szintén volt végzetük (moira). A három fő különbség emberek és istenek között az volt, hogy 1) az istenek az Olümposz hegyén éltek, 2) különleges képességekkel rendelkeztek, és 3) halhatatlanok voltak.

arkhón

A görög szó vezetőt jelent. Athén poliszában a közösséget az arisztokrata családok vezették. Az állam vezetői voltak az ~ok, akik egy évre választott változó számú (3, 6, 9) vezető tisztségviselők voltak. Egy év után minden egyes arkhón az Areioszpagosz tanácsának (Árész isten dombjáról lett elnevezve) lett a tagja, ami egy tanácsadó és döntéshozó testület volt a hatodik században, a korai athéni arisztokratikus köztársaság idején. A kétlegismertebb arkhón Drakón és Szolón voltak.

arisztokrácia

A görög szó a 'legkiválóbbak uralmát' jelenti, az ókori hellén városállamok egy társadalmi rétege. A sötét kortól (Kr. e. 12-8. sz.) kormányzást születési jog alapján a nemesek egy szűk csoportja gyakorolta minden városállamban, nekik kiváltságos előjogaik voltak. Kezdetben a bronzkori mükénéi civilizációban (Kr. e. 2000-1200) használták, ők voltak a harci szekérrel rendelkezők, a 'legjobbak'. Spárta ariszotkratikus királyság volt, míg Athén a hetedik és hatodik században arisztokratikus köztársaság.

arisztokratikus köztársaság

A mükénéi társadalom 'legjobb'-jait hívták Aristoinak. A poliszok kialakulásakor a sötét korban (Kr. e. 12-8. sz.) jött létre a hellén városállamokban az arisztokrácia. Ők birtokolták a legtöbb és legjobb földterületeket, s a legjobb fegyvereket, számos kiváltságuk volt a társadalom vezető rétegeként. Ők voltak a politikai élet irányítói is, mint a Kr. e. 7. és 6. századi Athénban.

állam

Az ~ egy komplex intézmény, mely belső és külső függetlenséggel rendelkezik és hatalmat (szuverenitást) gyakorol egy meghatározott földrajzi terület és népesség fölött, amelyek nem tartoznak egy másik hatalom, vagy állam fennhatósága alá. Az ~-ok a magántulajdon kialakulásával, a társadalom egymással ellentétes osztályokra bomlásával jön létre, feladata a társadalom szervezése, vezetése és irányítása, az ~ és az őt vezető csoportok érdekeinek érvényesítése az országhatáron kívül, illetve védelem a külső és belső erőkkel szemben. ~-nak tekinthető az athéni polisz csakúgy, mint a Perzsa birodalom is.

árják

A szanszkrit szó „nemeset" jelent és azokra az indo-európai nomád harcosokra vonatkozik, akik Kr. e. 1500 körül meghódították Indiát és a helyi dravida népességet. Új vallást vezettek be, a hindut, ami a társadalmat négy kasztra osztotta (brahminok (papok), satriák (harcosok), vaisják (parasztok) és sudrák (leigázottak)), annak alapján, hogy mennyire állnak közel, vagy tisztaságban Brahmanhoz, az univerzális lélekhez. A kasztok között mai napig sokszor átjárhatatlan különbségek élnek.

zsidók babiloni fogsága

A kifejezés arra az időszakra vonatkozik, amikor az asszírok által létrehozott Újbabiloni birodalom (Kr. e. 7.-6. sz.) királya II. Nabú-kudurri-uszur (Nabu szó az asszír bölcsesség istenét jelenti, Kr. e. 605-562), kétszer foglalja el Jeruzsálemet és elhurcolja a zsidókat a ~-ba Kr. e. 586-ban. Babilon zigguratja lesz a bábeli torony, a gazdag, többnemzetiségű, istentelen és pogány város szimbóluma. A város 539-ben békésen megadja magát Kürosz perzsa uralkodónak, a zsidók ekkor térhetnek vissza Jeruzsálembe. Valószínűleg a vallásos zsidó értelmiség ekkor kezdi el lejegyezni az addig szájhagyományban őrzött ótestamentumi bibliai hagyományt.

barbár

Ez a Hérodotosznál sűrűn előforduló kifejezés arra a civilizálatlan emberre vonatkozik, aki nem tud megfelelően beszélni. A hellén kultúrában mindazokra az emberekre ezt a megkülönböztető jelzőt használták, akik nem hellének voltak, sajátos szokásaik voltak, amik eltértek a hellén civilizációban megszokottól.

brahmanizmus

Ezt az -izmust Hinduizmusként is ismerik, ez volt az indo-európai árja nomádok által behozott vallás Indiában Kr. e. 1500-ba. A Védák szanszkrit szövege alapján a brahman az egyetlen hatalmas szellem, ami létrehoz és elpusztít és aki magát sok-ként fejezi ki (ilyen kifejezési formák lehetnek Brahma a teremtő, Visnu a fenntartó és Siva a pusztító). Tanításaik szerint a jelen igazságtalanságai látszólagosak, részben a múltból következnek és a jövőben kiegyenlítődnek. Hisznek a lélekvándorlásban és, hogy a kasztrendszer áthághatatlan. A hindu kasztrendszerben a brahminok, a papok voltak a társadalom vezető rétege.

bronzkor

A rézkort követő kor (Kr. e. 40000-1200), amikor az emberek elkezdtek a rézkorban használt réznél erősebb és ellenállóbb ötvözetet készíteni rézből és ólomból. A 4. évezredben a sumerek és az egyiptomiak kezdték el, s innen terjed át Európába a 3.-3. évezredben, a legismertebb bronzkori kultúrák a minószi és a műkénéi civilizácó voltak. Ötvözetként sokkal jobbnak bizonyult, mint a réz, de ezt is felülmúlta a következő fém, a vas, mely a Kr. e. 10. századtól fokozatosan kiszorítja.

buddhizmus

Ez is egy indiai vallás, világnézet és filozófia, amit anyanyelvén tanított egy 'felvilágosodott' (buddha) indiai herceg, Siddharta Gautama a Kr. e. 6. században. Elítélte a brahmanizmust és tanítását és a kasztrendszert is. Ezen vallás alapján az élet egy végtelen fájdalomból álló ciklus, amit csak úgy lehet megtörni, ha az ember követi az útját és elér a nirvánába, ami mentesíti a testet a szenvedéstől és önzéstől és az újjászületéstől. A ~ könyörületességre, lemondásra és meditációra buzdít. Sajátos változata a tibeti buddhizmus, melyet a dalai láma vezet. Ma széles körben elterjedt Ázsiában, így Afghanisztánban, Tibetben, Kínában, Mongóliában, de Dél-Koreában és Japánban is, több, mint 500 millió híve van.

cenzor

A köztársaság kori Róma (Kr. e. 521) hivatali méltósága. Másfél évre választottak öt évenként két ~, hogy ellenőrizze a polgárok vagyoni helyzetét (cenzus). Ők kezelték az állami vagyont és alkalmanként erkölcsbírákként is ítélkeztek a szenátus és a plebs fölött. A császárkorban a császár pozíciójába olvad be ez a tisztség.

cirkusz

Rómában az Aventinus és Palatinus dombok közötti völgyben, egy etruszk játéktér helyére építteti fel Traianus császár az első kőépületet, mely 600 méter hosszú és 225 méter széles volt, s ~ Maximus-nak hívták. 150.000 ember élvezhette itt a lovas és kocsiversenyeket (de volt atlétikai verseny, állatszámok is), ahol a plebs kitombolhatta magát. A kocsiverseny mindig politikai célokat is szolgált, a császár és a nép általában az egyik színt (zöld), míg az arisztokrácia a kéket biztatta. A társadalmi feszültség levezetésének kiváló formája volt, s Rómához hasonlóan a provinciák fontosabb városaiban is voltak hasonló épületek. Justinianus császár (527-565) idején a hasonló funkciójú Hippodróm volt népszerű.

colonus

A szó kezdetben a teljes jogú polgárt jelentette Rómában. A császárkor végén (3.-4. sz.) viszont személyileg szabad, de a földbirtokosnak különböző szolgáltatással tartozó földbérlő lett. Diocletianus római császár (284-305) megszüntette személyes szabadságukat, s a telkükkel eladható jobbágyokká váltak. Így váltak középkori jobbágyok egyik késő antik forrásává.

dákok

Vegyes népességű és (ismeretlen) nyelvű lakosság, Dacia névadói. A régészeti leletek alapján erődített településeik voltak, halomsírokba temetkeztek és mezőgazdasággal is foglalkoztak, makedón mintára aranypénzt is vertek. Kiterjedésük csúcsát Boirebisztasz királynál érték el az első században (Kr. e. 82), ekkor az egész Al-Duna völgy, északon a mai Ukrajna jelentős része és majdnem az egész Kárpát-medence, a Dunántúllal a fennhatóságuk alatt volt. Boirabisztasz halála után az állam meggyengült, s folyamatosan a mai Erdély területére szorult vissza. Traianus császár 107-ben aranykincseiért és vasércéért és sójáért foglalja el a helyi dák törzsektől a limesen kívül és Dacia néven római provincia 107-271 között, ami A mai Erdély egy részét, Olténiát és a Bánság keleti részeit foglalta magába. A ~ állama megszűnik és nem is jön létre újra. A provincia a limes-en kívül helyezkedik el, ezért a második századtól különösen nehéznek bizonyult megvédeni, s 170 év uralom után Aurelianus császár fel is adja, római lakói visszaköltöznek a birodalomba.

dák-román kontinuitáselmélet

Azon az elképzelésen alapszik, hogy a dákokat meghódító római telepesek összeolvadtam a helyi meghódított dák lakossággal, s amíg Dácia római provincia volt 170 évig (107-271) kialakult a román nép. Az elképzelés a humanista íróktól ered, akik a római (latin) és román (neolatin) nyelv hasonlóságából indultak ki, s azt gondolták, hogy a románok Traianus császár megszálló hadseregének leszármazottai. A 3. századtól a 12. századig a mai Erdély területén sem régészeti nyoma, sem helynevekben emléke nem marad fenn a dákok folyamatos ott tartózkodásának. 271-ben a régészeti adatok szerint a korábban lakott római városok teljesen elnéptelenednek, s a hadsereggel együtt a lakosság is kivonul Dáciából, a területet több nép veszi birtokba (gepidák, avarok) amire régészeti leletek utalnak. A román nyelv albán kapcsolatai azt mutatják, hogy a románok a Balkán-félsziget albánokhoz közeli Illíria tartományából vándoroltak a Kárpátok vidékére a 12. században. ~ a 18-19. században, a nacionalizmus kialakulásával, a dicső múlt feltámasztásával és a történelem mitizálásával erősödik fel. Amíg a románok több állam fennhatósága alatt éltek, és nem volt saját államuk, Boirebisztasz dák állama nagy kiterjedésű, önálló terület volt, mellyel így történelmi jogot formálhattak az egy államban egységesítésre, hisz - folytonosság esetén 2500 év helyben lakásra és államiságra hivatkozhattak. Az első világháborút követő trianoni békeszerződés idején az aktuálpolitizálás része lett, hisz a ~ lehetett igazolni a románság történelmi jogát Erdélyre, Ceaucescu szocialista diktátor örökségeként a mai napig tényként és nem elméletként tanítják román állami iskolákban.

déloszi szövetség

A két győztes perzsa háború (Kr. e. 490, Kr. e. 480) ellenére a hellén városállamok félelme a perzsa támadástól nem múlt el, ezért hoztak létre egy perzsaellenes szövetséget. Az Athén vezette ~ (140 polisz tartozott ide) a Kr. e. ötödik században (Kr. e. 477-404) Délosz szigetén tartották a kincstárat (454-ig, amikor Periklész Athénbe költözteti), és a találkozók közül többet. Kr. e. 448-ban a perzsa birodalom és a ~ megkötötte a kallias-i békét, melynek során a perzsák vállalták, hogy visszavonulnak az Égei-tengerről és környékéről, míg az athéniak vállalták, hogy nem folytatnak katonai tevékenységet a perzsa birodalom ellen. Ez Athént a Perzsa Birodalom és Karthágó mellett a Földközi-tenger három nagyhatalmának egyikévé tette, viszont így okafogyottá vált a ~, hisz megszűnt a perzsa fenyegetettség. Athén ennek ellenére tovább irányította a ~-et, de a vereségével záruló peloponnészoszi háború (431-404), egyben a ~i szövetség végét is jelentette.

demokrácia

A görög kifejezés a 'nép uralmát' jelenti. Ez egy olyan politikai rendszer, ahol a (város)állam hatalma (törvényhozás, kormányzás és bíráskodás) már nem egy kiváltságos réteg (pl. arisztokrácia) kezében van, hanem a város polgárainak (a népnek: démosz) kezében. Az ókori athéni ~ esetében ez azt jelentette, hogy a húsz év feletti Athéni állampolgárok (a korabeli Athén lakosságának maximum 20 %-a, hisz a nőknek, gyerekeknek, a metoikoi-nak, körüllakóknak és bevándorlóknak minimális jogaik voltak) közösségre vonatkozó döntéseket hozhattak nyílt viták során. A kézművesek, földművesek kiesett munkaidejét napidíjjal pótolták. Az európai civilizáció számára, különösen a felvilágosodás idejétől, az ókori athéni ~ egy elérendő eszménnyé, ideává vált.

démosz

A görög szó 'nép'-et jelent, s az ókori Athén lakosságának nagy részére vonatkozott, a polgárjoggal rendelkező, de kis vagyonú szabadokra (köznép). Ez magába foglalta a kézműveseket, földműveseket és kereskedőket. Athén a 8. és 6. század között arisztokratikus köztársaság volt, amit 60 arisztokrata család leszármazottai irányítottak. Szólon (Kr. e. 594) és Kleiszthenész (Kr. e. 508) reformjaival viszont a származás és a vagyoni helyzet is egyre kevésbé lett fontosabb, így a sikeres perzsa háborúk után egy rövid időszakra az athéni polisz polgárai, a ~ irányította az állami, közösségi döntéseket.

despotizmus

Ez az-izmus a görög 'úr' szóból (despota) származik, mely egy olyan kormányzati rendszer, ami az isteni jelleggel felruházott uralkodó korlátlan akaratán és hatalmán alapul. Az ókori keleti államokban az összes állam (Egyiptom, Asszíria, Babilon és a Perzsa birodalom) vezetője a teljes hatalom birtokosa, istenként tekintenek rá és akarata maga a törvény.

domesztikáció

A neolitikum (Kr. e. 10.000-3.000) időszakában számos jelentős változás történt, melyek időszakokra a letelepedett életmód irányába mutattak. A vadászat helyett az emberek elkezdtek állatokat háziasítani, s gyűjtögetés helyett földműveléssel, s vadnövények termesztésével foglalkozni. Mindkettő hosszú, több száz éves folyamat, az első háziasított állatokat, a kecskét és a juhot elsősorban húsukért, tejükért (táplálék) és bundájukért, gyapjukért (öltözködés) tartották, de teherhordó, igavonó állatokként is használták őket. A termékeny félhold térségében a szarvasmarhát és a disznót is háziasították, leginkább húsuk miatt. A teherhordó állatokat, mint a lovat és a tevét, már az újkőkor végén háziasította az ember.

elsődleges forrás

A kutatott korszakból származó írott vagy tárgyi emléket jelent. Az írott dokumentum esetében az eseményben résztvevő szemtanú írja le. Például ilyennek tekinthető a bayeux-i faliszőnyeg Anglia normann hódítására (1066), viszont a honfoglalásról 300 évvel később író Anonymus semmiképpen sem tekinthető honfoglalás korabelinek, viszont kiválóan használható a 12. századi gondolkodás, gesztairodalom elemzésére ilyen típusú dokumentumként.

See More

Please allow access to your computer’s microphone to use Voice Recording.

Having trouble? Click here for help.

We can’t access your microphone!

Click the icon above to update your browser permissions above and try again

Example:

Reload the page to try again!

Reload

Press Cmd-0 to reset your zoom

Press Ctrl-0 to reset your zoom

It looks like your browser might be zoomed in or out. Your browser needs to be zoomed to a normal size to record audio.

Please upgrade Flash or install Chrome
to use Voice Recording.

For more help, see our troubleshooting page.

Your microphone is muted

For help fixing this issue, see this FAQ.

Star this term

You can study starred terms together

NEW! Voice Recording

Create Set