Only $35.99/year

Történelem érettségi fogalmak

Terms in this set (195)

A regálé-jövedelem = királyi felségjogon beszedett jövedelem. A középkorban a legjövedelmezőbb gazdasági tevékenységek (bányászat, pénzverés, kereskedelem) művelése a király kizárólagos joga (felségjoga, monopóliuma) volt. Magyarországon a bányamonopólium és a pénzverés monopóliuma volt a legfontosabb, mert messze ezekből származott a legtöbb regálé-jövedelem. A bányamonopólium azt jelentette, hogy a középkorban a király tulajdona volt minden feltárt ásványkincs (Ma is az állam tulajdonát képezi minden földben található ásványkincs és régészeti kincs). A magyar király bányaműveléshez értő szász német hospeseket telepített le Erdélyben és a Felvidéken, akiknek engedélyt adott só és nemesfémbányák megnyitásához, cserében a bányászvállalkozók bányabért (urbura) fizettek a királynak. A bányászoknak azonban nem csak az urburát, hanem az összes kibányászott nyers aranyat és ezüstöt is be kellett szolgáltatniuk a hozzájuk legközelebb eső pénzverő kamarához. A kamara pedig a beszolgáltatott nemesfém értékének 50%-át kitevő vert pénz adott érte (azaz a nemesfém kötelező beváltása 50%-os hasznot hozott a pénzverő kamarának). A pénzverés monopóliuma azt jelentette, hogy Magyarországon csak a király verhetett pénzt. A kamarahaszna pedig abból származott, hogy a király évente új pénzt veretetett és mindenkinek kötelező volt a régi pénzét az újra beváltani. 3 régi pénzért 2 újat adott a kamara, ami 33%-os hasznot jelentett. A királyok vámszedő helyeket állíthattak fel, ahol a kereskedőknek vámot kellett fizetniük. A vámok általában az áru értékének 3-5%-át tette ki.