How can we help?

You can also find more resources in our Help Center.

Ókor - Kora középkor (évszámok, helyek, fogalmak) - még hiányos

Ne is próbáld az egészet bemagolni - megtanulni: lehetetlen. Feladat: egy 50 év körüli érettségi elnöknek elmagyarázni írásban minden egyes fogalmat, úgy, hogy egyikről sem tud semmit. Magyarázd el neki, hogy: 1. Ki, mi, mi történt, hova jutott, mi lett a közvetlen eredménye - ide évszám, földrajzi hely, szakszavak kellene 2. Magyarázz. Miért fontos történetileg, milyen szélesebb következményei lettek, hogyan látjuk ma a jelentőségét, milyen problémákat vet fel? - Ide szakszavak és problémalátás…
STUDY
PLAY
Kr. e. 300000
A Homo Sapiens biológiai faj megjelenése, az értelmes ember, melynek alfajába tartozik a ma élő összes ember. Nagy vita folyik a neandervölgyi ember besorolásáról, akit többen szintén Homo Sapiens-nek gondolnak. A neandervölgyi ember volt a barlanglakó, aki már közösségben élt, ismerte a lándzsát, szervezett csoportos vadászatokat, s eltemette családtagjait. A neandervölgyi legismertebb leletei Tatán, Érden és Subalyukon találhatók. A Homo Sapiens Sapiens-szel szemben a neandervölgyieknél viszont nem ismerünk semmiféle művészeti tevékenységet (mint a paleolitikumban a Lascaux-i és Altamira-i barlangból). 30.000 évvel ezelőtti kihalásuk és a mai ember (Homo Sapiens Sapiens) párhuzamos elterjedése még ma is vita kérdése.
Kr. e. 10000-3000
Neolitikum az újkőkor időszaka, ami jelentősen eltér a paleolitikumtól (őskőkor) az eszközök csiszoltságában és felhasználásában. Ez az az időszak, amikor az ember fokozatosan próbálkozott az áttéréssel a vadászatról és gyűjtögetésről a letelepedett életmódra, mezőgazdaságra és a domesztikált állattartásra. Tudósok úgy gondolják, hogy először a termékeny félholdban arattak az ott termő vad gabonát és árpát. Az első földművelők égetéses földművelést alkalmaztak és sokat vándoroltak. A háziasítás mellett megjelent a tárolás szükségessége, így kezdődik a fazekasság, edények gyártása, a ruhaipar, szövés-fonás, és a távolsági kereskedelem is. Európában a legismertebb neolit központ Catal Hüyük (a a törökországi Anatóliában), mely nagy obszidiánkészletekkel bírt. De az újkőkor és mezőgazdaság a világ több részén függetlenül alakult ki, így Peruban, Közép-Amerikában és Kínában is. Ma az emberiség ugyanazokat az alapanyagokat fogyasztja és állatokat eszi, amit újkőkori őseink ehetővé tettek.
Kr. e. 3500-3000
A termékeny félholdban, a Tigris és Eufrátesz folyó torkolatához közel, Mezopotámiában a sumerek létrehozzák az első ismert emberi civilizációt ötszáz év alatt. Városállamokat hoznak létre, melyeket öntözéses földművelésből származó terményekkel és kereskedelemmel látnak el, s terményeik mennyiségét ékírással rögzítik. A gátak és árkok építettek, óriási agyagból épült városvédő falakkal, s a nyersanyaghiányt Indiától, Egyiptomig szerezték be. A társadalomban megjelent a specializáció az írást végző írnokoktól a kovácsokig és a vallási vezetőkig. Bronzkori civilizáció voltak, a kor legfejlettebb technológiáját alkalmazták: kerekeket, ekéket, vitorlás hajókat. Komplex társadalmi intézményeik közé tartozott a ziggurat, mely nemcsak vallási, de raktározó és adminisztratív központ is volt. A hatvanas számrendszer, csillagászati alapismereteink, s az első leírt mítoszok is tőlük származnak. Városállamaikra példa: Ur, Uruk, Larsza és Babilon. A gyakori öntözések miatti szikesedés vezetett civilizációjuk hanyatlásához.
Kr. e. 3000
A réz használatának kezdete Krétán, a neolitikum után az emberek először rezet kezdtek használni, mivel nagy mennyiségben fordult elő természetesen, s egyszerű kalapálással meg lehetett munkálni. Fegyvereket (balta, lándzsahegy, kard) és öltözködési eszközöket (brossok, tűk) és tárolóedényeket is készítettek belőle. A rezet az ellenállóbb bronz fogja felváltani. A legismertebb rézkori ember a jégbe fagyva az Alpokban talált Ötzi.
Kr. e. 1792-1750
Hammurápi az Óbabiloni Birodalom megalapítójának uralkodása a Kr. e. 18. században. Ő hozta létre a több városállam és állam legyőzésével az első birodalmat Mezopotámiában, s nevéhez fűződik az első írott törvénykönyv. A törvénykönyv egységes volt az egész birodalomban, szabályozta az emberek közötti kapcsolatot jogviták és törvénysértés esetén és védte a magántulajdont. A törvénykönyv társadalmi hovatartozás alapján megkülönböztette az embereket és a büntetéseket. Mindezek ellenére a babiloni nőknek jogokat biztosított, illetve elfogadta az állam felelősségét a társadalom egészét érintő problémáknál (pl. áradás).
Kr. e. 13. sz.
A II. Ramszesz és a hettiták között bekövetkezett kádesi csata (Kr. e. 1278) következtében egyensúly következett be az Egyiptomi Újbirodalom és a Hettita királyság között a Közel-Keleten. Ezt az erőegyensúlyt borította fel teljesen az 1200-as években megérkező tengeri népek támadása. Eredetükről nem sokat tudunk, indoeurópai, vasfegyvereket használó több törzsből álló népesség volt, mely megdönti a Hettita birodalmat, a bronzkori mükénéi civilizációt és az egyiptomi újbirodalmat is. Írásbeliséggel nem rendelkeztek, s a mai palesztinok őseit, a filiszteusokat tőlük származtatják.
Kr. e. 10 sz.
Az önálló közel-keleti izraeli állam, az királyság fénykora két királyhoz, Dávidhoz (Kr. e. 1010-970) és Salamonhoz (Kr. e. 970-930) köthető. Dávid legyőzte a filiszteusokat és meghódította Jeruzsálemet. A Bibliából mesés gazdagságáról és bölcsességéről ismert Salamon volt a legerősebb izraeli király, aki egyiptomi felesége révén szövetséget kötött Egyiptommal, de a föníciai Tűrosz városával is, és elrendelte a jeruzsálemi Nagy Templom megépítését is. Ma ebből a templomból csak a Siratófal létezik, de struktúrája adja a mintáját a sixtus-i kápolnának a Vatikánban. Halála után Izrael elveszti függetlenségét, amit majd csak a huszadik században szerez vissza (1948).
Kr. e. 800
A vas használatának elterjedése, bár a vasat már a tengeri népek sikerrel használják Kr. e. 1200-ban, elterjedése mégis négyszáz évet vesz igénybe. A bronzfegyvereknél jóval erősebb, a bronzpajzsokat átütő eszköz elterjedésének sikerét a magas hőfokon történő megmunkálás, kovácsolás nehezítette. A hettiták használták először fegyvereikhez és kétkerekű, lóvontatta harci szekereikhez. A vaseszközök birtoklása a mindenkori társadalmi elithez tartozott, s Európában a vashasználat az alsóbb társadalmi rétegekben a 18. században terjed el. Használatát az acél fogja fölváltani fokozatosan az 1870-es évektől.
Kr. e. 776
Az első írásban fennmaradt hellén olimpiai játékok ideje, egyben a görög időszámítás kezdete. Az olimpiai játékok a főisten, Zeusz tiszteletére négy évenként rendezett olimpiai sportversenyek voltak, melyet a hírnévért vívtak, békeidőben, Zeusz olümpiai szentélyében. Az olimpia mellett a közös nyelv és a közös vallás kötötte össze a különböző városállamokban élő helléneket. Az ókori olimpiát Nagy Theodosius császár tiltotta be, mint pogány ünnepet a kereszténység megszilárdítása érdekében, s az első modern olimpiát, ókori mintákat felhasználva 1896-ban tartották.
Kr. e. 753
Róma városállamát az Aeneastól származó Romulus és Remus testvérpár alapította meg a monda szerint, ez egyben a római időszámítás kezdete is. Az etruszk városállamok mellé a bevándorló latin lakosság hozta létre Latium-ot, a latinok területét, mely a legnagyobb ókori birodalom lesz a Földközi-tenger medencéjében és Európában.
Kr. e. 490
A leginkább Hérodotosz leírásából ismert első görög-perzsa háború ideje. A perzsák fokozatosan terjeszkedtek Kis-Ázsiában, s elfoglalták a ión alapítású görög városállamokat Kis-Ázsiában (494-492). Flottájuk az Athosz-foknál egy viharban elpusztult, s I. Dareiosz uralkodó seregét a görög hopliták legyőzték a marathoni tengerparton. Mindkét fél tudta, hogy a győzelem rövid időre szól, de a perzsák visszavonultak. Az athéniak váltak a függetlenség bajnokaivá, s azonnal elkezdték a felkészülést a következő háborúra.
Kr. e. 480
A második görög-perzsa háború tíz évvel az első után. I. Dareiosz halálával fia Xerxész akar bosszút állni a független hellén városállamokon. Az athéniak az újonnan feltárt attikai laurioni ezüstbányák jövedelméből flottát építtettek Themisztoklész vezetésével. A gyorsan haladó perzsa seregeket Leonidasz spártai király a thermopülai szorosnál feltartóztatja 300 hoplitájával. Ez elég időt ad az athéniaiaknak, hogy kiürítsék a város lakosságát Szalamisz szigetére. A szigetet védő athéni hajóhad itt veri meg az erősebb perzsa flottát. A következő évben (489) a plataiai szárazföldi csatában a hellén hopliták legyőzik Xerxész szárazföldi seregét is, így a görög városállamok megmenekülnek a perzsa fennhatóságtól. A győzelem teszi lehetővé az athéni demokrácia fénykorát, a déloszi szövetség létrehozását, hisz a két vereség után a perzsák feladják hódító terveiket.
Kr. e. 3-1 sz.
Nagy Sándor (336-323) hódításai során számos várost alapított görög mintára, a Közel és Távol-Keleten, s halála után is folytatódott a görög és keleti minták keveredése (vallások és filozófia területén is) azokon a területeken melyet hadvezérei osztottak fel egymás között (diadokhosz államok). Ekkor terjed el a Közel-Keleten és Egyiptomban a görög nyelv is. A görög kultúra leginkább a szobrászat és építészet terén terjed, monumentális alkotások jönnek létre, így a rhodosz-i kolosszus, a mozgalmas Laókon szoborcsoport, s a pergamoni Zeusz oltár is.
Kr. e. 510
Az etruszk királyok elűzése Rómából, s az arisztokratikus királyságból köztársaság lesz Róma új államformája, a patríciusok, illetve az évente választott két konzul vezetése alatt. Más köztársaságbeli tisztségek is ebben az időben alakulnak ki: a diktátor, a cenzor, s az aedilis. A római köztársaság ötszáz éve alatt történik meg a patríciusok és plebejusok egy néppé olvadása, s az első nagy terjeszkedési időszak, a sikeres pun háborúk, melyet válság követ, amit először Julius Caesar, majd unokaöccse Augustus (Kr. e. 27-14) old meg a a principátus létrehozásával.).
Kr. e. 451-450
A tizenkét táblás törvények, a római köztársaságban az athéni Szólón mintájára első írott törvények (leges duodecim tabularum). A törvények erősen védték a magántulajdont és a patríciusok kiváltságait, de ennek ellenére az írott jog védelmet biztosított a plebejusoknak is. A törvények foglalkoztak polgári (házasság, tulajdonlás), büntető és vallási törvényekkel is. A törvényeket a Fórumon lehetett megtekinteni, s Cicero szerint még az ő korában is fejből kellett tudni a gyerekeknek, s még a császárkorban is használták.
Kr. e. 264-241
Az első római pun háború, a karthágói vezető, Hamilcar Barca és a római köztársaság között. Karthágó egy virágzó földközi-tengeri, kereskedő városállam volt, méretében háromszor akkora mint Róma, hatalmas flottával és zsoldoshadereggel. Róma földművesekből álló köztársasági légiói megbízhatóbbak voltak, mint a karthágói csapatok, de flottával egyáltalán nem rendelkeztek. Némi szerencsével a rómaiak létrehoznak egy flottát, s Karthágó kénytelen feladni Szicíliát (az első provincia), és háborús kártérítést kell fizetnie. A Tirrén-tenger a rómaiak beltengerévé (Mare Nostrum) változik, ez volt Róma városállamának itáliai terjeszkedésének kezdete.
Kr. e. 218-201
A második pun háború, Hamilcar Barca fia, Hannibál és a római köztársaság között. Hannibál gyerekkorától a Róma elleni bosszúra készült, s Hispánián át a Pireneusokon és az Alpokon átkelve meglepi a rómaiakat. Évekig tartózkodik Itáliában, többször megveri a római légiókat is (így Cannae, 216), de képtelen stabilizálni pozícióját, s elfoglalni Rómát. Méltó ellenfele, P. Cornelius Scipio saját haditervét használja Hannibál ellen, s hazai területen, Afrikában támadja meg, Karthágóhoz közel. Hannibál elveszti a zámai ütközetet Kr. e. 202-ben, ami megalázó karthágói békekötéshez vezet a következő évben. Karthágó nemcsak flottáját, de teljes hatalmát elveszti, míg a római köztársaság Hispániában és Afrikában nyer területeket. A háború következménye, hogy egy latin alapú birodalomépítés jön létre a Földközi-tenger medencéjében (ez lesz az új Mare Nostrum), ahol Róma adja át nyelvét, törvényeit és kultúráját az európai népeknek. A háború egyben a köztársaság válságához is vezet, hisz a földműves hadsereg képtelen ellátni hosszú katonáskodást és birtokainak ellátását, s a köztársaság is túl megnő ahhoz, hogy évről évre választott tisztviselők vezessék hatékonyan.
Kr. e. 149-146
A harmadik pun háború, egy büntetőhadjárat része volt, s Karthágó teljes elpusztításához vezetett. Három éves hősi ellenállás után a várost elfoglalták a rómaiak, teljesen lerombolták, a maradék lakosságot eladták rabszolgának, s a terület helyén Afrika néven provinciát hoztak létre.
Kr. e. 60
Az első triumvirátus, Caesar, Crassus és Pompeius szövetsége a szenátus ellenében, Róma irányításáért. A három politikus és hadvezér egymást segíti befolyásos pozíciókhoz, s ők irányítják a római politikát tíz éven át. Crassus Kr. e. 53-ban meghal egy csatában, Pompeiust megölik. A megfélemlített szenátus Caesar-t életreszóló diktátorrá, imperatorrá, a hadsereg fővezérévé, pontifex maximus-sá és néptribunussá választja. Kr. e. 43 március idusán történő meggyilkolása ellenére uralma a válságban lévő köztársaságtól a birodalom felé vezetett, amit politikai örököse, Augustus (Kr. e. 27-14) valósít meg.
Kr. e. 43
A második triumvirátus Octavianus, Lepidus és Marcus Antonius politikai szövetsége Caesar halálának megbosszulására. Az elsőhöz hasonlóan (Kr. e. 60) belső ellentétekkel ért véget, először Ocavianus hadseregével legyőzte Lepidust. Majd Antonius, aki ekkor Octavianus lánytestvérének volt a felesége) beleszeretett az egyiptomi fáraónőbe, a Ptolemaida Kleopátrába, s a vesztes actiumi csata és Alexandria elfoglalása után mindketten öngyilkosok lesznek. Octavianus felvette az Augustus (fenséges) (Kr. e. 27-14) nevet és princeps, első állampolgár lett a szenátusban, s létrehozta a korai császárság, a principátus rendszerét. Néptribunus, konzul, cenzor és pontifex maximus lett, az összes hatalmi ágat egyesítette egy kézben, de Casear hibájából tanulva a diktátori címet nem volt hajlandó felvenni. Ma ezt katonai diktatúrának hívnánk. Stabilizálta a közigazgatást, a határokat és békés viszonyokat teremtett (Pax Romana), Rómát „márvány"-várossá tette építkezéseivel, s a római birodalom jóval halála után is stabil maradt.
Kr. e. 31
A mai Görögország nyugati partjánál, az actiumi tengeri csatában Octavianus hadvezére Agrippa legyőzi Marcus Antonius kétszeres túlerőben lévő flottáját. A vesztes actiumi csata és Alexandria elfoglalása után Marcus Antonius és Kleopátra is öngyilkosok lesznek, Egyiptom császári provinciaként biztosítja majd az ingyengabonát a római plebsnek. Octavianus felvette az Augustus (fenséges) (Kr. e. 27-14) nevet és princeps, első szavazó lett a szenátusban, s létrehozta a korai császárság, a principátus rendszerét. Néptribunus, konzul, cenzor és pontifex maximus lett, az összes hatalmi ágat egyesítette egy kézben, de Casear hibájából tanulva a diktátori címet nem volt hajlandó felvenni. Ma ezt katonai diktatúrának hívnánk. Stabilizálta a közigazgatást, a határokat és békés viszonyokat teremtett (Pax Romana), Rómát „márvány"-várossá tette építkezéseivel, s a római birodalom jóval halála után is stabil maradt.
212
Septimus Severus császár fia, Caracalla császár kiterjeszti a római állampolgárságot minden szabad születésű állampolgárra. Ez ekkor a római köztársasági időkkel szemben már nem kiváltságot és rangot jelentett, hanem plusz adóbevételt, amit kiterjesztett minden polgárra. A római birodalom válságtünetei közé tartozott, s az intézkedés célja a sokszor üres császári kincstár feltöltése volt.
313
A milánói ediktumban I. (Nagy) Konstantin (306-337) és uralkodótársa minden római vallásnak, így a keresztényeknek is szabad vallásgyakorlatot engedélyez. A legenda szerint a Róma melletti Milvius híd-i csatát (312) Isten segítségével nyerte (Napban kereszt jelenik meg: „E jelben győzni fogsz!": mely a Sol Invictus kultusz követőinek és a keresztény katonáknak is szólt). Ez a vallási élmény (és katonai győzelem) is vihette arra a döntésre, hogy pontifex maximusként, egyházi vezetőként kiadja az ediktumot. Ez a vallási tolerancia zárta le a még előző uralkodó, a tetrarchiát létrehozó Diocletianus alatt is meglévő keresztényüldözéseket, s segítette a kereszténység békés terjedését a római birodalomban.
325
Az első egyetemes, Nikaiai zsinatot I. (Nagy) Konstantin (306-337) császár pontifex maximusként hívja össze. Nikaia metropolita székhely, kereskedőváros, a mai Iznik, Kis-Ázsiában. A zsinaton résztvevő püspökök és metropoliták elfogadják a Szentháromság dogmáját, s elítélik Arius presbiter és követő eretnekségét, ami Jézust embernek mondta, s döntöttek a keresztények számára érvényes húsvét idejéről is. Nagy Konstantin császárként aktívan részt vett a keresztény egység létrehozásában, melyet megegyezéses alapon hoztak létre.
395
Kettéválik a Nyugat és Kelet-Római birodalom Ravenna és Konstantinápoly központtal Theodosius császár (379-395) halála után. A Thesszalonikiban székelő Theodosius volt az utolsó római császár aki az egységes római birodalom felett uralkodik. Halála után a latin-nyelvű Nyugat-Római birodalmat elözönlik a germán törzsek és a hunok, és Róma folyamatosan hanyatlik, barbarizálódik. Ezzel szemben a görög-nyelvű Kelet-Róma Konstantinápoly központtal, a távol-keleti távolsági kereskedelmi útvonalak végpontjában egy városias, virágzó Birodalom marad, mely őrzi római örökségét 1453-ban bekövetkező oszmán török elfoglalásáig.
476
A kiskorú Romulus Augustulus császárt Odoaker germán hadvezér megfosztja hatalmától, s hatalmi jelvényeit Konstantinápolyba küldi. Ezt az eseményt nevezik történészek az ókor végének. A nyugat-római birodalom bukása a kora feudalizmus kezdete Európában. Nyugat-Róma bukása egy háromszáz éves folyamat záróaktusa volt, melynek számos politikai, társadalmi, gazdasági és katonai oka volt. A Konstantinápoly központú Kelet-Róma válik a birodalom központjává, mely képes megvédeni magát a népvándorlók támadásaitól, a nyugattal szemben. Európában az 500-1000 között létrejövő kora középkor a megmaradó római hagyományokból, a kereszténységből és a bevándorló germán törzsi hagyományokból hoz létre egy sajátos kultúrát.
529
Nursiai Szent Benedek az itáliai Monte Cassino hegycsúcsán bencés főapátságot alapít, ezzel létrehozva az első mintaadó, nyugati keresztény szerzetesi rend. A rend mottója az 'ora et labora,' imádkozz és dolgozz, ami sikeresen integrálja az egyiptomi és közel-keleti szerzetesi hagyományt Európába. A bencések keleti társaikkal szemben nem kizárólag elmélkedő, Isten felé forduló életet élnek, hanem önfenntartó, dolgos, önellátó közösségeket hoznak létre, melyeknek kódexmásoló tevékenysége, írásbelisége, kertészeti és borkultúrája is kiemelkedő. Szent Benedek Regulái révén (540), Európában gyorsan szaporodnak a hasonló elv alapján működő kolostorok, melyek a többi európai szerzetesrend számára is mintaadók lesznek. A kora középkorban (5.-10. sz.) ezek a kolostorok nemcsak a béke szigetének, de a keresztény civilizáció szimbólumainak is számítottak.
622
Hedzsra, Mohamed menekülése Mekkából Medinába. Az iszlám létrehozója, Mohamed próféta (570-632) Mekkában hirdette az egyetlen igaz Isten, Allah tanait, de a helyi lakosok elüldözték onnan, így Medinába menekült, ez a hedzsra, a muszlim időszámitás kezdete. Mai napig az iszlám vallás öt pillérének részeként minden hívő muszlim Mekka fele imádkozik naponta ötször, és egyik fő vallásos kötelezettsége egy zarándoklat Mekkába, ami hívő emberek millióit mozgatja meg. Alig száz éven belül hatalmas arab birodalom jön létre, mely körbeöleli a Földközi-tenger déli, afrikai részét, s a muszlim portyázók nyugaton, Tours-nál szenvednek vereséget a frank major domótól, Martel Károlytól (732), s több, sikertelen kísérletet tesznek Konstantinápoly elfoglalásra is.
732
Martell Károly major domo (714-741) megállítja a kalandozó arabokat Poitiers és Tours közötti csatában, s szabályozza az arab előretörést Nyugat-Európában. A csatát korábban sorsdöntőnek tartották történészek Nyugat-Európa szempontjából, mely így nem kerül arab uralom alá. Mivel a hispániai arab területek nem sokkal később kalifátusokra esnek szét, ma inkább Martell Károly hatalmának megerősítésében látják szerepét, illetve, hogy a Pireneusok környékén tudja tartani a frank királyság határait.
800
Nagy Károly (768-814) császári koronázása Aachenben ~ karácsonyán. Egy pápai legátus (megbízott) keni fel, tehát szenteli isteni hatalommal felruházott uralkodóvá a Karoling-dinasztia alapító uralkodóját, aki így egy egész Nyugat-Európára (Észak-Spanyolországtól a mai Ausztriáig és Olaszországig) kiterjedő hatalmas birodalmat hoz létre, melynek kiterjedése nagyobb mint a bizánci birodalom. A birodalmat élete végéig tudja egyben tartani, azonban az egységes Európa eszméje mai napig meghatározó, illetve a középkorban Német Római Császárság volt a legbefolyásosabb, legnagyobb presztízzsel bíró intézmény. A Károly szó szláv král alakjából van a magyar király szó, mely tisztséget Magyarországon először Szent István vett fel, miután kialakította a Nagy Károlyéhoz hasonló feudális magyar államot, s megkapta a koronáját és felkenését a pápai megbízottól.
843
Verdun-i szerződés, Nagy Károly birodalmának felosztása unokái között: mai Franciaország, Németország és Itália területi előzményei. Nagy Károly (768-814) fia, a vallásos Jámbor Lajos felosztja a Karoling-birodalmat egységesen fiai között. A legidősebb, Lothár kapja a központi részeket, a Középső Frank Királyságot (Itáliától Burgundiáig és Németalföldet és Provence-t is. Lotharingiát róla is nevezik el. A Nyugati Frank Királyságot kapja II. Kopasz Károly, melyből a későbbi Franciaország alapszik. A Keleti Frank Királyságot Német Lajos kapja meg, aki Bajorországban tartja központját, ez lesz a későbbi Német-Római Császárság, illetve a modern Németország területi alapja. Az európai történelem a huszadik századig felfogható a francia és német területek központi területekért folytatott hatalmi vetélkedéseként is, melyet ez a szerződés alapoz meg.
895-907
A magyar honfoglalás 12 éves folyamata, mely kezdődik a keleti Kárpátok szorosain való bejövetellel és befejeződik a pozsonyi csatával. Szvatopluk nagymorva fejedelem fiainak birodalmát gyorsan szétzúzzák a magyarok, és 902-re már az egész Kárpát-medencét az irányításuk alá vonták. A hódító bajor és német csapatokat Pozsony alatt verték meg a magyarok, ezzel évtizedekre stabilizálták a gyepűrendszert és határvidéket. A honfoglalás lesz az alapja Géza (972-997) és fia, Szent István (997-1038) államalapító tevékenységének. A honfoglaló magyarok leszármazottai sikeres asszimilációs politikát folytatva mai napig a Kárpát-medencében élnek.
907
Pozsony-i csata, Magyarországot megvédik a magyar törzsszövetség Árpád fejedelem vezetésével a német lovagoktól a magyarok. A Keleti Frank Birodalom vezetői szerették volna visszaszorítani a magyarokat a Morva Birodalom és Pannónia (Dunántúl) területéről, de a csata német vereséggel zárult, meghal a bajor őrgróf és a salzburgi érsek is. A két ország közötti határ 955-ig, az augsburgi csatáig az Enns folyó lesz (népmesék Óperenciája, Enns-en túli területe). A csata megszilárdította a magyarok helyzetét a Kárpát-medencében, függetlenségüket a Keleti Frank Birodalomtól és sikeresen fejezte be a honfoglalást.
933
Kalandozó magyar urak, Lehel és Búlcsú merseburgi (nyugati történetírásban: riade-i csata) veresége I. Madarász Henrik szász hercegtől és egységes lovagseregétől. 924-ben Henrik csatában foglyul ejti az egyik Árpád herceget, akinek szabadon bocsájtásáért kilenc éves békét köt és hadisarcot vállal. Henrik a kilenc évet új várak építésével és a hadsereg megerősítésével (nehézlovasság) tölti, majd Merseburg mellett először sikerül megverni az addig verhetetlen könnyűlovas magyarokat. A magyarok ezután nem portyáztak Keleti Frank területeken, s ez a csata jelentette a nyugat-európai kalandozások végét.
955
Bulcsú harka, Lehel (Lél) és Súr magyar urak Augsburg melletti Lech mezei veresége I. Madarász Henrik fiának, I. Ottó (936-973) csapataitól, aki a Német-Római Császárságot is létrehozza. Egy trónviszályt kihasználva három magyar törzsfő, úr, végigdúlja Bajorországot és megpróbálják bevenni Augsburg várát. I. Ottó bajor, frank, szász és cseh lovagi csapatokkal ütközik meg a magyarokkal, akiknek nagy része elmenekül, viszont a három urat elfogja és kivégezteti. A magyar mondákkal (gyászmagyarok, Lehel kürtje) ellentétben ez nem volt egy tragikus vereség, a sereg nagy része visszatért, viszont a magyar vezetés úgy döntött, hogy Nyugat-Európa fele nem portyázik többet. A csata hatására Bíborbanszületett Konstantin császár és beszüntette az adófizetést a magyaroknak (Botond-monda). I. Ottó viszont annyira megerősödik, hogy Rómában Német Római császárrá koronázza a pápa.
962
I. (Nagy) Ottó német király (936-973) német római császár római koronázása, mellyel létrejön a középkor legerősebb és legbefolyásosabb állama, a német-római császárság. A magyarok (955, Augsburg) és a szlávok legyőzése után I. Ottó elég erősnek érezte magát, hogy felelevenítse Nagy Károly Karoling-örökségét, s létrehozza a tizedik század első erős, keresztény birodalmát. I. Ottó Német Római Császárságát példaképként ismerte el az összes korabeli keresztény állam, így Dánia, a kijevi rusz és Bizánc is, s I. Géza fejedelem is innen kér térítőket. A Német-Római Császárság a Keleti Frank Birodalom területén létrejött, a német királyságot és hercegséget, Itáliát, Burgundiát magába foglaló terület volt, mely alapvetően befolyásolta Nyugat és Közép-Európa sorsát.
1000
I. (Szent) István (997-1038) koronázása és uralkodóvá felkenése Székesfehérváron karácsonykor, pontosan 200 évvel Nagy Károly koronázása után. Szent István koronázási ékszerei nem maradtak fenn, de a koronát II. Szilveszter pápa küldte, aki tanítója volt a Német-Római császárnak III. Ottónak. Géza fejedelem fia, a Kárpát-medencét fegyveresen egyesítő fejedelem ezzel nemzetközi elismertséget szerzett, hisz a korabeli keresztény Európa befolyásos vezetői elismerték keresztény királynak. Ezzel Szent István nemcsak államot (királyságot) alapított, hanem a koronázása miatt egyházi vezetőként létre tudta hozni Esztergom központtal a Német-Római Császárságtól független önálló magyar egyházat is. Mind a független állam alapítása, mind az önálló egyháza egyedülálló volt a korabeli Közép és Kelet Európában.
1054
Skizma, egyházszakadás, hivatalosan is különválik a bizánci és katolikus egyház. skizma: A nyugati (katolikus és latin) és keleti egyház (ortodox, görög vagy anyanyelvi) egyház között a szakadás, mely kölcsönös kiátkozásban (exkommunikáció) testesül meg, amit a 18. századi görög-katolikus egyházak létrejötte és a második vatikáni zsinat (1962-1965) enyhít. A két egyház között a 20. századig konfliktus feszül, mindkettő magának tartja fenn az összes keresztény feletti fennhatóságot és Krisztus és a 12 apostol tanításainak igaz értelmezését.
1071
Manzikert-i (vagy malazgirt-i) csata, szeldzsuk törökök legyőzik a Bizánci Birodalmat, elfogják a császárt és Kis-Ázsiát is. A csata a szeldzsukok által elfoglalt ~ városának visszafoglalásáért indult, de vereséggel végződött. A bizánci csapatok nagy része megmenekült, de a szeldzsukoknak bebizonyosodott, hogy a Bizánci Birodalom sem verhetetlen. A következő években elvesztek Kis-Ázsia gabonatermő területei és katonai toborzóterületei, s Bizánc védekezésre kényszerült, a csata fordulópont a Bizánc történetében. Bizánc nagyhatalomból regionális hatalommá válik. Nyugat-Európa számára a csata arra volt bizonyíték, hogy Bizánc nem képes megvédeni a keleti kereszténységet, ezért ez a 25 évvel később induló kereszteshadjáratok egyik indítóoka is.
Alexandria
Egyiptomi kikötőváros a Nílus deltájában, Nagy Sándor (336-323) alapította és önmagáról nevezte el (Kr. e. 331), mint másik negyvenet. Ptolemaiosz ide is temettette el. Ez vált a leghíresebbé az összes közül, méreteiben, szépségében Rómához volt fogható. A város kulturális és tudományos (csillagászati, fordító: a Biblia görög fordítása ide kötődik) központ volt, itt volt a híres ~i (pharoszi) világítótorony, az ókori világ egyik csodája. A városban gümnaszion (mai gimnázium szó őse), sportpálya volt 200 méteres oszlopcsarnokkal, a tudományos komplexum, a Muszeion (mai múzeum szó őse) részeként 700.000 tekercses könyvtár. A város a hellenizmus, s így a multikulturalizmus egyik nagy központja, ahol a görög, zsidó és egyiptomi kultúra keveredett. Nagy Sándor vezérei közül Ptolemaiosz leszármazottai birtokolták, akik közül ma a leghíresebb Kleopátra fáraónő.
Altamira
Paleolitikus (őskőkori) barlang Észak-Spanyolországban, élethű, színes Homo Sapiens Sapiens festményekkel bölényekről, vaddisznókról, mamutokról és más állatokról. Mára Észak-Spanyolország karsztvidékén 17 hasonló barlangot tártak fel. A festmények jelentése és célja vitatott, az értelmezések sokszínűek: vallásos szertartásoktól vadászati rituálékig. Írásos bizonyíték híján a vita eldönthetetlen, az viszont bizonyos, hogy a modern ember fontosnak gondolta a művészeteket és a spirituális gondolkodást, s mai napig csodálatra méltó magas szintű művészeti alkotást hozott létre.
Asszíria
Assur istenről és Assur városáról kapta a nevét ez az észak-mezopotámiai terület, a mai Irakban, mely egy erős és független katonaállam volt a Kr. e. 11. sz-ban a Tigris folyó felső folyásánál. Az asszírok több mezopotámiai birodalmat hoztak létre történelmük folyamán. Az Újasszír birodalom (Kr. e. 10. sz- Kr. e. 612) is egy hódító, harcias civilizáció volt vasfegyverekkel és vaskocsikkal, mely elfoglalta az egész Közel Keletet. Központjuk Ninive volt, mely hatalmas könyvtárral bírt, s amit majd a médek pusztítanak el Kr. e. 612-ben.
Athén
Ókori polisz, iónok által alapított városállam az attikai félszigeten, kikötője Pireusz. Az arisztokratikus királyság Drakón arkhón (Kr. e. 621), Kleiszthenész (Kr. e. 594) és Szolón (Kr. e. 508) reformjaival, majd Peiszisztratosz türanniszával folyamatosan csökkentette az arisztokrácia hatalmát és erősítette a démoszt, az athéni állam polgárait. A perzsák legyőzése után a Kr. e. 5. században itt alakul ki az ókori (városállami) demokrácia Periklész sztratégosz vezetésével, s a Pheidiasz szobrászművész vezetésével létrehozott Parthenonnal és újjáépített Akropolisszal. A Déloszi Szövetség vezető állama, melyet majd a peloponnészoszi háború fog eljelentékteleníteni. Az ókori athéni művészet (szobrászat, fazekasság) és színház (teátrum) (Aiszkhülosz, Szophoklész) mai napig mintaadó az európai civilizációban.
Attika
Az Égei-tengerbe nyúló félsziget, Athénnel a központjában, az ókori Athén poliszának mezőgazdasági és kereskedelmi hátterét képezte. Az ókorban ión lakosság vándorolt be ide, akik elsősorban gabonát, olivaolajat és bort állítottak elő. Tengerpartja alkalmas volt a hajózásra, Athén kikötője Pireusz, s az első görög-perzsa háború (Kr. e. 490) után az ~i Laurionban talált ezüstbányák finanszírozták Themisztoklész flottaépítési programját.
Babilon
A sumerek alapította ókori város a mai Irakban, nevének jelentése Istenek kapuja. A Kr. e. 18. században az amorita származású Hamuráppi Ó ~i birodalmának központja, Nagy Sándor is itt hal meg. A bibliai Bábel tornya is ~-ról kapja nevét, ami nem volt más, mint egy hatalmas ziggurat. Később az asszírok által létrehozott Új ~i birodalom (Kr. e. 7.-6. sz.) királya II. Nabú-kudurri-uszur (Nabu szó az asszír bölcsesség istenét jelenti, Kr. e. 605-562), kétszer foglalja el Jeruzsálemet és ő hurcolja a zsidókat a ~i fogságba Kr. e. 586-ban. Valószínűleg a zsidó értelmiség ekkor kezdi el lejegyezni az addig szájhagyományban őrzött bibliai hagyományt. A város 539-ben békésen megadja magát Kürosz perzsa uralkodónak, a zsidók ekkor térhetnek vissza Jeruzsálembe. Az abbasszida kalifák Babilon mellett, a Selyemúton hozták létre új hatalmi központjukat, Bagdadot, 762-ben, ami Irak mai fővárosa.
Büblosz
A világ egyik legrégibb városa, (Kr. e. 5. évezred), föníciai kereskedőváros és kikötő (föníciai neve Gebal vagy Gubla) a mai Libanonban. A Biblia, könyv és bibliotéka (könyvtár) jelentésű szavak is ebből a városból származnak, mert kizárólag itt kereskedtek az írásra szolgáló egyiptomi papirusszal illetve a bíborcsiga festőporával is.
Catal Hüyük
Kisázsiai, anatóliai török neolit régészeti lelőhely (nevének jelentése: villás domb), az egyik első újkőkori település Kr. e. 7. évezredből, 6000 lakosa lehetett, akik mezőgazdasággal és domesztikációval (kutya, szarvasmarha) foglalkoztak. A hatalmas falu házai sokszor emeletesek voltak, ahol a tetőn lehetett lejutni, létrával. Se városfalat, se társadalmi hierarchiára utaló jelet nem találtak a napszárította agyag falakon belül, ahol minden harmadik szoba egy anyaistennek szánt szentély. Fazekassággal foglalkoztak, de a város részt vett obszidián bányáival a távolsági obszidián kereskedelemben is.
Délosz
Kicsi sziget az Égei-tengeren, Artemisz és Apollón szülőhelye, szentély, melyre természeti erőforrásai hiányában nem tarthatna számot. Az ókori Hellasz legkisebb városállama. Az Athén vezette perzsaellenes ~i szövetség (140 polisz tartozott ide) találkozóhelye (Kr. e. 477-404), itt tartották a kincstárat (454-ig, amikor Periklész Athénbe költözteti), és a találkozók közül többet. Az Athén vereségével záruló peloponnészoszi háború (431-404), egyben a ~i szövetség végét is jelentette.
Delphoi
Az ókor leghíresebb, Apollónnak szentelt jóshelye a Parnasszosz hegy lejtőjén, a hellén világ vallási központja több mint ezer éven át, a világ köldöke. Az Apollón-templom szívében (hesztia) égett az „isteni fény" amit Prométheusz az Olümposzról lopott az embereknek. A plataiai csata (Kr. e. 479) után ebből a tűzből vittek új lángot a hellén poliszok városaik újbóli felvirágoztatására. A templom legbelsőbb helyiségében tartózkodott Apollón különleges jóstehetséggel megáldott istennője, Püthia. A hellének nem indítottak úgy háborút, hogy előtte ne kértek volna tanácsot Püthiától, de az egyszerű emberek is gyakran fordultak ide személyes problémáikkal. Kiemelkedő szerepe volt a kultuszhelynek az erkölcsök és magatartásformák kialakításában. A hely tekintélye túlnőtt a hellén vallási kereteken, távoli emberek és uralkodók, az egyiptomi fáraó, rómaiak is kértek innen tanácsot.
Alsó és Felső Egyiptom
Az ókori ~i civilizáció központja az életadó szabályosan áradó Nílus folyó mentén. Alsó (észak) és Felső (dél) ~ot Kr. e. 3000-ben egyesítette Ménész, létrehozva az ~i Óbirodalmat. 3000 év múlva a perzsák döntik meg az utolsó dinasztiát (Kr. e. 525). A kezdetben különálló két királyság neve a Nílus folyásával megegyezően jött létre, így Alsó- Felső-Egyiptom, Théba központtal és Alsó-Egyiptom, Memphisz központtal. Ez utóbbi válik az egységes Óbirodalom központjává. A világ egyik legrégebbi civilizációja, akiknek csillagászati, gyógyászati, orvostudományi ismereteit az ókori hellének és rómaiak is átvették. Az ókor csodájaként tartották számon az óbirodalmi gizai piramisokat. Az egyiptomi birodalmat a perzsák döntötték meg Kr. e. 525-ben, utána nagyobb birodalmak része volt.
Fönícia
A név görög eredetű Bíbor országot jelent, ugyanúgy, mint a babiloni eredetű Kánaán. A mai Közel-Keleten, a Földközi tenger keleti partján, a mai Libanon területén, Izrael, Szíria és Palesztína egyes részeit foglalta magába. Független, gazdag ókori városállamok (Akkra, Büblosz, Szidón, Türosz), melyek tengeri kereskedelmükről, cédrusfájukról, bíborfestékükről, írásbeliségükről és hajózási különlegességükről voltak híresek. Karthágó is ~i alapítású. Nevükhöz fűződik az első ismert ábécé, amit a görögök, majd rómaiak is átvesznek és az összes mai európai abc őse. Kultúrájuk a tengeri népek támadása után (Kr. e. 13. sz.) alakult ki, s Kr. e. 300-ig virágzott.
India
Az Indus folyóról elnevezett alkontinens melyet délen az Indiai-óceán, Nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl határol, míg észak-keleten a Himalája hegység. Az Indus völgyi civilizáció és fontos vallások: hinduizmus és buddhizmus (de a dzsainizmus és sikh is) is innen erednek.
Indus folyó
India névadója, India és Pakisztán leghosszabb és legfontosabb folyója, ami a Himalájában ered. Kr. e. 2500-1700 között a Harappa-civilizáció éltetője, Mohendzsodáro központtal, amit az őslakos dravida lakosság alakított ki. A sumer városállamokkal kereskedett.
Izrael
Nem azonos a mai ~lel, de elődjének tekinthető, földrajzilag a Jordán-folyótól nyugatra a Holt-tengertől és Júdeától északra fekvő terület a Földközi-tenger keleti partján. A név Jákob pátriárka, ősatya másik nevéből származik. Eredetileg 12 zsidó törzs lakta, melyeket Saul egyesített, akik harcoltak a helyi indo-európai filiszteus lakossággal. Önálló királyságukat Dávid hozta létre (Kr. e. 1010-970), aki legyőzte a filiszteusokat és elfoglalta Jeruzsálemet, s virágkorát Dávid utódja, Salamon folytatta (Kr. e. 970-930).
Istros folyó
A Duna, Európa második leghosszabb folyójának (első a Volga) ókori neve, ami a római limes északi határa volt, lényegében kultúraválasztó volt a római civilizáció és a barbár germánok között. A németországi Fekete-erdőben ered, s a Fekete-tengerbe torkollik Romániában. A duna szó eredetileg egy 'folyó, folyam' nevű ős-indoeurópai szóból származik, aminek alsó folyására használták az Ister szót az ókorban.
Karthágó
Ez a gazdag észak-afrikai kereskedőváros türoszi alapítású, a legenda szerint Didó királynő alapította a gyarmatot a kilencedik században (Kr. e. 814). Föníciai neve, Karthados, ami Új Várost jelent, s ebből származik a latin név is. Az eredeti föníciai lakosságot a rómaiak punoknak hívták. Nemcsak Szicíliát és Dél-Itáliát bírták, hanem a Földközi-tenger medencéjét is befolyásuk alatt tartották hatalmas flottájukkal. Velük folytattak a Földközi-tenger uralmáért harcot (első pun háború: 264-241, második 218-201), harmadik 149-146), ami teljesen át fogja alakítani a római köztársaság szerkezetét és a római birodalom kialakulásához is vezet. A harmadik pun háború után a rómaiak Africa néven provinciát alakítanak ki területén. A mai Tunézia fővárosa, Tunisz mellett található.
Kína
A világ egyik legősibb, és egyetlen folyamatosan fennmaradó ókori civilizációja (alapítása Kr. e. 2100 körül), melyet északon a Himalája határol, s a Huang-ho (Sárga folyó) és Jang-ce (Kék folyó) folyók völgyét is magába foglalja. Az ókorban két luxustermékről: a selyemről és a porcelánról volt a legismertebb, mely a Selyemúton át jutott el Európába. Ezeken túl számos más találmányt is itt fejlesztettek ki, melyek jóval később jutottak el Európába (iránytű, nyomtatás, papír, puskapor). Távolsága az európai és közel-keleti kultúráktól és viszonylagos földrajzi elszigeteltsége elszigetelte a többi eurázsiai civilizációtól. Nevének eredetét többféleképp magyarázzák, de egyik magyarázat szerint a ~t egyesítő első uralkodóról Csin Shi Huang-ti-ból ered (jelentése: Quin-t megkezdő fenséges császár (Kr. e. 247-210), aki nemcsak politikailag, gazdaságilag és kulturálisan egyesíti a területet, hanem a barbárok elleni védekezésül létrehozza az első kínai nagy falat is.
Knósszosz
Kréta legnagyobb bronzkori mészkőből épült épületegyüttese, egy hatalmas palotarendszer, a minószi civilizáció vallásos és politikai központja, virágkora Kr. e. 2000-1600-ig, a mai Heraklion mellett található. Az ún. minószi kultúra is a palotához köthető (Kr. e. 2600-1200), melynek gyönyörű freskói mai napig láthatók. Jómódú kereskedőtársadalom, a görög minotaurusz legenda is ide kötődik. A várost és palota körül nincs védőfal, lakói teljes biztonságban érezték magukat. A palotához fejlett írásbeliség kötődik (Lineáris A írás). A palotában csatornarendszert, folyóvizet és öblítős vécét is találtak.
Kréta
Az ókori ~ a Földközi tenger legnagyobb szigete, egy bronzkori kultúra, Európa legrégibb ismert civilizációja, a minószi kultúra (Kr. e. 2600-1400) innen származik, kereskedelmi központ, az európai írásbeliség egyik bölcsője. Minosz Kréta legendás királya, Zeusz és Európa istenek fia. Az egyik elmélet szerint a közeli Théra vulkán kitörése (ma Santorini) és az azt követő szökőár okozta a civilizáció hanyatlását.
Makedónia
A nyolcadik görög nyelvű századtól királyság a hellaszi területektől északra, a dél-Balkánon, leghíresebb uralkodója II. Alexandrosz, azaz Nagy Sándor, aki saját fennhatósága alatt egyesítette a görög területeket és Ázsiát egészen az Indus folyóig. A görög nyelv egy sajátos dialektusát beszélték, ezért a hellének nem is tartották maguk közé tartozónak őket, bár az Olümposz hegység, az istenek lakóhelye is fennhatóságuk alá tartozott. Lóval és gabonával kereskedtek, fővárosuk Pella volt. Kultúrájuknak, történelmüknek nincs köze a mai ~hoz.
Marathon
Az első görög-perzsa háború döntő csatája, Kr. e. 490-ben I. Dareiosz perzsa uralkodó csapatai harcoltak a Miltiadész vezette athéni nehézgyalogos, hoplita sereggel, mely athéni győzelemmel és tíz év szünettel zárta az első görög-perzsa háborút. A csata története Hérodotosz leírásából maradt ránk. A csatához kapcsolódik a maratoni futó legendája, aki megvitte a hírt az athéniaknak. Futása nyomán kezdték el az első modern olimpián, 1896-ban a maratoni futást. A futás történeti alapja az lehet, hogy az egész athéni sereg futott a csata után Phaléronig, hogy megakadályozzák a perzsák újbóli partraszállását.
Memphisz
Alsó-Egyiptom, majd Egyiptom fővárosa, vallási központja az Óbirodalom idején, mely a Nílus torkolatától nem messze, a mai Kairótól délre található. A város egyiptomi nevének (Ineb-hedzs) jelentése 'fehér fal.' A város mellett találhatók a gizai piramisok és a ~i halotti város (nekropolisz). Jelentőségét azért veszti el, mert nehezebben védhető, mint Théba, s a hellenisztikus kortól gazdasági és kulturális szerepét a tengerparti Alexandria veszi át.
Mezopotámia
Görögül két folyó köze, a Tigris és Eufrátesz közti termékeny terület, a világ legrégebbi ismert civilizációjának bölcsője. Keleti határán, a Zagrosz hegységben jelenik meg a földművelés és domesztikáció, állattenyésztés, s déli részén, a folyók torkolatánál jelennek meg Kr. e. 3500-3000 körül a sumer városállamok és írásbeliség. Ma Irak, Törökország és Szíria fekszik területén.
Mükéné
Akhájok alapította (Kr. e. 19. sz) bronzkori erős görög városállam a peloponnészoszi félsziget északi részén. Civilizációt neveztek el róla (Kr. e. 2000-1200), egy időben Krétát és Szicíliát is uralta. Kr. e. 12. században a bevándorló dórok pusztítják el. A kortárs békés kereskedő minószi kultúrával szemben lakói fő tevékenysége a háború és kalózkodás volt. Városukat is egy sziklára építették, fallal vették körül, Schliemann itt tárta fel az Oroszlános kaput és Atreus aranykincsét. A vasat használó tengeri népek és a vándorló dór lakosság pusztította el.
Neandervölgy
A Homo neanderthalis, vagy Homo sapiens neanderthalis vitatott besorolási emberfajának első leletét itt, a mai dél-Németország területén találták meg. 300-250.000 évvel ezelőtt jelent meg, s 28.000 évvel ezelőtt rejtélyesen kihalt. A neandervölgyi ember volt a barlanglakó, aki már közösségben élt, ismerte a lándzsát, szervezett csoportos vadászatokat. A neandervölgyi legismertebb leletei Tatán, Érden és Subalyukon találhatók. Bár vallási hiedelmeik lehettek (virággal temették el halottaikat, medvekultusz) a neandervölgyieknél a Homo Sapiens Sapiens-szel szemben nem ismerünk semmiféle művészeti tevékenységet (mint a paleolitikumban a Lascaux-i és Altamira-i barlangból). 30.000 évvel ezelőtti kihalásuk és a mai ember (Homo Sapiens Sapiens) párhuzamos elterjedése még ma is vita kérdése.
Olduvai szurdok
A mai Tanzánia területén egy vulkáni eredetű szakadékvölgy, a Szerengeti-síkságtól keletre, a Leakey házaspár számos híres emberszabású leletét és kőeszközeit találta itt (Australopithecus, Homo Erectus). Ezek a leletek képezik az alapját az emberiség Afrikából származásának elméletének. A neve egy félreértés eredménye, az eredeti szó az itt növő egy szizálkender fajta, az oldupai félrebetűzése.
Palesztína
A tengeri népek leszármazottainak, a pelaszgoknak, vagy filiszteusoknak (mai palesztínok tőlük veszik nevüket, de semmilyen kulturális, nyelvi, vérségi vagy vallási kapcsolatban nem állnak) lakóhelye, Kánaán, azaz a bíborcsiga földjének egy része. Már az ókorban harcolnak a területért a tengeri népek egyik csoportja, a filiszteusok, Jákób leszármazottaival, az izraelitákkal.
Peloponnészoszi félsziget
A Balkán félsziget legdélebbi része, ma sziget, mert a korinthoszi csatorna (1893) elvágja a Balkántól. Északi részén Mükéné és bronzkori civilizációja virágzott, majd a félsziget déli részén elhelyezkedő Spárta befolyása alá került. Erről nevezték el a spártai vezetésű ~i szövetséget (a középkorban Moreaként ismert), s a ~i háború is részben itt folyt (Kr. e. 431-404).
Pella
A makedón királyság központja a Kr. e. 5. és 4. században, kereskedelmi központ, a mai Thesszalonikitől 40 km-re északnyugatra romváros, régészeti lelőhely. A leginkább állattenyésztő makedónok különcködésnek tartották, hogy városalapító királyuk palotát építtetett, amiben festmények voltak, s ezért ki is gúnyolták. Bár Arisztotelész is taníthatta itt Nagy Sándort (Kr. e. 336-313) és Euripidész is itt halt meg, igazi politikai és szellemi központtá nem válik, túlságosan is Nagy Sándor birodalmának peremén helyezkedik el.
Perszepolisz
Neve ógörögül annyit tesz, mint a perzsák városa, perzsa neve Párszá. A perzsa birodalom koronázóvárosa és szakrális központja, az adminisztratív központ Szúzával szemben. Kr. e. 515-ben kezdi I. Dareiosz építtetni, Nagy Sándor Kr. e. 330-as hódítása után gyújtatja fel, hogy bosszút álljon Athén 480-as felgyújtásáért. A legendás perzsa úthálózat Szúzát kötötte össze Perszepolisszal, ahonnan a tavaszi napéjegyenlőség (perzsa újév) ünnepség után az uralkodó nyári rezidenciájára ment (Ekbatana).
Perzsia
A médeket meghódító perzsák hozzák létre ezt a birodalmat (Kr. e 648), melyet a mai Irán ősének tekintenek. Fénykorában (Kr. e. 6.-5. század) magába foglalta Egyiptomot és a Kis-Ázsiát és a Közel-Keletet is. Leghíresebb uralkodói II. Kambüszész, I. Dareiosz és fia Xerxész. Az óriási birodalomban vallásos tolerancia volt, út és potahálózata kiemelkedő, a kisebb közigazgatási területek a satrapiák voltak. Nyugati terjeszkedését a balkáni hellén városállamok, Athén vezetésével állítják meg (első görög-perzsa háború, Kr. e. 490, második görög perzsa háború Kr. e. 480). Fővárosa Dareiosz idején Szúsza. Kr. e. 330-ban Nagy Sándor hódítja meg és teszi saját birodalma részévé.
Rudabánya
Kazincbarcika melletti bánya. Az őshominidák, a felegyenesedőben lévő majmok egyik alfaját, a Rudapithecust találták itt. Besorolása mai napig vitatott, egy 18-26 kg összsúlyú, 120-130 centi magas, növényevő csontjait találták meg, melynek 280-300 köbcenti volt az agykapacitása.
Spárta
A peloponnészoszi félsziget legerősebb polisza, a dór lakosságú Lakedaimon (Lakónia) központja. Az Eurotasz folyó partján, a Taigetosz hegységtől keletre helyezkedik el. Királyság, mely szigorúságáról, hoplita nehézgyalogságáról és erős katonaságáról volt híres Hellaszban. Hatalmának csúcspontján 60.000 ember lakta, volt akropolisza (fellegvár) és agórája is. A spártai társadalom a meghódított akháj lakosságra (helóták) települő katonáskodó, dór lakosság, akiket a kézműves, kereskedő személyzet (periokoi) is kiszolgált. A spártaiak vívták a Thermopülai (480) csatát Leonidasz spártai király vezetésével, illetve a ő hoplitáik győztek Plataianál (479) a perzsák ellen. A peloponnészoszi szövetség vezetőjeként a peloponnészoszi háborúban (434-401) legyőzik Athént, de a következő évszázadban elvesztik hellén vezető szerepüket.
Szalamisz
Egy sziget Athén mellett, ahonnan a perzsa veszély elől az athéni lakosságot is kitelepítik. A második görög-perzsa háborúban, Kr. e. 480-ban a hellének, Themisztoklész haditerve alapján ennél a szigetnél verik meg Xerxész hajóhadát, melyet a spártai hopliták plataiai szárazföldi győzelemmel koronáznak meg a következő évben. Ezzel megszűnik a Hellaszt fenyegető perzsa veszély, s ennek következtében jön létre a déloszi szövetség és az athéni demokrácia fénykora Periklész vezetésével.
termékeny félhold
A Közel-Kelet félhold alakú területe mely magába foglalja Egyiptomot, Kánaánt és Mezopotámiát is, melyet az ókori civilizáció bölcsőjének is neveznek. A fogalmat egy egyiptológus (James Henry Breasted) vezette be 1916-ban, mert ekkor úgy gondolták, hogy ezeken a központi területeken alakult ki a földművelés, az állatok domesztikálása és a letelepedés, illetve az első közel-keleti civilizációk (sumer, egyiptomi). Az 1950-es évektől végzett régészeti feltárások jelentősen módosították ezt a képet. A legújabb kutatások szerint a termékeny félhold peremvidékén, Zagrosz hegység, Libanon hegység jöttek létre az első földműves közösségek, illetve ezektől távol is, mint az anatóliai Catal Hüyükben.
Théba
A Közép és Újbirodalom alatt Egyiptom fővárosa a Nílus partján, egyiptomi nevén Uaszet. Sokkal jobban védhető volt, mint Alsó-Egyiptom fővárosa, Memphisz. Az Újbirodalom idején nagyhatalom Egyiptom központja. A Nílus torkolatától 800 km-re van, mellette található a luxor-i és karnak-i templom, illetve a Királyok és Királynők völgye is, ahol megtalálták Tutenkhamon sírját is. Jelentősége az Amarna-reformok után folyamatosan csökkennek, kultikus jelentősége a perzsa hódítás után szűnik meg. Nem összetévesztendő a hellén városállammal, Thébaival.
Türosz
A város neve sziklát jelent, mivel egy sziklára épült egy szigeten, s az ókori Fönícia egyik legjelentősebb városállama volt. A legendák szerint itt született az Európának nevet adó Europé istennő és Didó királynő is, Kr. e. 814-ben innen alapítják meg Karthágót. Gazdag és független kereskedő városállam volt (Kr. e. 12-8. sz.), a legegzotikusabb luxusterméke a bíborcsiga festéke, melyet csak uralkodók használtak.
Trója
A ~ háború híres központja Kisázsiában, az Égei tenger partján, amit Homérosz Iliászából ismerhetünk. A bronzkorban virágzó kereskedőváros, mely ellenőrizte a Dardanellákon keresztülmenő hajóforgalmat. A mai Törökország területén van, Heinrich Schliemann amatőr régész tárta fel a területén található város kilenc rétegét (1868- ). Az Ida-hegy lábánál terül el, ahol a legenda szerint Aphrodité megszülte Aeineiast. A várost a mükénéi civilizáció foglalja el a tizenkettedik század közepén.
Vértesszőlős
Tatabánya mellett a Gerecse lábánál helyezkedik el. Vértes László régész itt azonosította a Samunak keresztelt Homo Erectust, eszközeit és állati maradványokat (ősi ló, ősbölény, kardfogú tigris) 1963-1968 között. Ez egy Kr. e. 350.000 éves paleolitikus leletegyüttes, ami a korabeli Európában különlegesnek számított. A leletek bizonyították a tűzhasználatot (nem készítést), illetve, hogy az előember gond nélkül meg tudott élni Európa északabbi részein is, gyűjtögetéssel, vadgyűjtéssel.
Antiochia
A mai török-szír határon álló hellenisztikus város, keresztény patriarchátus székhelye, csakúgy mint Alexandria, Konstantinápoly, Jeruzsálem és Róma. Az Orentész folyó partján áll, a Silpius-hegy lábánál és a Szeleukida uralkodó építtette fővárosának apjáról elnevezve a Kr. e. 3. sz-ban. A selyemút egyik kereskedővárosa. A keresztény hitéletben fontosságát a hatodik századig őrzi meg, amikor természetes csapások mellett az arabok is elfoglalják.
Aquincum
Római település és katonai tábor a mai Óbuda területén. 106-tól a 4. század végéig Alsó-Pannónia provincia központja volt. Neve valószínűleg a kelta víz szóból ered. A tábor a Duna (Isztrosz) vonalát védte, Vindobonához (Bécs) hasonlóan, s ezeknek a táboroknak a feladata a védelmen túl a romanizáció és a római kultúra terjesztése volt. A mai Budán és Pesten található római emlékek bizonyítékok arra, hogy a rómaiak kiválóan tudtak választani mai napig stratégiailag fontos helyeket, központokat. A régészeti múzeumban egyedülálló a víziorgona, mint tárgyi emlék.
Bizánc
Az athéniak által épített gyarmatváros és kikötő a Márvány tengeren, a Boszporusz partján helyezkedik el. A város Európa és Ázsia között, a Fekete-tenger és Földközi tenger között (Boszporusz és Dardanellák szorosoknál), stratégiai fontosságú helyen terül el. Büzantion helyére I. Nagy Konstantin (306-337) építteti meg a keresztény Új Rómát 330-ban, háromszoros falrendszerrel veszi körül, a várost a köznép csak Konstantin városának, Konstantinápolynak nevezi. Ez válik 390-ben, a Nyugat és Kelet Római Birodalom kettéválásakor Kelet központjává. A közigazgatás és jog latin nyelvűségét egészen Justinianus császár (527-565) koráig éli, aki újabb fénykort biztosít a városnak építkezéseivel: az Hagia Sophia újjáépítésével, a császári palotával, Hippodrómmal és az óriási könyvtárral és a gigantikus földalatti víztározókkal. Ez A város, aminek csodájára járnak egész Eurázsiában, lakossága 300.000 fő, mely folyamatosan fogy. 1453-as elfoglalása után az oszmán törökök Isztanbulnak keresztelik át, az Hagia Sophiát pedig mecsetnek.
Cannae
a második pun-római háború során egyik fő itáliai csatájának helyszíne Kr. e. 216-ban, melyben az Alpokon átkelő Hannibál a másfélszeres túlerőben lévő római hadakat veri meg. Több mint 50.000 római hal meg egy nap alatt, köztük az egyik konzul és 80 szenátor, ezzel a történelem egyik legvéresebb csatájává válik. Ennek ellenére Róma nem esik szét, s a szövetségesek is pártján maradnak. A rómaiak ezután kerülik a nyílt ütközeteket, Hannibál Rómát nem tudja elfoglalni és a háborút a győzelmes csata ellenére elveszti 14 évvel később, Scipio saját taktikájával élve Afrikában támadja meg.
Dacia
Római provincia 107-271 között, amit Traianus császár 107-ben aranykincseiért és vasércéért és sójáért foglalnak el a helyi dák törzsektől. A mai Erdély egy részét, Olténiát és a Bánság keleti részeit foglalta magába. Jelentősebb városai: Napoca (Kolozsvár), s Apulum (Gyulafehérvár). Dacia: A provincia a limes-en kívül helyezkedik el, ezért a második századtól különösen nehéznek bizonyult megvédeni, s 170 év uralom után Aurelianus császár fel is adja, római lakói visszaköltöznek a birodalomba.
Etruria
Az etruszk városállamok, pl. Veii, által elfoglalt területek (Közép és Észak Olaszországban), így egy időben Róma is, melyek nagyon sokat adtak kezdetben a római kultúrához, a legenda szerint Róma első hét királya is etruszk származású volt. Az etruszkok nem indo-európai származásúak, ennek ellenére a rómaiak rengeteget tanultak tőlük a városi kultúra és gazdálkodás terén: földművesek voltak, mocsarakat szárítottak, vasművességük volt, átvették a görög abc-t, a görög isteneket, s a vallás egyéb elemeit, így például a fasces-t (a venyigék közé rakott bárdot, mint hatalmi szimbólumot) és a madarak repüléséből jóslást is. A Kr. e. 650-es években volt fénykoruk, a rómaiak 510-ben űzik el az utolsó etruszk királyt, Tarquinius Superbus-t, s a területet az 5. és 4. században olvasztják be a római városállamba.
Gallia
A kelták, latinul gallok által lakott terület, számos népet és törzset magába foglal. A kelták állandó vetélytársai voltak a rómaiaknak Európában, Kr. e. 390-ben még Rómát is kifosztják, egyedül a Capitolumot nem tudták elfoglalni (a ludak gágogásának legendája). A Kr. e. 1. században szintén megerősödnek, de miután Julius Caesar fegyverrel megtörte ellenállásuk a Kr. e. 1. században (Kr. e. 58-51). a rómaiak két provinciába szervezték. Magába foglalta a mai Franciaországot, Belgiumot, Svájcot, Észak-Olaszországot és Hollandiának és Németországnak a Rajna folyótól nyugatra eső részét.
Hispania
A rómaiak a mai egész Ibériai félszigetet (mai Portugália, Spanyolország, Andorra és Gibraltár) ezzel a szóval illették és provinciát is hoztak létre itt a második pun háború (Kr. e 218-201) után, melyet később több részre osztottak. A terület gazdag volt ásványkincsekben, így aranyban és ezüstben is.
Jeruzsálem
Ma Izrael fővárosa, a Júdeai hegység, a Földközi-tenger keleti partja és a Holt-tenger között helyezkedik el. Egykori paleolit (őskőkori) település, három vallás szent helye. Dávid király foglalja el a filiszteusoktól, Salamon teszi meg fővárosává és itt építteti fel a templomot, majd itt volt a római provincia székhelye is, a második templom lerombolásáig (70). Krisztus itt hal kereszthalált. Az öt pátriárka székhely egyike, de I. Omár kalifa elfoglalja és itt épül fel a muszlim Szikla-mecset is.
Júdea
Palesztina délnyugati, Földközi-tenger parti része, nevét a zsidó Júda törzséről kapta. A területhez tartozik Jerikó, a világ legrégebbi már a Neolitikum óta folyamatosan lakott települése (Kr. e. 10-8.000) Judea. A terület elvesztette a Kr. e. 1. században elveszti függetlenségét és a római birodalom részévé válik. A Bar Kochba lázadás (Kr. e. 66-63) és a zelóta felkelés további tízezrek életét követeli, melynek során zsidók költöznek el ~-ból s kialakul a Földközi-tenger medencéjének diaszpórája, helyi zsidó közösségei a zsinagógákkal és rabbikkal.
Latium
A latin törzsről elnevezett terület, Róma városa és közvetlen környezete a Tiberis folyó bal partján. Eredetileg a Tiber jobb parti etruszk Veii is szomszédságában volt, de elfoglalása után az Appenninek hegység lett a határa. Ezt a régiót bővíti folyamatosan Róma, amíg létrehozza birodalmát a római limes-ig, hatszáz év alatt.
római limes
A római birodalom védelmét szolgáló részben természetes, részben mesterséges határvonal, mely az 1. századtól alakul ki a Pax Romana alatt. Északon Britanniában Hadrianus fala, Európa északi részén a Duna, keleten a Tigris és Eufrátesz, délen a Szahara volt a természetes határ. A természetes határokat katonai városokkal és kilátótornyokkal erősítették meg a rómaiak, erre több mai főváros is példa, így Aquincum (mai Budapest óbudai részén) illetve Vindobona, azaz Bécs, a Duna mentén. A limes-t és a birodalmat a nagy népvándorlás és a harmadik század sokrétű válsága fogja meggyengíteni.
Mediolanum
A modern Milánó ókori római elődvárosa Etruria keleti részén, a kelták lakta területen, a negyedik századtól római császári központ is. 313-ban I. Nagy Konstantin itt adja ki az összes vallást, így a keresztényeket is elfogadó ediktumát. A legenda szerint a Róma melletti Milvius híd-i csatát (312) Isten segítségével nyerte (Napban kereszt jelenik meg: „E jelben győzni fogsz!": mely a Sol Invictus kultusz követőinek és a keresztény katonáknak is szólt). Ez a vallási élmény (és katonai győzelem) is vihette arra a döntésre, hogy pontifex maximusként, egyházi vezetőként kiadja az ediktumot. Ez a vallási tolerancia zárta le a még előző uralkodó, a tetrarchiát létrehozó Diocletianus alatt is meglévő keresztényüldözéseket, s segítette a kereszténység békés terjedését a római birodalomban.
Napoca
Ma Cluj-~, a dákok által alapított város a Szamos folyó partján, mely a római Dácia provincia municipiuma, fontosabb városa, a magyar kultúrában Kolozsvárként ismert erdélyi város. Hadrianus császár hoz itt létre katonai tábort, amit 271-ben Aurelianus császár alatt ürítenek ki.
Nikaia
Görög polisz, a mai Törökország területén, az Izniki tó partján. Az öt patriarchátusi székhely egyike. Az első egyetemes, Nikaiai zsinatot I. (Nagy) Konstantin (306-337) császár pontifex maximusként hívja össze. A zsinaton résztvevő püspökök és metropoliták elfogadják a Szentháromság dogmáját, s elítélik Arius presbiter és követő eretnekségét, ami Jézust embernek mondta, s döntöttek a keresztények számára érvényes húsvét idejéről is. Nagy Konstantin császárként aktívan részt vett a keresztény egység létrehozásában, melyet megegyezéses alapon hoztak létre.
Pannonia
A római birodalom egyik provinciája, Kr. e. 9 és a 4. század között, amit északon a Duna, délen a Száva folyó környéke határolt. Területe a Dunántúlon túl mai kelet-osztrák, szlovák, szlovén, horvát és szerb területeket is magába foglalt. A Borostyánút és a dunai vízi kereskedelem valamint a Duna menti limes miatt kiemelt fontosságúvá vált. A tartományt a kelták előtt itt lakó egyik törzsről, a pannon-okról nevezték el. A rómaiak a határmenti tartományt két részre osztották, Alsó és Felső Pannóniára, s a rómaiak itt is kiépítették kiváló útrendszerüket mely a városokat összekötötte. Fontosabb városai: Emona (Ljubljana), Scrabantia (Sopron), Savaria (Szombathely), Aquincum (Óbuda). A városokból fennmaradt régészeti leletekből kiderül, hogy az ázsiai Ízisz és Mithrasz kultusz nagy tiszteletnek örvendett, de Sopianaeban (mai Pécs), a kora kereszténységnek is komoly társadalmi bázisa volt. A védekezés miatt fontos terület egyik központja Aquincum volt, a területről több császár került a birodalom élére így Hadrianus és Septimius Severus is. A birodalom hanyatlása idején a hunok Attila vezetésével a Tisza vidékén rendezték be központjukat, s őket még több nép követte (langobárdok, avarok).
Róma
Ma Olaszország fővárosa és a Vatikán székhelye, de az ókori Római Birodalom központja is, uralta a latin törzsek lakta környező területet, Latiumot. 7 dombon épült a Tiberis folyó partján, s a legenda szerint Romulus és Remus alapította Kr. e. 756-ban. Kezdetben az etruszkok uralta arisztokratikus királyság központja, aztán a köztársaságé, de ez lesz a római birodalom központja és a többi város mintája is (romanizáció), a Capitoliumával, Szenátusával, vízvezetékrendszerével, fürdőivel, Circus Maximusával és Colosseumával (amfiteátrum). A várost birodalmi rangra Augustus császár (princeps) emeli, aki hivatalosan 'márvány'várossá teszi. Nemcsak az épületek, de az irodalom, kultúra, vallás és jog terén is mintaadó. 410-ben és 455-ben kifosztják a vizigótok, ekkor elveszti jelentőségét, de a kora középkorban a katolikus egyház, a pápaság központja lesz.
Rubicon
Kis, ma már ismeretlen észak-itáliai folyó, egykor Italia provincia és Gallia Cisalpina (Alpokon inneni) provincia határán. Törvény szerint Római hadvezér hadseregével nem léphette át, mely szabályt Kr. e. 49-ben Caesar tört meg, aki így felvállalta a nyílt konfliktust a Szenátussal és ellenfeleivel, s a köztársaság válságának utolsó szakaszát nyitotta meg, ami a birodalom kialakulásához vezetett Augustus principátusával.
Savaria
A mai Szombathely római elődje, a Borostyánút egyik központja, Scrabantiával (mai Sopron) együtt. Felső-Pannonia vallási központja a város, ahol Szent Márton a galliai tours-i püspök is született. Kr. u. 43-ben emelték városi rangra, volt benne császári palota, közfürdő és amfiteátrum is. Diocletianus császár alatt éli a provincia központ a virágkorát, további középületek, Szt. Quirinus bazilika, színházak épülnek, bár keresztényüldözés is van (Szt. Quirinus-t malomkővel nyakában itt dobják folyóba). A várost a hunok foglalják és pusztítják el az ötödik században (441, 445), amire rásegít egy földrengés is.
Sopianae
A második században rómaiak alapította város Felső-Pannóniában, a mai Pécs, mely a negyedik századra a kora-kereszténység egyik központjává vált. Fontos kereskedelmi és katonai központ volt. A város középkori neve Quinque Ecclesiae, azaz öt templom volt, ami öt ókeresztény kápolnájára vagy annak romjaira utal (a németek is ezt veszik át a Fünfkirchen szóval). Diocletianus négy részre osztja Pannonia tartományt, ekkor Valeria tartomány központja is lesz a 8-10.000 lakosú város. A várost a barbár betörések és a hunok gyengítik meg.
Via Appia
Appius Claudius konzul kezdte építtetni ezt az utat a Kr. e. 4. században, hogy megoldja a római hadsereg déli ellátását, először a szamnita háború idején (Kr. e. 5. sz.). Capuán keresztül Brundisiumig vezetett, a Spartacus felkelés (Kr. e. 74-71) 6.000 elfogottját is az út mentén feszítik keresztre. Később a római útrendszer és kultúra szinonimájává válik, ami a rómaiak egyik erőssége volt, s városi és útrendszerük sok helyen mai napig létezik Európában.
Zama
A második pun háború döntő csatája Kr. e. 202-ben Karthágótól dél-nyugatra, Észak-Afrikában. Scipio prokonzul csapataival lemásolja Hannibál Cannae-i taktikáját, legyőzi Hannibált és így megalázó békét tud kényszeríteni Karthágóra egy 17 éves háború végén. Karthágó elveszti nagyhatalmi státuszát: gyarmatait, flottáját, és hatalmas mennyiségű háborús jóvátételt is kell fizetnie. A háború hosszú távú következményeként Róma foglalja el a Földközi-tengert (Mare Nostrum), s terjeszti el saját nyelvét, jogrendszerét, építészetét és kultúráját Európában (romanizáció).
Aachen
Franciául Aix-la-Chapelle, egy rómaiak alapította fürdőváros (Aquae Granni). Nagy Károly kedvelt székhelye (itt is temették el), egyik központja, ide épült palotakápolnája és rá egy dóm is. A bizánci mintára épült palotakápolna nagy hatást gyakorolt a karoling építészetre. A frank birodalom egyik fontos központja, püspöki székhely, koronázóváros, német királyok koronázási helye I. Ottó koronázásától (962).
Arab félsziget
Dél-Nyugat Ázsia és Afrika közti sivatagos terület, az arabok hazája, akik kezdetben állathajtásból, tevetenyésztésből éltek, nomád beduinok voltak. Az 500-as évekre megjelenik az urbanizáció (városiasodás), kialakul egy gazdag kereskedőréteg, így a Tömjénút mellett elhelyezkedő Mekkában is. Mohamed a támadások és fenyegetések elől Medinába menekül, s terjedt el az iszlám 622-ben, a hidzsra után Ázsiában, Észak-Afrikában és Hispániában is.
Bagdad
Ma Irak fővárosa, az ókori Babilontól nem messze. Egy kis perzsa falura építtette fel az egyik Abbaszida kalifa 762-ben a Tigris folyó partján, a Selyemút mentén. Itt hozta létre a három fallal védett Kerek Várost, a tudományok és kereskedelem központját, a kalifa palotájával, a Zöld Dómmal, s a Tudományok Házával, a könyvtárral, sugárutakkal, bankokkal. Ibn Sina és Al-Khwarizmi is itt éltek és írták nagy hatású könyveiket, orvostudományról, matematikáról. Ez az iszlám civilizáció kiemelkedő helye, mely 1000-re a világ egyik legnagyobb, 100.000 lakosú városa volt. 1055-ben foglalták el a szeldzsuk törökök és a 13. században (1258-ban) rombolják le a mongolok.
Birka
A 9. századi világkereskedelem egyik skandináv központja, a Malare tavon, Stockholmtól nem messze. Kínai, arab és indiai termékeket is találtak itt. Az első skandináv keresztény közösség is itt jön létre, a 10. században elveszti jelentőségét.
Csehország
A történeti ~ tartomány a mai Csehország nyugati és középső részét foglalta magába, Morvaországot nem. Több nyugati szláv nép lakott itt, így a cseh törzsek is, melyek kezdetben a Német-Római Birodalom fennhatósága alá tartoztak, s csak az érett középkorban tudnak függetlenedni.
Esztergom
A Duna-kanyarban épült település a római korban a limes része volt. A 960-as években Géza fejedelem ezt a települést választotta egyik fő központjának, itt született Vajkként fia, Szent István, s érseki város lett. A Szt. Adalbert templom volt az első magyar székesegyház.
Etelköz
Két folyó köze, az Árpád vezette törzsek honfoglalás előtti szálláshelye (830-as - 870-es évek között), mely egyedül Bíborbanszületett Konstantinnál szerepel leírva. Az ókori és középkori szerzők előszeretettel nevezik Szkítiának, s az itt lakókat szkítáknak, magyarosan szittyáknak. Pontos helye és területe történészi viták tárgya, de valószínű a Dnyeper és Dnyeszter esetleg Volga közötti terület vagy a Don és Duna köze. A legendák szerint itt történt a törzsszövetség megkötése, a vérszerződés. A törökös életmódot folytató magyarok már függetlenednek a Kazár Birodalomtól. Ez az honfoglalás (895-907) előtti magyarok utolsó szálláshelye, itt élt Álmos fejedelem is, akit a honfoglaláskor feláldoznak a magyarok, így megszűnik a Kazár birodalomban fölvett kettős fejedelemség.
Gibraltár
Ma az Ibériai félsziget csücskében, brit felségterület, az Atlanti óceánt és a Földközi tengert összekötő szoros. A rómaiak ide gondolták Héraklész oszlopait, az akkor ismert világ végét, a Földközi tenger nyugati határán. 711-ben egy arab vezér, Tárik ibn-Zijád foglalta el Afrikából, innen a neve: Tárik sziklája arabul (Gebr al Tarik). Miután elfoglalta Andalúziát (Hispániában) elrendelte egy erődítmény építését, hogy biztosítsa a kapcsolatot a két földrész között.
Gniezno
Lengyel város, 1000-ben itt alapítják meg a ~-i érsekséget, melyet III. Ottó német-római császár is jóváhagy, s a Piasztok ezzel próbáltak függetlenedni a Német-Római császárságtól. 1025-ben itt koronázták meg Vitéz Boleszlávot Lengyelország első királyává. A várost pár év múlva (1038) kirabolják a csehek, s a következő lengyel király átteszi a központot Krakkóba.
Haithabu
Skandinávia és a Balti tenger közötti ősi kereskedőváros, amit a svéd vikingek használtak a mai Észak-Németországban. Fénykorában 1500 lakosa volt, pénzverési joggal is rendelkezett, püspöki székhely is lett. 9 méteres fal védte. Kikötőjéből cserépedényeket, eszközöket és üvegtárgyakat exportáltak. A 9.-10. században még arab és bizánci kereskedelmi kapcsolatokkal is bírt, a 11. századra kirabolják, elpusztítják. Nem épül újra.
Izland
Szigetország Grönland és Skócia között az Atlanti-óceánban. 850 után hajózza be egy norvég hajós, aki jégföld nevet adja neki. A 10. századra lakossága felduzzad 15.000 főre, kelta írek, skótok és norvég vikingek keverednek s egy új lakosság és nyelv jön létre, az ~i. 930-ban létrehozzák a világ első parlamentjét (Althingit), mert nem akartak királyságot, mint ami Norvégiában volt. Ez a 19. század 45 éve kivételével folyamatosan működik. Eleinte két hétig üléseztek nyáron, nemcsak politikai ügyekről tárgyaltak, hanem házasságok és üzletek is köttettek itt. 982-ben innen hajózott tovább a gyilkosság miatt száműzött Vörös Erik. Grönland szigetét találta meg, majd fia, Leif Erikson Vinlandot, Észak Amerikában.
Kijev
Rusz a Dnyeper folyó jobb partján, a mai Ukrajna fővárosa. A keleti szlávok alapítják és a varégok teszik a ~i rusz központjává a kilencedik században. Fontos kereskedelmi központ egészen a tatárjárásig. Batu kán 1240-ben földig lerombolja.
Krakkó
Dél-Lengyelországban a Visztula folyó partján fekvő város, a Kárpátoktól északra. A Wawel-dombon jön létre a Visztula mocsarai fölött. Pár évig a Nagymorva Birodalom része, de a lengyel Piaszt dinasztia első uralkodója, I. Mieszkó elfoglalja, és királysága részévé teszi. Püspöki székhely, a 11. századtól veszi át Gnieznó helyét, mint Lengyelország fővárosa. Már a 11. században román stílusú kőépületek emelkednek, uralkodói palota a Wavelben, egy székesegyház és bazilika is, a város fontos kereskedelmi, közigazgatási központtá is válik. A mongolok 1241-ben szinte teljesen elpusztítják, újjáépítése több évtizedig tart.
Magna Hungaria
Az egyik magyar őshaza latin neve, nagy, de inkább régi Magyarországot jelent, amiről Julianus domonkos rendi szerzetes (barát) tudósít 1236-ból. Julianus két levele marad fenn főnöke tudósításában, melyben beszámol az Ural nyugati felén talált pogány magyarokról, akik, tűzimádók és lótartók voltak, és tudott is beszélni magyarul. A mongolok pusztítják el őket, második útján már nem találja őket. Utána baskír török törzsek telepednek le a vidéken, így a területet ma Baskíriának is hívják.
Medina
Mekka után az iszlám második szent városa, a próféta városa (Madinat-Al Nabi) Szaúd-Arábiában. Fontos kereskedőváros volt a Tömjénút mentén, de 622-ben a halálosan megfenyegetett próféta, Mohamed ide menekül, s innen hódítja vissza Mekkát. A Hidzsra után az iszlám központi városává vált, Mohamed háza mellé megépítették a Próféta mecsetjét is (itt hal meg és van eltemetve), itt található a világ legelső (és így legrégibb) három mecsetje, s folyamatos muszlim vallási közössége is. A város szent központjába mai napig csak muszlim hívők léphetnek.
Mekka
Szaúd Arábiai gazdag kereskedőváros a Tömjénút és más kereskedelmi utak kereszteződésében. Az iszlám vallás első, legszentebb helye, Mohamed próféta szülővárosa, itt nyilatkoztatta ki Gábriel arkangyal a Korán-t Mohamednek. A városba minden muszlim hívőnek, ha teheti el kell zarándokolnia, ez az iszlám ötödik pillére (haddzs), s a második pillérnek megfelelően minden nap ötször a müezzin szólítására saját imaszőnyegükön ~ felé fordulva kell imádkozniuk. A város központjában található a Kába-kő szentély, ahová évente tizenötmillió muszlim zarándokol, csak a haddzs alkalmával 2-3 millióan. A városba mai napig csak muszlimok léphetnek.
Monte Cassino
Sziklás hegy Olaszországban, 130 km-re Rómától délre, ahol eredetileg egy Apolló szentély állt. 529 körül Nursiai Szent Benedek itt alapít monostort, mely a bencés szerzetesség és tudományosság központjává válik. Benedek életében már nem hagyja el a hegyet, itt írja meg 73 pontból álló reguláit (540 körül), melyet a pápasága előtt szintén bencés szerzetes Nagy Szent Gergely (590-604) kötelezővé tesz az összes kolostorban, akik így egységes, írott szabályrendszert követtek. Benedek önellátó szerzetesközösségeket képzelt el, akik két kézzel termelik meg saját szükségleteiket, így a bencés kolostorok a kora középkor gazdasági és kulturális mintaközpontjaivá válnak. Jelszavuk az 'ora et labora,' imádkozni és dolgozni, s nemcsak tanításban és gyógyításban, de kódexmásolásban is élen jártak. A kora középkorban (5-10. sz.) ezek a kolostorok voltak a keresztény civilizáció jelképei.
Morvaország
A történeti Csehország (Bohémia) és Szlovákia közti terület, gyakran Sziléziával együtt emlegetik. Első, nyugati szláv lakói azóta kihaltak. A 8. században itt jött létre az első Morva fejedelemség, mely fénykorát I. Szvatopluk uralkodása alatt érte el (894-ben hal meg). Ekkor Csehországot, Nyugat-Pannóniát és Dél-Lengyelországot is magába foglalta. Halála után a Nagy-Morva birodalmat fiai között osztja fel, s a magyarok pusztítják el 906-ra.
Pannonhalma
Régi neve Győrszentmárton, a Szent Márton hegyen helyezkedik el, ahová 996-ban Géza fejedelem (972-997) cseh bencés szerzeteseket telepít le, melyek kiváltságát I. Szent István (997-1038) megerősíti. Követik Nursiai Szent Benedek Reguláit (540 körül), mezőgazdasággal foglalkoznak, elkészítik saját ruhájukat, bort termelnek és kódexeket is másolnak, közösségük a nyugati kereszténység alázatos szerzetesi hagyományát hozza el Magyarországra. A hely mai nevét a nyelvújító Kazinczy Ferenc adja.
Poitiers
732-ben a Martell Károly major domo (714-741) vezette frank csapatok megverik a Galliába betörő mór (arab) seregeket. A csatát korábban sorsdöntőnek tartották történészek Nyugat-Európa szempontjából, mely így nem kerül arab uralom alá. Mivel a hispániai arab területek nem sokkal később kalifátusokra esnek szét, ma inkább Martell Károly hatalmának megerősítésében látják szerepét, illetve, hogy a Pireneusok környékén tudja tartani a frank királyság határait. A csata két város között történt, a magyar történelemben ~hez, az angolszászban Tours-hoz kötik.
Pozsony
A mai Bratislava, Szlovákia fővárosa. A rómaiaknak és a morváknak is erődítménye volt a környéken. 907-ben a ~-i csatában, Magyarországot megvédik a magyar törzsszövetség Árpád fejedelem vezetésével a német lovagoktól a magyarok. A Keleti Frank Birodalom vezetői szerették volna visszaszorítani a magyarokat a Morva Birodalom és Pannónia (Dunántúl) területéről, de a csata német vereséggel zárult, meghal a bajor őrgróf és a salzburgi érsek is. A két ország közötti határ 955-ig, az augsburgi csatáig az Enns folyó lesz (népmesék Óperenciája, Enns-en túli területe). A csata megszilárdította a magyarok helyzetét a Kárpát-medencében, függetlenségüket a Keleti Frank Birodalomtól és sikeresen fejezte be a honfoglalást.
Prága
Ma a Cseh Köztársaság fővárosa, a Moldva (Vltava) folyó partján. A vár a kilencedik században a Nagymorva birodalomhoz tartozik, de utána német fennhatóság alá kerül. A cseh Przemysl dinasztia vezetői már az itt épült két várból (Visehrad, Hradzin) kormányozzák saját területeiket, egész Európában fontos kereskedelmi központ és püspökség is. A város érseki rangot csak 1344-ben kap, addig Német-Római Császári fennhatóság alatt áll.
Reims
Ma Franciaország északi részén, Champagne tartomány fővárosa, a francia királyok koronázóvárosa, csakúgy, mint a magyaroké Székesfehérvár a középkorban. I. Klodvig frank uralkodó itt keresztelkedett meg, Nagy Károly mindhárom fia itt van eltemetve a bazilikában. A város kiemelkedő egyházi központként többször szolgált a francia király és a pápák közti találkozóhelyük.
Székesfehérvár
A római korban Gorsium közvetlen mellette lévő fontos település volt a Balaton és a Velencei-tó között, s az ottani fontos kereskedelmi útvonalakat (Adria, Itália illetve Kelet-Európa felé) is felügyelte. Géza fejedelem 972-ben alapította a mocsárból kiemelkedő négy szigeten, egy fejedelmi palotával és templommal, a középkorban latinul Alba Regiának hívták. Szent István építtetett itt bazilikát, ahol megkoronázták (s 1526-ig további 42 királyt). Középkori koronázóváros, királyi temetkezőhely (Szent István után még további 14 királyunk), kincstár. Szent István itt nem alakít püspökséget, a hely fontosságát az itteni társaskáptalan adja, illetve, hogy évente kétszer királyi törvénykező napot tartottak itt.
Verdun
A mai Lotaringiában, észak-kelet Franciaországban. Nagy Károly (768-814) fia, a vallásos Jámbor Lajos felosztja a Karoling-birodalmat egységesen fiai között 843-ban a ~-i szerződésben, ez lesz a mai Franciaország, Németország és Itália területi előzménye. A legidősebb, Lothár kapja a központi részeket, a Középső Frank Királyságot (Itáliától Burgundiáig és Németalföldet és Provence-t is. Lotaringiát róla is nevezik el. A Nyugati Frank Királyságot kapja II. Kopasz Károly, melyből a későbbi Franciaország alapszik. A Keleti Frank Királyságot Német Lajos kapja meg, aki Bajorországban tartja központját, ez lesz a későbbi Német-Római Császárság, illetve a modern Németország területi alapja. Az európai történelem a huszadik századig felfogható a francia és német területek központi területekért folytatott hatalmi vetélkedéseként is, melyet ez a szerződés alapoz meg. A nyugati frank részből jön létre a mai Franciaország, a Keleti Frank Királyságból a Német-Római Császárság, s Lotár kapja Lotaringiát, a központi vitatható területeket (Burgundia, Németalföld, Elzász, Lotaringia és Provence).
Vinland
A norvég vikingek által behajózott terület Észak-Amerikában. Vörös Erik fia, Leif Erikson fedezte fel a 10. században, s régészek több viking telepet is feltártak. A név eredete a korábban népszerű bor-föld helyett (ami nem terem meg ezen az éghajlaton) valószínűleg legelő, s a mai Új-Fundland területén található. A behajózás és betelepülés ténye attól különleges, mert nemcsak az őslakos amerikaiak ismerték saját kontinensüket Kolumbusz előtt, de a szintén európai vikingek is. A vikingek amerikai betelepülésének helyeiről, méretéről nagy vita folyik tudományos körökben.
antropomorf istenek
A kifejezés arra vonatkozik, hogy a hellének az isteneiket és istennőiket emberformájúnak képzelték el. Nemcsak, hogy úgy néztek ki, mint az emberek, de ugyanúgy viselkedtek, ugyanolyan vágyaik voltak, és szintén volt végzetük (moira). A három fő különbség emberek és istenek között az volt, hogy 1) az istenek az Olümposz hegyén éltek, 2) különleges képességekkel rendelkeztek, és 3) halhatatlanok voltak.
arkhón
A görög szó vezetőt jelent. Athén poliszában a közösséget az arisztokrata családok vezették. Az állam vezetői voltak az ~ok, akik egy évre választott változó számú (3, 6, 9) vezető tisztségviselők voltak. Egy év után minden egyes arkhón az Areioszpagosz tanácsának (Árész isten dombjáról lett elnevezve) lett a tagja, ami egy tanácsadó és döntéshozó testület volt a hatodik században, a korai athéni arisztokratikus köztársaság idején. A kétlegismertebb arkhón Drakón és Szolón voltak.
arisztokrácia
A görög szó a 'legkiválóbbak uralmát' jelenti, az ókori hellén városállamok egy társadalmi rétege. A sötét kortól (Kr. e. 12-8. sz.) kormányzást születési jog alapján a nemesek egy szűk csoportja gyakorolta minden városállamban, nekik kiváltságos előjogaik voltak. Kezdetben a bronzkori mükénéi civilizációban (Kr. e. 2000-1200) használták, ők voltak a harci szekérrel rendelkezők, a 'legjobbak'. Spárta ariszotkratikus királyság volt, míg Athén a hetedik és hatodik században arisztokratikus köztársaság.
arisztokratikus köztársaság
A mükénéi társadalom 'legjobb'-jait hívták Aristoinak. A poliszok kialakulásakor a sötét korban (Kr. e. 12-8. sz.) jött létre a hellén városállamokban az arisztokrácia. Ők birtokolták a legtöbb és legjobb földterületeket, s a legjobb fegyvereket, számos kiváltságuk volt a társadalom vezető rétegeként. Ők voltak a politikai élet irányítói is, mint a Kr. e. 7. és 6. századi Athénban.
állam
Az ~ egy komplex intézmény, mely belső és külső függetlenséggel rendelkezik és hatalmat (szuverenitást) gyakorol egy meghatározott földrajzi terület és népesség fölött, amelyek nem tartoznak egy másik hatalom, vagy állam fennhatósága alá. Az ~-ok a magántulajdon kialakulásával, a társadalom egymással ellentétes osztályokra bomlásával jön létre, feladata a társadalom szervezése, vezetése és irányítása, az ~ és az őt vezető csoportok érdekeinek érvényesítése az országhatáron kívül, illetve védelem a külső és belső erőkkel szemben. ~-nak tekinthető az athéni polisz csakúgy, mint a Perzsa birodalom is.
árják
A szanszkrit szó „nemeset" jelent és azokra az indo-európai nomád harcosokra vonatkozik, akik Kr. e. 1500 körül meghódították Indiát és a helyi dravida népességet. Új vallást vezettek be, a hindut, ami a társadalmat négy kasztra osztotta (brahminok (papok), satriák (harcosok), vaisják (parasztok) és sudrák (leigázottak)), annak alapján, hogy mennyire állnak közel, vagy tisztaságban Brahmanhoz, az univerzális lélekhez. A kasztok között mai napig sokszor átjárhatatlan különbségek élnek.
zsidók babiloni fogsága
A kifejezés arra az időszakra vonatkozik, amikor az asszírok által létrehozott Újbabiloni birodalom (Kr. e. 7.-6. sz.) királya II. Nabú-kudurri-uszur (Nabu szó az asszír bölcsesség istenét jelenti, Kr. e. 605-562), kétszer foglalja el Jeruzsálemet és elhurcolja a zsidókat a ~-ba Kr. e. 586-ban. Babilon zigguratja lesz a bábeli torony, a gazdag, többnemzetiségű, istentelen és pogány város szimbóluma. A város 539-ben békésen megadja magát Kürosz perzsa uralkodónak, a zsidók ekkor térhetnek vissza Jeruzsálembe. Valószínűleg a vallásos zsidó értelmiség ekkor kezdi el lejegyezni az addig szájhagyományban őrzött ótestamentumi bibliai hagyományt.
barbár
Ez a Hérodotosznál sűrűn előforduló kifejezés arra a civilizálatlan emberre vonatkozik, aki nem tud megfelelően beszélni. A hellén kultúrában mindazokra az emberekre ezt a megkülönböztető jelzőt használták, akik nem hellének voltak, sajátos szokásaik voltak, amik eltértek a hellén civilizációban megszokottól.
brahmanizmus
Ezt az -izmust Hinduizmusként is ismerik, ez volt az indo-európai árja nomádok által behozott vallás Indiában Kr. e. 1500-ba. A Védák szanszkrit szövege alapján a brahman az egyetlen hatalmas szellem, ami létrehoz és elpusztít és aki magát sok-ként fejezi ki (ilyen kifejezési formák lehetnek Brahma a teremtő, Visnu a fenntartó és Siva a pusztító). Tanításaik szerint a jelen igazságtalanságai látszólagosak, részben a múltból következnek és a jövőben kiegyenlítődnek. Hisznek a lélekvándorlásban és, hogy a kasztrendszer áthághatatlan. A hindu kasztrendszerben a brahminok, a papok voltak a társadalom vezető rétege.
bronzkor
A rézkort követő kor (Kr. e. 40000-1200), amikor az emberek elkezdtek a rézkorban használt réznél erősebb és ellenállóbb ötvözetet készíteni rézből és ólomból. A 4. évezredben a sumerek és az egyiptomiak kezdték el, s innen terjed át Európába a 3.-3. évezredben, a legismertebb bronzkori kultúrák a minószi és a műkénéi civilizácó voltak. Ötvözetként sokkal jobbnak bizonyult, mint a réz, de ezt is felülmúlta a következő fém, a vas, mely a Kr. e. 10. századtól fokozatosan kiszorítja.
buddhizmus
Ez is egy indiai vallás, világnézet és filozófia, amit anyanyelvén tanított egy 'felvilágosodott' (buddha) indiai herceg, Siddharta Gautama a Kr. e. 6. században. Elítélte a brahmanizmust és tanítását és a kasztrendszert is. Ezen vallás alapján az élet egy végtelen fájdalomból álló ciklus, amit csak úgy lehet megtörni, ha az ember követi az útját és elér a nirvánába, ami mentesíti a testet a szenvedéstől és önzéstől és az újjászületéstől. A ~ könyörületességre, lemondásra és meditációra buzdít. Sajátos változata a tibeti buddhizmus, melyet a dalai láma vezet. Ma széles körben elterjedt Ázsiában, így Afghanisztánban, Tibetben, Kínában, Mongóliában, de Dél-Koreában és Japánban is, több, mint 500 millió híve van.
cenzor
A köztársaság kori Róma (Kr. e. 521) hivatali méltósága. Másfél évre választottak öt évenként két ~, hogy ellenőrizze a polgárok vagyoni helyzetét (cenzus). Ők kezelték az állami vagyont és alkalmanként erkölcsbírákként is ítélkeztek a szenátus és a plebs fölött. A császárkorban a császár pozíciójába olvad be ez a tisztség.
cirkusz
Rómában az Aventinus és Palatinus dombok közötti völgyben, egy etruszk játéktér helyére építteti fel Traianus császár az első kőépületet, mely 600 méter hosszú és 225 méter széles volt, s ~ Maximus-nak hívták. 150.000 ember élvezhette itt a lovas és kocsiversenyeket (de volt atlétikai verseny, állatszámok is), ahol a plebs kitombolhatta magát. A kocsiverseny mindig politikai célokat is szolgált, a császár és a nép általában az egyik színt (zöld), míg az arisztokrácia a kéket biztatta. A társadalmi feszültség levezetésének kiváló formája volt, s Rómához hasonlóan a provinciák fontosabb városaiban is voltak hasonló épületek. Justinianus császár (527-565) idején a hasonló funkciójú Hippodróm volt népszerű.
colonus
A szó kezdetben a teljes jogú polgárt jelentette Rómában. A császárkor végén (3.-4. sz.) viszont személyileg szabad, de a földbirtokosnak különböző szolgáltatással tartozó földbérlő lett. Diocletianus római császár (284-305) megszüntette személyes szabadságukat, s a telkükkel eladható jobbágyokká váltak. Így váltak középkori jobbágyok egyik késő antik forrásává.
dákok
Vegyes népességű és (ismeretlen) nyelvű lakosság, Dacia névadói. A régészeti leletek alapján erődített településeik voltak, halomsírokba temetkeztek és mezőgazdasággal is foglalkoztak, makedón mintára aranypénzt is vertek. Kiterjedésük csúcsát Boirebisztasz királynál érték el az első században (Kr. e. 82), ekkor az egész Al-Duna völgy, északon a mai Ukrajna jelentős része és majdnem az egész Kárpát-medence, a Dunántúllal a fennhatóságuk alatt volt. Boirabisztasz halála után az állam meggyengült, s folyamatosan a mai Erdély területére szorult vissza. Traianus császár 107-ben aranykincseiért és vasércéért és sójáért foglalja el a helyi dák törzsektől a limesen kívül és Dacia néven római provincia 107-271 között, ami A mai Erdély egy részét, Olténiát és a Bánság keleti részeit foglalta magába. A ~ állama megszűnik és nem is jön létre újra. A provincia a limes-en kívül helyezkedik el, ezért a második századtól különösen nehéznek bizonyult megvédeni, s 170 év uralom után Aurelianus császár fel is adja, római lakói visszaköltöznek a birodalomba.
dák-román kontinuitáselmélet
Azon az elképzelésen alapszik, hogy a dákokat meghódító római telepesek összeolvadtam a helyi meghódított dák lakossággal, s amíg Dácia római provincia volt 170 évig (107-271) kialakult a román nép. Az elképzelés a humanista íróktól ered, akik a római (latin) és román (neolatin) nyelv hasonlóságából indultak ki, s azt gondolták, hogy a románok Traianus császár megszálló hadseregének leszármazottai. A 3. századtól a 12. századig a mai Erdély területén sem régészeti nyoma, sem helynevekben emléke nem marad fenn a dákok folyamatos ott tartózkodásának. 271-ben a régészeti adatok szerint a korábban lakott római városok teljesen elnéptelenednek, s a hadsereggel együtt a lakosság is kivonul Dáciából, a területet több nép veszi birtokba (gepidák, avarok) amire régészeti leletek utalnak. A román nyelv albán kapcsolatai azt mutatják, hogy a románok a Balkán-félsziget albánokhoz közeli Illíria tartományából vándoroltak a Kárpátok vidékére a 12. században. ~ a 18-19. században, a nacionalizmus kialakulásával, a dicső múlt feltámasztásával és a történelem mitizálásával erősödik fel. Amíg a románok több állam fennhatósága alatt éltek, és nem volt saját államuk, Boirebisztasz dák állama nagy kiterjedésű, önálló terület volt, mellyel így történelmi jogot formálhattak az egy államban egységesítésre, hisz - folytonosság esetén 2500 év helyben lakásra és államiságra hivatkozhattak. Az első világháborút követő trianoni békeszerződés idején az aktuálpolitizálás része lett, hisz a ~ lehetett igazolni a románság történelmi jogát Erdélyre, Ceaucescu szocialista diktátor örökségeként a mai napig tényként és nem elméletként tanítják román állami iskolákban.
déloszi szövetség
A két győztes perzsa háború (Kr. e. 490, Kr. e. 480) ellenére a hellén városállamok félelme a perzsa támadástól nem múlt el, ezért hoztak létre egy perzsaellenes szövetséget. Az Athén vezette ~ (140 polisz tartozott ide) a Kr. e. ötödik században (Kr. e. 477-404) Délosz szigetén tartották a kincstárat (454-ig, amikor Periklész Athénbe költözteti), és a találkozók közül többet. Kr. e. 448-ban a perzsa birodalom és a ~ megkötötte a kallias-i békét, melynek során a perzsák vállalták, hogy visszavonulnak az Égei-tengerről és környékéről, míg az athéniak vállalták, hogy nem folytatnak katonai tevékenységet a perzsa birodalom ellen. Ez Athént a Perzsa Birodalom és Karthágó mellett a Földközi-tenger három nagyhatalmának egyikévé tette, viszont így okafogyottá vált a ~, hisz megszűnt a perzsa fenyegetettség. Athén ennek ellenére tovább irányította a ~-et, de a vereségével záruló peloponnészoszi háború (431-404), egyben a ~i szövetség végét is jelentette.
demokrácia
A görög kifejezés a 'nép uralmát' jelenti. Ez egy olyan politikai rendszer, ahol a (város)állam hatalma (törvényhozás, kormányzás és bíráskodás) már nem egy kiváltságos réteg (pl. arisztokrácia) kezében van, hanem a város polgárainak (a népnek: démosz) kezében. Az ókori athéni ~ esetében ez azt jelentette, hogy a húsz év feletti Athéni állampolgárok (a korabeli Athén lakosságának maximum 20 %-a, hisz a nőknek, gyerekeknek, a metoikoi-nak, körüllakóknak és bevándorlóknak minimális jogaik voltak) közösségre vonatkozó döntéseket hozhattak nyílt viták során. A kézművesek, földművesek kiesett munkaidejét napidíjjal pótolták. Az európai civilizáció számára, különösen a felvilágosodás idejétől, az ókori athéni ~ egy elérendő eszménnyé, ideává vált.
démosz
A görög szó 'nép'-et jelent, s az ókori Athén lakosságának nagy részére vonatkozott, a polgárjoggal rendelkező, de kis vagyonú szabadokra (köznép). Ez magába foglalta a kézműveseket, földműveseket és kereskedőket. Athén a 8. és 6. század között arisztokratikus köztársaság volt, amit 60 arisztokrata család leszármazottai irányítottak. Szólon (Kr. e. 594) és Kleiszthenész (Kr. e. 508) reformjaival viszont a származás és a vagyoni helyzet is egyre kevésbé lett fontosabb, így a sikeres perzsa háborúk után egy rövid időszakra az athéni polisz polgárai, a ~ irányította az állami, közösségi döntéseket.
despotizmus
Ez az-izmus a görög 'úr' szóból (despota) származik, mely egy olyan kormányzati rendszer, ami az isteni jelleggel felruházott uralkodó korlátlan akaratán és hatalmán alapul. Az ókori keleti államokban az összes állam (Egyiptom, Asszíria, Babilon és a Perzsa birodalom) vezetője a teljes hatalom birtokosa, istenként tekintenek rá és akarata maga a törvény.
domesztikáció
A neolitikum (Kr. e. 10.000-3.000) időszakában számos jelentős változás történt, melyek időszakokra a letelepedett életmód irányába mutattak. A vadászat helyett az emberek elkezdtek állatokat háziasítani, s gyűjtögetés helyett földműveléssel, s vadnövények termesztésével foglalkozni. Mindkettő hosszú, több száz éves folyamat, az első háziasított állatokat, a kecskét és a juhot elsősorban húsukért, tejükért (táplálék) és bundájukért, gyapjukért (öltözködés) tartották, de teherhordó, igavonó állatokként is használták őket. A termékeny félhold térségében a szarvasmarhát és a disznót is háziasították, leginkább húsuk miatt. A teherhordó állatokat, mint a lovat és a tevét, már az újkőkor végén háziasította az ember.
elsődleges forrás
A kutatott korszakból származó írott vagy tárgyi emléket jelent. Az írott dokumentum esetében az eseményben résztvevő szemtanú írja le. Például ilyennek tekinthető a bayeux-i faliszőnyeg Anglia normann hódítására (1066), viszont a honfoglalásról 300 évvel később író Anonymus semmiképpen sem tekinthető honfoglalás korabelinek, viszont kiválóan használható a 12. századi gondolkodás, gesztairodalom elemzésére ilyen típusú dokumentumként.
epikureizmus
Ez az -izmus egy tapasztaláson alapuló filozófiai irányzat, ami egy negyedik századi athéni filozófus Epikurosz gondolatain alapul, aki tanításait részben Demokritosz atomista filozófus tanításaira és természetfilozófiájára alapozta. Tanítása nem az emberi lélek problémáit kívánta orvosolni, hanem a természet jelenségeit akarta általában magyarázni, s az emberi egyéniség rendíthetetlen, torzulásmentes nyugalom állapota felé törekedett. Epikurosz etikájának alapelve az öröm (görögül) hedoné az embert, mint boldogságot kereső egyént határozza meg, s szerinte az emberi élet célja a gyönyör, de nem az életművészek, és romlott erkölcsűek gyönyöre, hanem a testi és lelki szenvedés hiányának elérése. Epikurosz szerint ez a gyönyör az intellektuális gyönyöröket is magába foglaló zavartalanság (ataraxia) állapota. Szerinte ezt az állapotot úgy lehet elérni, hogy távol tartjuk magunkat a közügyektől és elrejtőzve élünk. Epikurosz szerint az öröm minden ember számára elérhető, csak fel kell ismerni, hogy az anyagi javak, így saját testünk sem tulajdonunk. A filozófus szerint a barátság a legértékesebb, amiben az emberi bölcsesség részesíteni tud bennünket. Egyedülálló véleménye a halálról, mely szerinte mivel akkor már az emberi érzékelés megszűnik, az ember számára nem jelent semmit. Szerinte a haláltól való rettegés megkeseríti a legtöbb ember életét, s nem szabad foglalkozni vele. Az emberi életidőnek nem a hosszúsága számít, hanem a minősége. Gondolatait a rómaiak, különösen a császárkorban a Horatiusnál Carpe diem! Élj a mának elv-vel egyszerűsítették, s az ~, tévesen kizárólag életörömökre koncentráló, hedonista filozófiává alacsonyították.
ékírás
Kezdetben agyagtáblába, stílus-sal, azaz nádpálcával rajzolt és vésett, ék alakú jeleket használó írás, mely a Kr. e. 3000-es években alakul ki sumér városállamokban. Eredete és a korban beszélt nyelv ismeretlen, egy képekből és szimbólumokból álló írás, mely a kezdeti 2000 jelből a karakterek száma 700-ra csökken. Hatása óriási volt Mezopotámia kultúrájára, az akkádok, hettiták, babilóniaiak és asszírok is az ~-t használták, már kőbe, fémbe is vésték. Egy három ezer éven át használt írás, mely nagy hatással volt az óperzsa írásra, és az ugariti ábécén keresztül a görög írás ősének is tekinthető. Megfejtését a 19. században Friedrich Grotefend német nyelvész kezdte meg.
falanx
Az ókori Hellaszban a pajzzsal és hosszú lándzsával rendelkező nehézgyalogság (még rövid kard, sisak, vért, lábvas), a hopliták harcrendje. Az egymás mellé rakott pajzsokkal egymást kiválóan védő akár 200 ember hosszú, több soros harcrend 6-8 méteres lándzsáival, rugalmasan tudta változtatni négyszögletű alakzatát, megtartva egységét. Mind a spártaiak, mind a makedónok (16 soros, lovassági támogatással) sikerrel alkalmazták, fontos volt a perzsák elleni győzelemben is. A maga idejében az általuk formált 200 ember széles és 6-8 ember mélységű falanx a világ egyik leghatásosabb katonai szerveződésének számított.
fáraó
Ma az ókori Egyiptom összes, isten-nek tekintett uralkodóját így nevezzük. Az egyiptomiak csak az újbirodalom idejétől használták rangjelzésre a per aa, 'nagy ház' jelentésű kifejezést. Hórusz, a napisten fia leszármazottjának tartották, korlátlan hatalmú despotikus uralkodó volt Kr. e. 3000-től (Narmer (Ménész) egyesíti Alsó és Felső-Egyiptomot, létrejön az Óbirodalom) Kr. e. 31-ig (Kleopátra halála, a római hódítás). Általában Alsó és Felső-Egyiptom koronájával ábrázolták, a ~ volt az ország legfőbb papja, isteni hatalma, mágikus ereje biztosította a föld termékenységét és az állam megvédését.
filozófia
A görög kifejezés a 'bölcsesség szeretetét' jelenti, mely eredetileg mesterségbeli tudást, ügyességet jelent, ami később bővült az élet dolgaiban való jártasságra. Európában az ókori hellén városállamokban találják ki a filozófiát, több iskola alakul ki. A legelső görög filozófusok a világ keletkezéséről, szerkezetéről elmélkednek, s legtöbben materialisták, azaz az anyagból vezetik vissza a filozófia keletkezését. Külön filozófiai irányzatot képvisel Szókratész és tanítvány az idealista Platón, aki meghatározza a nyugat-európai filozófiát a mai napig, neki részben ellentmond tanítványa Arisztotelész, aki szintén alapvetően befolyásolta az ókori és középkori filozófia történetét.
föníciai abc
Nyelvtudósok véleménye szerint az ékírásos ugariti abc-ből kialakult írás, melyet a föníciai kereskedővárosok használtak sémi nyelvük lejegyzésére. Egyszerűsített abc-jük 22 szimbólumból állt, amivel kizárólag mássalhangzókat jegyeztek le. A Kr. e. 14.-13. században alakult ki, a görög abc-vel egy időben, s ma úgy tűnik mindkettő az ékírásos ugaritira vezethető vissza. Hatása jelentős, ebből ered a héber abc, a latin írás és a cirill abc is.
gladiátor
Párbajra, bajvívásra specializált római rabszolga. Bár többségük rabszolga volt, lehettek hadifoglyok, köztörvényes bűnözők sőt nők is, az első századtól már hírnévre vágyó szabadok, keresztények is lehettek ~-ok. Az etruszkok halotti ünnepségeikhez rendeztek emberi párbajokat, az első írott római ~küzdelem az első pun háború idején, Kr. e. 264-ben volt. A plebs, a római nép, majd később a római nincstelen tömeg, a proletárok imádták az életre halálra folyó véres küzdelmeket a Forumon, majd később az amfiteátrumokban, mint amilyen az 50.000 főt befogadó Colosseum Flavium is volt. A késő köztársaság idejétől és a császárkortól a vezetők egyik alapvető feladatává, politikai érdekké vált a nincstelen állampolgárok kenyérrel és szórakozással való ellátása (Panem et Circenses), illetve a tömeg energiáinak levezetése, erre a célra szolgáltak a ~küzdelmek, s a Róma mintájára minden provinciális központokban (Aquincumban is volt kettő) létrejövő amfiteátrumok, melyeknek a mintájára épülnek a modern sportlétesítmények a stadionok.
görög abc
Bár a krétai és mükénéi lineáris A és B írás már a 2. évezredben kialakul a sötét kort (Kr. e. 12-8. sz.) követően terjed el az írásbeliség a hellén városállamokban, a föníciai abcből, huszonnégy betűből állt, s a világ első olyan abcje volt, amiben nemcsak mássalhangzók voltak (föníciai), hanem magánhangzók is. Ezt az írást vették át a rómaiak, s később a szláv népek is, ezért beszélhetünk föníciai, ~ és római abc-ről, amit használunk napjainkban is.
görög gyarmatosítás
A Balkán-félsziget hegyes-hágós vidéke gabonatermesztésre kevéssé alkalmas, ezért a sötét korban bekövetkező túlnépesedésre, és az adósrabszolgaság növekedésére a poliszok ~i hullámmal válaszoltak a Kr. e. 8. sz és 7. sz-ban, az egész Földközi-tenger medencéjében új poliszok jöttek létre. Az egyik fő irány a Hellészpontosz, Fekete tenger térsége, megarai alapítású Büzantion, milétoszi Szinopé és Odésszosz (Ogyessza). Nyugat fele fontos terület volt Magna Graecia, Szicília és Dél Itália, Neapolisz (Nápoly), korinthoszi alapítás Szürakuszai, Tarasz (Tarentum) a spártaiak egyetlen gyarmata, ezen túl Masszaliát, a mai Marseillet alapítják nyugatabbra. Egyiptomban is több várost hoznak létre. A poliszok sikerrel levezetik a népességfelesleget, serkentik a pénzforgalmat, az írásbeliséget és a kereskedelmet.
Hammurapi törvényei
Hammurapi (Kr. e. 1792-1750) az Óbabiloni Birodalom megalapítójának uralkodott a Kr. e. 18. században és hozta létre a több városállam és állam legyőzésével az első birodalmat Mezopotámiában, s nevéhez fűződik az első írott, akkád nyelvű ~. Ez nem a mai értelemben vett törvénykönyv, hisz törvényt csak az istenek hozhattak, hanem példákat jelentett az isteni törvények betartására. A kőoszlopba vésett ékírásos ~ egységes volt az egész birodalomban, szabályozta az emberek közötti kapcsolatot jogviták és törvénysértés esetén és védte a magántulajdont. A törvénykönyv társadalmi hovatartozás alapján megkülönböztette az embereket és a büntetéseket. Mindezek ellenére a babiloni nőknek jogokat biztosított, illetve elfogadta az állam felelősségét a társadalom egészét érintő problémáknál (pl. áradás). A Gilgames-eposz mellett ez az óbabiloni kor legjelentősebb szövegemléke, mely számos másolatban maradt fenn, ami arra utal, hogy kötelező iskolai tananyag volt.
helóták
Kr. e. 725 környékén a spártaiak, egy dór eredetű lakosság meghódították és letelepedtek egy akháj eredetű lakosság, a messzéniaiak földjén a Peloponnészoszi-félszigeten. A szolgasorba taszított messzéniai őslakosok tízszer annyian voltak, mint a spártaiak, s leszármazottaikat hívták helótáknak. Ők a spártai városállam tulajdonában lévő, politikai jogokkal nem rendelkező emberek voltak, akiknek kötelezően be kellett szolgáltatniuk terményük ötven százalékát. Nem rabszolgák voltak, családokban éltek, s a földet apáról fiúra örökítették. A spártaiak annyira tartottak a nagy számuktól, hogy érettségi szertartásként bevezették a krüpteia intézményét, amikor az egy késsel és némi élelemmel felszerelt spártai ifjak megölhettek helótákat.
hellén
A különböző dialektust beszélő görög törzsek és városállamok (ión, dór, akháj) igyekeztek megtartani a közös származás tudatát, ezért közösen hellénnek nevezték magukat, s az általuk lakott területet is Hellasnak hívták. A közös származástudat és nyelv mellett a szétszórtan fekvő poliszoknak több összetartó kapcsuk volt, így a mitológia és a közös olümposzi istenek, de a békeidőben négy évente megtartott olimpiai játékok is, mely egyben időszámításuk kezdetére szolgált (Kr. e. 776). A görögöt nem megfelelően beszélőkre lenézően tekintettek, így a makedónokra is, de aki a nyelvet nem beszélte, azt mint Hérodotosznál is látható barbárnak tartották, legyen az egyiptomi, perzsa vagy szkíta.
hellenizmus
A Közel-Keleten és a Földközi-tenger környékén élő népek történetének és kulturális fejlődésének Nagy Sándor (336-323) makedón uralkodó hódításaitól az utolsó hellenisztikus állam, Egyiptom bukásáig (Kr. e. 31) terjedő szakasza. Nagy Sándor hódításai során számos várost alapított görög mintára, a Közel és Távol-Keleten, s halála után is folytatódott a görög és keleti minták keveredése, (vallások és filozófia területén is) azokon a területeken melyet hadvezérei osztottak fel egymás között (diadokhosz államok). Ezt hívják hellenizmusnak, vagy hellenisztikus kultúrának. Ebben az időben terjed el a Közel-Keleten és Egyiptomban a görög nyelv is. A görög kultúra leginkább a szobrászat és építészet terén terjed, monumentális alkotások jönnek létre, így a rhodosz-i kolosszus, a mozgalmas Laókon szoborcsoport, s a pergamoni Zeusz oltár is.
hieroglifák
Az egyik legrégebbi, egyiptomi írást (Kr. e. 3000-2800) nevezik görög szóval 'szent írásnak,' azért mert a görög korban már hieratikus vagy démotikus írást használtak a mindennapi életben, s ezt a régi írást csak jelentősebb állami vagy egyházi épületeken használták. A ~ eredetileg képírás (piktogram), mely alapvetően szóírás volt, de már első időktől használták szótag illetve betűírásra is. Kr. e. 1900-ban fejlődött ki a ~-ból a hieratikus írás, mely már elsősorban mássalhangzókat jelölő folyóírás volt, papiruszra írtak vele, s már nemcsak vallási szövegeket, hanem szerződéseket, üzleti szövegeket is. A ~ szobrokra, obeliszkekre, sírok és templomok falaira vésték és fejtették. A háromnyelvű rosette-i követ használva Jean-Francois Champollion 19. századi francia nyelvész fejtette meg, ez jelentősen lendített az egyiptológia tudományán és a többi ismeretlen ókori nyelv megismerésén (sumer, maja).
Homo Erectus
A hominidák közül a 'felegyenesedett ember' latin kifejezése, aki Kr. e. 1,200.000-től 300.000-ig élt. Első leleteit jóval a neandervölgyi leletek után találták meg, Jáva szigetén, Beijingben, majd Vértesszőlősön is. Az előemberek közé sorolják, az első hominidától, a Homo Habilistól származtatják, Afrikából ered, de eljutott Európába és Ázsiába is. A mai vadászó-gyűjtögető csoportokhoz hasonlóan félig vándorló, félig letelepedett életmódot folytattak. Erre utalnak a megjelenő emberbolhák, melyek nem a gazdaállaton, hanem annak fekhelyén rakják le 2 hét alatt kikelő petéiket (a naponta más fekhelyet készítő emberszabású majmoknak nincsenek bolháik). Legismertebb eszközük a marokkő, melyet pattintással és hasítással készítettek, ismerték a tüzet, barlangokban is laktak. Náluk kezdődött el a társadalmi specializáció és csoportos tevékenység, amíg a nők gyűjtögettek és a gyerekekre vigyáztak, a férfiak vadásztak. A régészeti leletekből kitűnik, hogy gondoskodtak az idősekről, s már nem pusztán a genetikai mutáció és természetes kiválasztódás darwini evolúciós elve alapján működtek, hanem életükben szerepet játszott a kultúra és a hagyomány. Az állatvilágtól eltérően a gyerekeknek hosszabb növekvést biztosítottak, hogy megtanulják hogyan lehet a természetben túlélni, s milyen társadalmi szabályok vannak. Intelligenciájukra utal, hogy az első hominida csoport, ami Afrikán kívül is megjelenik, ahová szárazföldön el lehetett jutni, eljutottak (a vízi közlekedést még nem sajátították el). Kérdéses, hogy a beszéd kialakult -e náluk, több tudós szerint ez egy genetikai mutáció révén már 500.000 körül megjelenhetett.
Homo Sapiens Sapiens
A mai emberi faj latin neve, melynek jelentése duplán bölcs ember, megjelenése 200.000-től kezdődik, s napjainkig tart. Pontos viszonya a neandervölgyi emberrel (Homo Sapiens Neanderthalis) nem tisztázott. Bár számos, a helyi környezeti viszonyokhoz alkalmazkodó rassz (negroid, mongoloid, europid) létezik, egyetlen biológiai faj. Ennek bizonyítéka, hogy a faj bármely két ellenkező nemű tagja egészséges (nemzőképes és szellemi és fizikai képességeinek teljességében lévő) utódok képes nemzeni. Már a legkorábbi időktől több mint száz eszközt használtak, melyek közül több már bonyolult volt, mint a dobólándzsa, a horog, a varrótű, az ír és a nyíl: mindezek az eszközök a vadászatot és a zsákmány feldolgozását is sokkal hatékonyabbá tették. Az első olyan hominida, ami művészettel foglalkozik, aminek tárgyi emlékei maradnak fenn. Ilyen a Willendorf-i Vénusz agyagfigurája, illetve a francia Lascaux-i, valamint a spanyol Altamira barlangban fennmaradt csodálatos színes freskói.
hoplita
Nehézpáncélzatú gyalogos hellén poliszlakó harcos, akik egymás mellé rakott pajzsokkal és 6-8 méteres lándzsáikkal harcoltak. Bronzsisakjuk, mellvértjük és lábszárvédőjük is volt a kard mellett. Az egymás mellé rakott pajzsokkal egymást kiválóan védő akár 200 ember hosszú, több soros harcrend 6-8 méteres lándzsáival, rugalmasan tudta változtatni négyszögletű alakzatát, megtartva egységét. Mind a spártaiak, mind a makedónok (16 soros, lovassági támogatással) sikerrel alkalmazták, fontos volt a perzsák elleni győzelemben is. A maga idejében az általuk formált 200 ember széles és 6-8 ember mélységű falanx a világ egyik leghatásosabb katonai szerveződésének számított.
hunok
Belső-Ázsia sztyeppéiről származó, ismeretlen nyelvű lovas nomád nép, melynek társadalmi berendezkedéséről keveset tudunk. A legelfogadottabb elmélet szerint a kínaiak által félt hsziungnuk az összes hun népcsoport elődjei, miattuk építették a kínaiak a nagy falat Csin Shi-Huan Ti idejében (Kr. e. 3.-2. sz.). Régészeti leleteikből ismertek a bronzüstök, illetve a halottól messzebb elrejtett emberáldozat jellemzi az előkelőket. A népvándorlás idején az egyik legerősebb vándorló népcsoport voltak, Attila nagyfejedelem vezetésével, a Tisza folyóval központjában óriási kiterjedésű nomád birodalmat hoztak létre, mely magába foglalta az egész eurázsiai styeppevidéket. Bár a 451-es Catalaunumi csata a rómaiak ellen döntetlennel végződött, és Attila is meghal két év múlva, a hunok jelentősen hozzájárultak a nyugatrómai birodalom végső bukásához (476).
idealizmus
A filozófiában ~ olyan irányzatokat értünk, akik a filozófia alapkérdéseit nem az anyagi világ jelenségeivel, hanem a tudat, az eszme vagy a szellem működésével magyarázzák. A filozófiai idealizmussal szembenálló filozófiai nézetek a realizmus és a materializmus. Az első ~ filozófus az athéni Platón (Kr. E. 427-347) volt, Szókratész tanítványa. Ideatana szerint a világban vannak ideák: immateriális, örök és változatlan lényegek. A földi dolgok ezek képmásai. Abból, hogy a barackból, almából és körtéből mindenki képes egy közös és általános gyümölcs fogalmat létrehozni, Platón arra következtet, hogy létezik a 'gyümölcs' ősképe, ami minden gyümölcsben közös és azok lényegét meghatározza. Szerinte az ideák világában is van rangsor, legfelül áll a jó ideája, ezt követik az erkölcsi értékek ideái (hazaszeretet, szépség és igazságosság), majd a matematikai fogalmak ideái (háromszög) és végül a természetben megjelenő dolgok (kutya, fa stb.) A platóni ~ mai napig meghatározza a nyugat európai filozófiai gondolkodást.
írnok
A kereskedelem és a nagy mennyiségű termények szükségesé tették a számolást és az írás fejlődését. Az ősi sumer és egyiptomi civilizációban az olykor kétezer, de mindig több száz karakter megtanulása nehéz volt, ezért egy specializált szakembergárda, az ~réteg fejlődött ki, akiket különleges tudásuk miatt a társadalom nagyra értékelt. Földműves családoknál ez a szakma társadalmi felemelkedés egyik formája volt.
kaszt
Az árják új vallást vezettek be, a hindut, ami a társadalmat négy ~ra osztotta (brahminok (papok), satriák (harcosok), vaisják (parasztok) és sudrák (leigázottak)), annak alapján, hogy mennyire állnak közel, vagy tisztaságban Brahmanhoz, az univerzális lélekhez. Bár hivatalosan 1950-ben kimondták az általános jogegyenlőséget és a ~ok eltörlését, a ~ok között mai napig sokszor átjárhatatlan különbségek élnek. Az egyes ~ok között óriási társadalmi különbség volt. A kaszton belül a karma etikai törvényei és és a darma, a feladataik végrehajtása a saját ~jukon belül szabályozta az életet és újjászületést, ami mai napig meghatározó egy hivő hindu gondolatvilágában.
krüpteia
Spártai rendszer, amikor a fiatal dór spártai harcosok, harci erejét azzal próbálták, hogy egy késsel és kevés élelemmel meglepetésszerűen kellett megtámadniuk a helyi akháj földműveseiket, a helótákat. Erre azért volt szükség, mert a spártaiak 1:10 arányban voltak a helótákhoz képest, s a meghódított lakosságnak adóként be kellett szolgáltatniuk termésük, termelésük felét. Állandó volt a félelem, hogy a helóták kihasználva nagyobb létszámukat fellázadnak. A fiatalok beavatási szertartása részeként egyfajta fizikai és pszichológiai érettségi vizsga volt ez, amivel bizonyították uralkodásra, rátermettségükre való képességüket is.
légió
A római köztársaság és birodalom legnagyobb katonai egysége, melynek létszáma változó. 3-6000 gyalogosból, 120 főnyi lovasságból és segédcsapatokból állt. Általában 10 cohorsra, a cohorson belül manipulusokra és centuriákra (századok) oszlott. A nehézgyalogos földműves hadsereget Marius váltja ki napidíjat kereső zsoldoshadsereggel. A zsoldosoknak 16 (később 25) évet kellett szolgálniuk, szabályos kiképzést, egységes fegyverzetet kaptak, valamint ruházkodást és étkezést. Veszélyes életmód volt, de a zsákmányból is részesedtek, s miután letöltötték a szolgálati idejüket veteránokká váltak, akiknek földet adtak. A nagyszabású reformok sikere érdekében Mariust hatszor kellett konzullá választani, de a rendszere jól vizsgázik, a ~k egészen a harmadik századig ütőképes, sikeres katonai egységek lesznek.
másodlagos forrás
Olyan források csoportja, mely egy későbbi korban egy korábbi eseményről ír, vagy megörökíti valamilyen tárgyi formában. Ilyennek tekinthető egy romantikus történeti festmény (mely elsősorban a festő és a kor elképzeléseit mutatja meg egy korábbi korszakról), de egy történelem könyv, vagy lexikon is. Ha jó minőségű, nagy mértékben támaszkodik a témájába vágó de a korszakból származó adatokra.
monoteizmus
A görög szó 'egyistenhitet' jelent, az egy élő és személyes Istenbe vetett hitet és erről szóló egyházi tanítás. Bár a hinduizmusnak is annak ~ szakaszai, legtisztábban a hébereknél jelenik meg a Kr. E. 1. Évezredben. Erről szól a Tóra, Mózes első öt könyve. Az Újszövetség és a Korán is tartalmaz utalásokat az Ószövetségre. A zsidó, a keresztény és az arab a legbefolyásosabb ~ vallások.
mumifikálás
A balzsamozás művészete, mely a holttestek tartósítására szolgált, az Óbirodalomban még kizárólag a fáraóknak jutó kiváltság, de utána a többi társadalmi réteg is részesülhetett belőle. A kifejezés a perzsa mum 'viasz' jelentésű szóból ered, a múmiák a halottak lelkének nyújtottak menedéket, mely a halálkor elszállt a testből, de alkalmanként vissza-visszajárt. A balzsamozó papok lényegében a férjét, Oziriszt újra életre keltő Ízisz történetét ismétlik meg. Széth elragadta Oziriszt, feldarabolta testét és szétszórta a Nílus-deltában. Ízisz a fallosz kivételével (amit egy hal evett meg) minden testrészét megtalálja, s Anubisz segítségével újra egyesíti a testrészeket pólyákkal. A zöldes színű Ozirisz azóta uralkodik az alvilág felett. A ~ szertartásához fejlett orvosi ismeretek kellettek, a belső szerveket négy kanópusz edénybe tették, a testet nátronnal dehidratálták 40 napig, majd a testüregeket kitöltötték, s végül az egész testet bepólyálták, majd többrétegű koporsóba helyezték. Az egyik leghíresebb és leggazdagabb múmia fáraó Tutenkhamon, akit a Királyok Völgyében fedeztek fel.
Museion
Az alexandriai ~t Nagy Sándor hadvezére, I. Ptolemaiosz Szótér alapította, aki nemcsak a Ptolemaiosz dinasztiát alapította, hanem egyiptomi fáraó is lett. A görög szó 'Múzsák intézményét' jelenti, s ehhez tartozott a 200.000 tekercses könyvtár, egy anatómiai szoba, az ókorban az egyik legnagyobb. Az intézményben dolgoztak az ókor leghíresebb tudósai, felért egy egyetemmel itt kutatni, mai tudósok a Princeton Institute for Advanced Study-jához és a párizsi College de Francehoz hasonlítják. 1000 fizetett kutatója volt, akiket a fáraó adományozott fizetést és ellátást. Kutatói közé tartozott Archimédesz, a mérnöki szakma nagy alakja, a számoszi Aristarchus, aki először számolta ki a világegyetem napközpontúságát, Eukleidész a geometria megalapozója és Hipparchus, a trigonometria feltalálója. Hellenisztikus intézményként különböző nyelvekből sokat fordítottak. Az intézet többször leégett és a császárkorban, mivel kifejezetten a császárhoz hű kutatókat jutalmazták, színvonala fokozatosan romlott. A kifejezésből származik a múzeum szó.
mükénéi civilizáció
A ~t akhájok alapították, s egy erős, életrevaló bronzkori kultúra volt a Peloponnészoszi félsziget északi részén. (Kr. e. 2000-1200), egy időben Krétát és Szicíliát is uralta. Kr. e. 12. században a bevándorló dórok pusztítják el. A kortárs békés kereskedő minószi kultúrával szemben Mükéné lakóinak fő tevékenysége a háború és kalózkodás volt. Városukat is egy sziklára építették, fallal vették körül, Schliemann itt tárta fel az Oroszlános kaput és Atreus aranykincsét. A vasat használó tengeri népek és a vándorló dór lakosság pusztította el.
misztériumvallás
Ezek titkos, csak beavatottak számára ismert és érthető vallási szertartások. Az isteni kinyilatkoztatás kizárólag a beavatottak számára elérhető, akiknek követői szigorú titoktartási kötelezettséget tartanak. A kultusz központjában általában olyan keleti isten állt, amelyik sok szenvedés után meghalt, de utána feltámadt, s azt a hitet adta a híveknek, hogy maguk is feltámadhatnak haláluk után és az istenség részévé válhatnak. A ~ fontos része a beavatás, amit sokszor böjt, vagy más vallási szertartás előz meg. Különböző helyeken és időkben több misztériumvallás alakult ki, de a római birodalom területén a császárkorban a hivatalos államvallásból kiábrándult férfiak gyakran fordultak titkos társaságokhoz. A ~-ok közé tartozott az egyiptomi Ízisz és Ozirisz, a görög Dionüszosz és a perzsa eredetű Mithrasz misztérium is.
neolitikum
~ (Kr. e. 10.000-3.000) az újkőkor időszaka, ami jelentősen eltér a paleolitikumtól (őskőkor) az eszközök csiszoltságában és felhasználásában. Ez az az időszak, amikor az ember fokozatosan próbálkozott az áttéréssel a vadászatról és gyűjtögetésről a letelepedett életmódra, mezőgazdaságra és a domesztikált állattartásra. Tudósok úgy gondolják, hogy először a termékeny félholdban arattak az ott termő vad gabonát és árpát. Az első földművelők égetéses földművelést alkalmaztak és sokat vándoroltak. A háziasítás mellett megjelent a tárolás szükségessége, így kezdődik a fazekasság, edények gyártása, a ruhaipar, szövés-fonás, és a távolsági kereskedelem is. Európában a legismertebb neolit központ Catal Hüyük (a a törökországi Anatóliában), mely nagy obszidiánkészletekkel bírt. De az újkőkor és mezőgazdaság a világ több részén függetlenül alakult ki, így Peruban, Közép-Amerikában és Kínában is. Ma az emberiség ugyanazokat az alapanyagokat fogyasztja és állatokat eszi, amit újkőkori őseink ehetővé tettek.
öntözéses földművelés
Az első ókori sumer városállamok és államok is a folyókat használták öntözésre. Az ~re a legjobb példa a Nílus áradására épülő egyiptomi állam. A Szahara sivatag homokját csak az a keskeny, termékeny zöld terület teszi emberi életre alkalmassá, amit a Nílus éves áradása biztosít. Az ókori Egyiptomban az évszakok is az áradás körül forogtak, az egyik évszakot áradásnak is hívták. Az áradás és a sadúfos öntözés nem pusztították el a talaj felső, termékeny rétegét, hisz a Nílus iszapja táplálta a termőtalajt. Ezzel ellentétben a torkolathoz közeli sumer városokban a Tigris és Eufrátesz rendszertelen áradása és a sós vízzel való öntözés elszikesítette a termékeny talajt, s eltűnt a termőréteg, a sumerek folyamatosan vándoroltak egyre északabbra. Az ~ esetében ez volt az első ökológiai katasztrófa, amit az ember okozott.
paleolitikum
Az őskőkor, vagy pattintott kőkorszak, ami Kr. e. 2.4 milliótól Kr. e. 11.500-ig tartott (nem egységes, Ausztráliában az európaiak megjelenéséig tart). Ez az emberiség történetének több, mint 99 százaléka, s az az időszak amikor az ember fajként tudatos kő és csonteszközöket készít. Eszközökben a szakócáktól és kőszilánkokon át eljutunk a gondosan megmunkált pengékig, lándzsahegyekig, lyukasztókig és fúrókig. Ide tartozik az egész Homo faj fejlődése, a Homo Habilistól a Homo Erectuson át a Homo Sapiensig. A korszak végére a Homo Sapiens kiszorítja a Neandervölgyi embert, kipusztulnak a korábban jellemző nagy állatfajok (barlangi medve, barlangi oroszlán, gyapjas mammut). Az emberek képesek távolsági kereskedelmet folytatni (aurignac-i feldolgozott mamutagyar leletek), virágzanak a művészetek (festett barlangrajzok: Altamira-barlang, agyag willendorfi vénusz).
peloponnészoszi háború
A ~ (Kr. e. 431-404) Athén és szövetségi rendszere (a déloszi szövetség) és a Spárta, Korinthosz és Megara vezette peloponnészoszi szövetség közötti katonai konfliktus volt. A háborút négy szakaszra lehet bontani, s kezdetben Athén a flottaelőnyét próbálta kihasználni, míg Spárta hoplitáival Athén városfalát akarta lerombolni. A háború Athén teljes vereségével végződik, le kell mondania flottájáról, összes Attikán kívüli területéről, s be kell lépnie a peloponnészoszi szövetségbe. Így nemcsak Földközi-tengeri nagyhatalmi státuszát, de demokráciáját is elveszti.
polisz
A görög szó 'városállamot' jelent. Fallal körülvett, önálló városállamokat már a sumerek és föníciaiak is létrehozták. A hellén ~-ok eltértek ezektől, olyan komplex intézmények voltak, melyek magukba foglalták a várost, közvetlen környezetét, a közösséget és a közösség emberi kapcsolatait is. Minden egyes ~ független volt, saját jogrendszerrel, bírósággal és közigazgatással. A ~ polgára csak olyan ember lehetett, akinek földtulajdona volt (aki elvesztette földtulajdonát, adósrabszolgaságba került, s több ezren a Földközi-tenger medencéjében alapítottak új poliszokat, ez volt a görög gyarmatosítás időszaka (8.-7. sz.)). Ezzel az emberi történelemben először fordult el, hogy csak helyi magántulajdonnal rendelkezők tartozhatnak a közösséghez. A ~ lehetett egy sziget is, például Délosz, de egy félsziget arisztokratikus királysága is, mint Spárta. A ~ szóból származik a politika, s az angol policy (politika, állami intézkedés, irányvonal), illetve police (rendőrség) kifejezések is.
politeizmus
A bronzkor és vaskor legelterjedtebb vallási formája, a görög szó 'sok istenben való hitet' jelent. Isteneik általában természeti erők, melyet felruháznak erővel és megszemélyesítenek, s alakkal látnak el, akik többnyire antropomorfok. A legismertebb ~ vallás a hellén, mely közösség összetartó erővel bírt. Kevéssé ismert, hogy mind a zsidó, mind az iszlám vallásnak volt politeista időszaka. Az egyiptomi többistenhitet csak az Amarna-reformok idején váltotta fel az egy napisten kultusza Kr. e. a 13. században.
(adós)rabszolgaság
A rabszolga személyes szabadságától megfosztott, egy ember magántulajdonát képező egyén, akit tulajdonosa el is adhatott, élete fölött is rendelkezhetett. Az ókori államokban, leginkább a birodalmakban nagy számban használták a ~ot, leginkább hadifoglyok kerültek rabszolgasorba. Így Egyiptomban különösen az Újbirodalom idejétől, míg Rómában a második pun háború után terjedt el a rabszolgák alkalmazása az élet minden területén. Az ókori Hellaszban és Rómában, a magántulajdonnal rendelkező kisbirtokosok esetén többször előfordult, hogy amikor a termés rossz volt, a kisbirtokosok eladósodtak, elvesztették földterületük, s ezzel nemcsak katonáskodási, de polgárjogukat is. Így ők és családjuk adósrabszolgák lettek, amíg vissza nem tudták váltani földjüket. Az adósrabszolgaságot Athénban Szólon arkhón, míg a római köztársaságban 326-ban törlik el, hogy védjék a hadsereg magvát képező gyalogságot. Az ókori Hellaszban a jogi rendezés mellett a másik megoldás a kivándorlás és gyarmatosítás volt, rengeteg kolóniát hoztak létre a Földközi-tenger partvidékén, Büzantion és Milétosz is így jött létre.
rézkor
A réz használatának kezdete Krétán Kr. e. 3000-ben. A neolitikum kifinomult kőhasználata után az emberek a fémek közül először a rezet kezdték használni, mivel nagy mennyiségben fordult elő természetesen, s egyszerű kalapálással meg lehetett munkálni. Fegyvereket (balta, lándzsahegy, kard) és öltözködési eszközöket (brossok, tűk) és tárolóedényeket is készítettek belőle. A rezet (Kr. e. 4-2. évezred) az ellenállóbb bronz fogja felváltani. A legismertebb rézkori ember a jégbe fagyva az Alpokban talált Ötzi.
satrapa
Nagy Kürosz perzsa uralkodó vette át a médektől a ~ rendszert, amit I. Dareiosz (Kr. e. 522-486) perzsa uralkodó fejez be, huszonhárom tartománnyal. Ezeket a helyi közigazgatási (és adózási, bírói, katonai) egységeket hívták szatrapiának, melyeket a ~ák, a kormányzók vezettek, akik személyesen a perzsa uralkodónak tartoztak számadási felelősséggel. A ~ák luxuspalotákban éltek és a perzsa szó a magánvadászpalotáikra a 'paradicsomnak' vagy mennyországnak megfelelő kifejezés volt. A ~ korlátozva voltak, a pénzügyi főhivatalnok és a tartomány katonai parancsnoka függetlenek voltak, s időnként jelentést tettek az uralkodónak. A helyi közösségekkel szemben toleránsok voltak, meghagyták a helyi vezetőket és a rendszer jól működött az 1900-as évekig. Magyarban a satrafa szót a tréfásan használják a zsarnokoskodó nőkre, anyósokra.
sámánizmus
Alapvetően olyan hiedelmek gyűjtőneve, amelyben egy személy, a sámán képes összekötni a felső és alsó világot valamint az emberek világát. Központi alakja a sámán, aki a közösség és a túlvilág közötti „hírnök," de egyben orvos, (idő)jós és felel a vadászat sikeréért is. A ~ egyik fajtája a magyar táltos, akinek mágikus dobja van, különleges képességekkel rendelkezik (hat ujjal születik és képes állattá átalakulni, illetve repülni).
spártai Vének tanácsa
Más néven Geruszia. A Kr. e. 8.-4. sz között ők intézték a legfontosabb állami ügyeket, tagjai a spártai közösség választotta életreszólóan, 28 60 év fölötti férfi és a két király volt a tagja. Ők döntöttek arról hogy a spártai közgyűlés mikor ülésezzen, milyen témákról tárgyaljon, s ők képviselték az arisztokratikus királyságot külpolitikai ügyekben.
sadúf
Arab szó az egyiptomi gémeskútra, mely az Újbirodalomban (Kr. e. 1570-1075) elterjedt öntözési eszköz volt. A Nílusból a magasabban fekvő területek öntözésére szolgált. Eredetileg a sumer városállamok fejlesztették ki, s még ma is számos helyen használják Afrikában és Ázsiában.
szentély
A ~ az ókortól kezdve a templomoknak egy különálló, vagy elkülönített része, ahol az oltárt, vagy az istenség szobrát, jelképét helyezik el, s ide csak a papok léphetnek be. A ~ a szertartás színtere, amit a világi hívőktől (laikusok) általában szentélyrekesztő választ el. Fertőrákoson található az egykori misztériumvallás, a Mithras-kultusz szentélye, míg Delphoiban, a hellén világ közepének közepén az Apollón-templom szívében (hesztia) égett az „isteni fény" amit Prométheusz az Olümposzról lopott az embereknek. A templom legbelsőbb helyiségében tartózkodott Apollón különleges jóstehetséggel megáldott istennője, Püthia. Mekkában A város központjában található az egykor többistenhitű célokat is szolgáló meteorit, a Kába-kő, ami ma a muszlim szentély középpontjába áll, s minden odavándorló zarándoknak körbe kell járnia.
sztratégosz
A görög szó 'főparancsnokot' jelent. A Kleiszthenészi phülék mindegyike választhatott egy ~t egy évre, így minden évben tízen voltak. Kezükben volt a végrehajtó hatalom, s ők hozták meg többségi akarattal a város számára legfontosabb döntéseket. Általában a szárazföldi hadakért feleltek, de amikor Themisztoklész ~ kezdeményezésére létrejött az athéni flotta, hatalmuk kiterjedt arra is. Tábornokként egyenrangúak voltak, a marathoni csata (Kr. e. 490) többségi szavazattal döntöttek a haditervről, a stratégiáról. A görög-perzsa háborúk két legfontosabb ~a Themisztoklész és Miltiadész, de az athéni demokrácia fénykorában Periklészt 15 éven át folyamatosan megválasztották ~-nak. A 4. századra már elválik a politikusi és a katonai feladatkör, szerepe csökken.
sztoicizmus
Vagy más néven sztoikus filozófia amit Kitioni Zénon alapított (Kr. e. 310 körül) Athénban. Nevét a sztoa, 'oszlopcsarnok, terasz' jelentésű szóból kapta, mivel találkozóikat és összejöveteleiket az athéni agora (piac) előcsarnokában tartották. Filozófiájukban minden embert azonosnak hirdettek, s általában a holizmust, az univerzum elrejtett egységét hangsúlyozták ki (a világegyetemet egy egységes és ésszerű világelv, a logosz uralja), illetve a panteizmust, azaz, hogy az istenek megegyeznek a természettel, univerzummal. A ~ filozófia hódított a római birodalomban is, művelői közé tartozott L. A. Seneca szenátor, Néró nevelője, illetve Marcus Aurelius császár is. A római időkben leginkább a praktikumot, az etikát hangsúlyozták, ami a helyes, harmonikus életvitelre helyezte a hangsúlyt. A gyakorlatban a legfontosabb értékek közé tartozott az önmérséklet, s hogy a vágyakkal szemben az ész irányítson, s az apatheia, a szenvedélymentesség elve is. A négy legfontosabb sztoikus erénynek a bölcsesség, bátorság, igazságszeretet és mértéktartás számított (Platón alapján). A keleti filozófiák közül talán a buddhizmus hasonlít legjobban a ~ra.
osztrakiszmos
Görög szó a 'cserépszavazás'-ra (osztrakon görögül agyagcserepet jelent), amit Kleiszthenész vezetett be Athénban Kr. e. 508-ban, mint a zsarnokságot elkerülő végső intézményt. Ha legalább 6000 ember szavazott a népgyűlésen, akkor az államra veszélyesnek tartott embert 10 évig száműzték, anélkül, hogy vagyonát vagy politikai jogait elvesztette volna. Elvesztette viszont szociális kapcsolatait és befolyását. Ha hamarabb visszatért volna az illető, halálbüntetés várt rá, de a népgyűlés szükség esetén visszahívhatta. Azért cserepet használtak, mert a törött cserép rengeteg volt és ingyen, az Egyiptomból származó papirusz viszont drága lett volna. A ~ rendszere száz évig tartott, rövid időre más poliszok is átvették a ~t.
taoizmus
Az "út" (de inkább ösvényről, szellemi útról, vándorlásról beszélhetünk) filozófiája, ami egy mindent átható egyetemes erő, ami minden teremtett dolgot irányít, Lao-ce kínai filozófus (ha létezett, Kr. e. 4. sz.) szerint. A tao a világ ős oka, ősprincípiuma belőle keletkezik minden létező, élő és élettelen (ezt szimbolizálja a körkörös szimbólum a jing és a jang). A természet határtalan, minden a saját ellentétéből születik, körkörösen, örökké. Lao-ce szerint a teknősbéka tökéletes példája a taónak, nem vágyik személyes dicsőségre, s pusztán követi természetének taóját. A taoisták a test és lélek harmóniáját akarták elérni, szerintük alapvetően fontos a természetben található dolgok rendje és harmóniája. Az emberre vonatkozó etikája alapján, a tao-t csak az ismerheti meg, akinek soha nincsenek vágyai. A taot követő szükségtelenül nem avatkozik be az események folyamatába, ahogy a víz sem próbálja a követ félretolni az útból, hanem megkerüli azt. A legfőbb jó a békesség és a nyugalom, s a bölcs embernek nem szükséges elhagyni a szobát ahhoz, hogy megismerje a dolgokat. A ~-nak van államelméleti vonatkozása is, szerinte az állami és kormányzati rendet a legkisebb mértékre kell szorítani, minél több az előírás, annál több a törvényszegő. A taoizmus egyik mai napig működő gyakorlati alkalmazása az akupunktúra. A ~ mai napig áthatja a kínai kultúrát, politikát, zenét, harcművészeteket és táplálkozástudományt.
totemizmus
Komplex törzsi hiedelemrendszer, ami alapján egy emberi közösség (nagycsalád, törzs) vérségi kapcsolatban áll a természettel (állat és növényvilággal, természeti jelenségekkel). A közösségek származhatnak a medvétől, sólyomtól, és tisztelik az adott állatot. A hitvilág és az állat tisztelete erősíti a csoport összetartozását. Minószon totemként tisztelték a bikát, erős volt a bikakultusz (minótaurusz), míg a rómaiaknál a Romulust és Remust tápláló farkas. A honfoglaló magyar törzseknek két totemállata volt, a (csoda)szarvas és a turul (kerecsensólyom), de a hagyomány továbbél a középkori címerekben és a nemzeti zászlókban is.
türannisz
A görög szó jelentése zsarnokság. A hatodik századi Athénban Szólon arkhón reformjai után (594) a katonáskodó démosz egyre több politikai és gazdasági jogot követelt. Egyes politikusok ezt úgy használták ki, hogy magánhadseregeket hoztak létre és bevezették a ~ rendszerét, ami egy ember uralmát jelentette. Athén poliszában a 'zsarnok' Peiszisztratosz volt több mint harminc éven át (560-527), akinek intézkedései segítették a démosz erősödését. Megnyirbálta az arisztokraták jogait, száműzetésbe kényszerített néhányat és földjüket szétosztotta a szegények között, bevezette a személyi jövedelemadót és középületekkel szépítette Athént, s az építkezések több ezer embernek adtak munkát. ~a idején Athén kiemelkedett a hellén poliszok közül. Fiai már nem tudták megtartani az apjuk által fenntartott érzékeny egyensúlyt, őket elűzték az athéni állampolgárok, s Kleiszthenész reformjaival létrehozta az osztrakiszmoszt, a cserépszavazást, amivel 6000 polgár száműzni tudta a zsarnokságra törekvőt.
vallásos dualizmus
A politeista és monoteista vallások mellett a ~ olyan vallási felfogás, ami azt vallja, hogy a világot két ellentétes isteni erő, a jó és a rossz küzdelme hozta létre. A legismertebb ~ a zoroasztrianizmus (mazdaizmus), a perzsák vallása. Az alapelgondolás Kr. e. 1000-ben keletkezett, s a vallás alapítója Zoroaszter (Zarathustra, Kr. e. 6. sz.) , akinek szent könyveiben, az Avesztában a jó (Ahura-Mazda, Ormuzd a 'Bölcs úr') és a rossz (Angra Mainju, Ahrimán, a 'Gonosz Szellem'), a világosság és sötétség erői csapnak össze az emberi lelkek birtoklásáért. A ~ jelen volt a Mithrasz-kultuszban is, de a középkori eretnekségekben, így a katharoknál (albigensek) is.
vaskor
A vas használatának közel keleti elterjedése kr. e. 800 körül, bár a vasat már a tengeri népek sikerrel használják Kr. e. 1200-ban, elterjedése mégis négyszáz évet vesz igénybe. A bronzfegyvereknél jóval erősebb, a bronzpajzsokat átütő fegyverek elterjedésének sikerét a magas hőfokon történő megmunkálás, kovácsolás nehezítette. A hettiták használták először fegyvereikhez és kétkerekű, lóvontatta harci szekereikhez. A vaseszközök birtoklása a mindenkori társadalmi elithez tartozott, s Európában a vashasználat az alsóbb társadalmi rétegekben a 18. században terjed el. Használatát az acél fogja fölváltani fokozatosan az 1870-es évektől.
agora
Az ókori Hellasz poliszainak főtere, piac- és vásártere. A Földközi-tenger kedvező időjárása miatt az ~án, szabad ég tartották a népgyűléseket, hadi gyülekezéseket és törvénykezéseket is. Ezek a terek voltak a városállamok politikai, társadalmi és vallási életének központjai, díszes középületek, szentélyek és oszlopos csarnokok vették körül. Az egyik ilyen oszlopos csarnokról lett elnevezve a sztoikus filozófiai irányzat. A rómaiak, az etruszkokon keresztül átvették ezt a típusú városszerveződést, s Rómában a Fórumon (vagy Forum Romanum) valósították meg. Mivel Róma A Földközi-tenger medencéjét és Európa nagy részét meghódító világbirodalommá nőtte ki magát, ami a császárkorban fontosnak tartotta saját értékeinek átadását, a romanizáció során a provinciák városaiban számos Rómához hasonló főteret építettek.
amfiteátrum
A szó jelentése 'kettős színház,' magyarul körszínház. A római mérnöki leleményesség találmánya volt ez az építészeti különlegesség, amivel két görög színházat fordítottak egymásba, s létrehoztak egy elliptikus alakú arénát, több szintes ülőhelyrendszerrel. Megváltoztatták a funkcióját is, a színházi előadások helyett, a késő köztársaságkori és császárkori igényeknek megfelelően a nincstelen római állampolgárok, a proletárok, s a tömeg véres szórakoztatása, indulatának levezetése volt a politikai cél (panem et circenses), így általában gladiátorküzdelmek folytak itt. A leghíresebb ~ az első században épült, ponyvával fedhető Colosseum Flavium volt a Forum Romanum mellett, mely az ókori világ legnagyobb (50-73.000 férőhelyes) szórakoztatóközpontjaként ahol még vízi csatákat (pun háborúk felidézése) is tudtak tartani. A Pax Romana idején terjedő romanizáció során az egész római birodalom területén római mintára fejlődtek a városok, s így kötelező elemmé váltak az ~ok is, a Colossuem mintájára. Az építészeti minta hatékonyságát és sikerességét mutatja, hogy a mai stadionok, színházak és koncerttermek jó része is felhasználja szerkezetét.
apostol
A görög szó jelentése 'küldött.' Történetük kezdete az Újszövetséghez, Názáreti Jézushoz (Kr. e. 3-6-33) kötődik, ezeket a zsidó férfiakat választotta ki és adott nekik küldetést. Tizenkettőt választ ki a tanítványai közül (Simon Péter, András, Jakab, János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab, Tádé, Kánai Simon, Iskarióti Júdás), mely Izrael tizenkét törzsére utal. Iskarióti Júdás, miután elárulta Jézust (egy tál lencse, 40 aranypénz), öngyilkos lett, így az apostolok Júdás helyére Mátyást választottak. Az Újszövetségből nem sok mindent lehet megtudni a legtöbb ~ életéről. A legismertebb a Tarszosz-i Saul, akiből a damaszkuszi úton történt jelenés hatására Pál apostol lesz és elkezdi a vallást terjeszteni a római birodalom keleti felében, a nem zsidó lakosság között. Mind Pál, mind Péter apostolok a keresztényüldözések során haltak hitük szerinti mártírhalált Rómában. A római Szent Péter bazilikát fő templomaként használó pápa magát Szent Péter ~ apostol örökösének tartja, s hitének szikláján (petrus) nyugszik a római katolikus egyház. Mind a katolikus, mind az ortodox egyház Jézus Krisztus és az apostolok példáját követi és értelmezi.
arianizmus
Arius (második-harmadik századi (280 körül-336), Alexandria presbitere (papja) nem fogadta el az elképzelést, hogy Jézus Isten és ember is egy személyben. Számára, és követői, az ariánusok számára Jézus a legkivételesebb teremtménye Istennek, de ennek ellenére földi halandó. Hitüket már a 325-ös első, niceai zsinat elutasította, s ezzel ők lettek az első eretnekek. Annak ellenére, hogy szembekerültek a hivatalos egyházzal, Rómában is épültek ariánus templomok, s a germán népek: gótok, burgundok, vandálok és longobárdok között az ~ terjed el (Wulfila püspök még a Bibliát is lefordítja gót nyelvre a 4. században), s marad fenn a kilencedik századig (Nagy Károly téríti át sokukat vassal a katolicizmusra). Theodosius császár a 391-es konstantinápolyi zsinaton fogadja el a püspökökkel a Szentháromság dogmáját (Az Atya, a Fiú és a Szentlélek Istennel egylényegűek). A reformáció idején Magyarországon az erdélyi antitrinitáriusokat (szentháromságtagadó), azaz unitáriusokat nevezték ariánusoknak.
cliens
Az ősi római társadalomnak két fő rétege volt a patríciusok és a plebejusok, s nagyon erős ellentét és különbség volt a kettő között. A patríciusok közé tartoztak a városalapító atyák és leszármazottaik, míg a kereskedők, földművesek és kézművesek alkották a szinte csak szavazati joggal rendelkező plebejusokat. A két réteg között áthághatatlan különbség volt, törvény tiltotta a házasodást. A különbségek enyhítésére a patríciusok védnökként (patronus), támogathattak egyes ezt igénylő személyeket, ezek lettek a ~ek, s a rendszert clientaliának hívták. Ez a hellén városállamokban is ismert szavazatvásárlás egyik formája volt, a pártfogás ellenében a ~ hűséggel és engedelmességgel tartoztak. A ~ a patrícius családjához tartozott, vele együtt szavazott, háborúba elkísérte, s ellene nem tanúskodhatott. A Kr. e. 4. századtól ez már félrabszolgai függéssé alakult, s sokszor egész települések, földrajzi térségek fölött gyakoroltak a patronusok patronusi jogokat. Róma ehhez hasonló rendszert alakított ki a kisebb államok között, amelyek csapatokat voltak kötelesek küldeni a hadseregébe. Ezek lettek az ún. ~-királyságok. Ilyen volt a dákoké Decebal idején, vagy Heródes halála után Júdea. Ezek a királyságok egy idő után betagozódtak a Római Birodalomba és provinciákká váltak. A hűbéri rendszer vazallusi függéséhez hasonló ~i rendszer viszont jelentőségét vesztve fokozatosan megszűnt a császárkor kezdete után.
diaszpóra
A görög szó 'szétszóródást' jelent, s az ókorban a szétszórtan, városokban élő zsidó közösségek elnevezésére használták. Az első ~ák a babiloni fogság (Kr. e. 586-539), ahol az arámi nyelvű Babilonban marad az első ~, de a hellenizmusban kialakul a másik nagy, görög nyelvű ~, Alexandria is. Az első században Júdea provonciává szervezése és a zsidó felkelések leverése után is folytatja a városi zsidóság a ~ák kialakítását, elsősorban a Földközi-tenger medencéjében, s szétszóródásuk egészen 1948-ig folytatódik, amikor a nagyhatalmi politika létrehozza a független zsidó államot. A kifejezést ma szokták használni közösség (vallási, nyelvi) tagjainak szétszóródására is, így beszélhetünk clevelend-i magyar ~áról is.
diktátor
A római köztársaság idején (Kr. e. 6.-1. sz.) a ~t a szenátus választotta (katonai) vészhelyzet esetén, maximum hat hónap időtartamra. Ebben a hat hónapban a ~ élet és halál ura volt, s cselekedeteiért utólag nem volt felelősségre vonható, hisz amit tett, Róma érdekében tette. A Kr. e. első században a néppárti Mariusz-szal versengő szenátor, Lucius Cornelius Sulla volt az első aki több éven át viselte a tisztséget, ami a birodalommá nőtt városállam válságát mutatta. A triumvir Caius Julius Caesar volt a második, akit királyságra törekvés miatt köztársaságpárti szenátorok Kr. e. 44 március idusán meg is gyilkolnak. Politikai utóda, Augustus már gondosan ügyelt arra, hogy nyíltan se a ~-sággal, se a korlátlan hatalomra törekvéssel vádolni ne lehessen, így hozta létre principátusát. Ennek ellenére hatalma a hozzá hű hadseregen és magánbirtokká tett meghódított területeken nyugvott, így ügyesen álcázott ~ának nevezhető.
dogma
A dogma szónak az ókorban két jelentése volt, egyik szerint 'ami helyesnek bizonyult' másik szerint 'egy uralkodó személyes döntése, határozata, törvénye.' Mára egy vallás vagy (politikai) ideológia doktrináját vagy hitét jelenti. A vallási dogmák esetében nagy szerepet kap kialakulásuknak a hit. A nikaiai-konstantinápolyi hitvallás, annak a két császárok által összehívott egyetemes zsinatnak az emlékét őrzi, amelyik a Szentháromságot (Az Atya, a Fiú és a Szentlélek Istennel egylényegűségét) ~vá nyilvánította. A dogmát el nem ismerő Arius papot és követőit az ariánusokat a keresztények eretneknek nyilvánították és üldözték. A dogmák elfogadása és elutasítása fontos szerepet játszott az 1054-es katolikus-ortodox egyházszakadásnál és egymás eretneknek nyilvánításánál is. A keleti keresztény egyházak csak az első hét egyetemes (ökomenikus) zsinat kánonját fogadják el, míg a katolikus egyház és hívei számára az összes további zsinati döntések is dogmának számítanak, illetve két pápa által megfogalmazott hittétel, a szeplőtelen fogantatás és Mária mennybemenetel is. A dogmatikus szót olyan emberekre, vagy gondolkodásmódra használják leginkább negatív értelemben, akik a hivatalosan jóváhagyott, vagy tekintélyek által szentesített tételekhez ragaszódnak, ezeket kritikátlanul elfogadják, s kételyt, ellenvetést nem ismernek. Mára a ~ lehet tudományos, politikai, társadalmi tétel, vélemény elv, amit túlzott tekintély véd, s amit vizsgálni, vitatni kétségbevonni nem szabad. Ez szemben áll a mai világi tudományos gondolkodásmódjával, mely azon alapul, hogy minden tudományos elv, vagy filozófiai tétel vitatható és cáfolható.
dominátus
Vagy más néven tetrarchia, a principátust követte a római császárkorban (3. század). Alapítója Diocletianus császár (284-305), aki 'úr'-ként (dominus) társ-uralkodót (augustus) és két alcsászárt (caesar) választott, hogy a decentralizációval jobban tudjanak válaszolni a katonai támadásokra és hatékonyabban tudják irányítani a provinciákat. Ez az időszak a római birodalom válságkora, amikor a birodalom elkezd a latin nyelvű nyugati és a görög nyelvű keletire polarizálódni, melynek központja a gazdagabb és városiasabb kelet lett. Az uralkodó viszont elkezdett megközelíthetetlen istenkirállyá és despotává válni. A ~ ideiglenesen meg tudta állítani a birodalom hanyatlását. A személyes kijelölés rendszerét már a következő császár, I. Nagy Konstantin (306-337) sem folytatta, viszont ő építteti meg a nép által róla elnevezett Új Rómát (Konstantinápoly), amivel a birodalom központja véglegesen keletre tolódik.
esszénusok
Ókori zsidó kisközösség Palesztínában a Kr. e. 2. századtól a templom lerombolásáig (Kr. u. 70). A városi lakosságtól elkülönülve, a Holt-tenger partvidékén és a Júdeai-sivatagban éltek. Férfiközösség, akik teljes egyenlőségben, vagyonközösségben és nőtlenséget fogadva éltek szigorú vallási előírásoknak megfelelően. Nem kereskedtek, katonáskodtak, kétkezi munkából éltek és csak saját elöljáróik utasítását fogadták el. Magukat "az új szövetség közösségének hívták," hittek a jó és a rossz harcában az emberek lelkéért (vallási dualizmus), s abban is, hogy önmegtartóztatással lehet legyőzni a rosszat, s lehet eljutni a feltámadásig, amit már életükben el lehet érni. Elutasították a világi hatalmat, de a jeruzsálemi Templom-kultuszt is. Tanításaik, életvitelük meglepő párhuzamokat mutatnak Názáreti Jézussal és tanításaival, ma is vannak követőik. Bár Josephus Flavius is írt róluk, életükről a Kumráni barlangokban az 1950-es években (1947-1960) 930 Holt-Tengeri tekercs tudósít részletesen.
etruszkok
Ismeretlen eredetű, nem indo-európai nyelvet beszélő népcsoport, akiknek rómaiak adta nevét ismerjük (ebből származik a Toszkána szó). Fejlett városi kultúrát és kiemelkedő civilizációt hoztak létre (Róma, Veii, Cumae), s benépesítették a róluk elnevezett Etruria tartományt, s hajóikon kereskedtek a karthágóiakkal és hellén poliszokkal is. A római latinok utolsó hét királyukat ~ származásúnak tartották. A rómaiak kezdetben rengeteget tanultak tőlük, írásbeliséget, építészetet (boltíveken alapuló építészet, csatornázás) így a gladiátorküzdelmeket (az ~ok halottaik temetésénél használták), fémművességet, a fasces-t (rőzsenyalábban hordozott bárd), a madárjóslást. Mocsarakat szárítottak ki, hatékony mezőgazdasági tevékenységet folytattak. A rómaiak Kr. e. 510-ben űzik el az utolsó ~ királyt, Tarquinius Superbust, s hozzák létre a köztársaságot, még két évszázad kell, míg a független ~ városállamokat és területeket is el tudják foglalni. Mivel írásbeliségüket nem tudták megfejteni, mai napig számos rejtélyes kérdést vetnek fel.
Etruria
Az etruszkok itáliai területe, a mai Latium, Toszkána és Umbria területén, ahol városállamaik egymással szövetségben voltak. Itáliában a Kr. e. 11.-10. században jelennek meg, folytatva a helyi vaskori kultúrát, s arisztokratikus királyságokat hoznak létre, mint Veii és Róma. Bár írásbeliségüket mai napig nem sikerült megfejteni, nagyon magas civilizációs szintet értek el, csatornákat építettek, mocsarakat szárítottak, jellemző volt rájuk a boltíves építkezés és a fejlett fémművesség, s mindezt a tudást átadták a rómaiaknak is. A rómaiak Kr. e. 510-ben űzik el a hét etruszk származásúnak mondott királyból az utolsót, Tarquinius Superbust, s hozzák létre a római köztársaságot. De még két évszázad kell, míg a független ~i városállamokat és területeket is el tudják foglalni.
hierarchia
A görög összetett szó jelentése 'szent uralom, ' s egymásnak alá és felérendelt viszonyrendszer (különböző szempontok: fontosság, képesség, pozíció) alapján. A kereszténység ~ája az 1.-3. században alakul ki. A kora keresztény közösségekben a közösség irányítása és a közössségi tulajdon vezetése a felügyelő, görög szóval episcopos (püspök) feladata volt, ők váltak a közösség hivatalnokaivá és képviselőivé. Nekik a segítőik voltak a presbiterek, az 'idősek' vagy 'vének,' akikből a papság alakult ki. Kevés idő elteltével az egyházi, papi közösség elvált a laikusoktól, a világi emberektől, s létrehozták a keresztény egyházat, melyet jellemzett az egyházi ~, mely pozíciókon alapult és feltétel nélküli fegyelmet és hűséget várt el a feljebbvalók iránt. A világi ~ fokozatosan kialakult a feudális rendszerben is, mely a 19.-20. századig meghatározta az európai történelmet.
római katolikus egyház
A ~ (a catholicos görög szó, 'egyetemes-'t jelent) hitelvek alapján ezt az intézményt Jézus Krisztus alapította. A római Vatikán a központja, vezetője a magát Szent Péter apostol örökösének mondó pápa, a hierarchikus felépítésű papság és a vezetésük alatt álló keresztény hívek közössége. A pápa közvetlen munkatársai a bíborosok, s az intézményt az Apostoli Szentszék irányítja. A ~ egyházmegyékre (püspökségek, érsekségek) tagolódik, amiket püspökök és érsekek vezetnek, s nekik a tanácsadó testületük a káptalan. Az egyházmegyék esperességekre oszlanak, melyek az egyházközségeket (plébániák) fogják össze. A ~ elfogadja a 325-ös Niceai zsinat összes határozatát és dogmáit (Szentháromság, Szeplőtelen Fogantatás, Mária mennybemenetele), viszont kiközösíti az ettől eltérőket (így az arianusokat és 1054-1965 között a görögkeletieket is). A feudalizmus kialakulásával a ~ ennek a társadalmi-gazdasági-politikai rendszer támaszává, irányítójává és az uralkodó osztály részévé vált. A kora feudalizmus idején az írásbeliség hordozójaként, s az oktatásban, gyógyításban végzett tevékenységükkel európai kultúra formálóiként kiemelkedtek.
imperator
A római köztársaság idején az a személy nevezhette így magát, aki birtokolta a főhatalmat (imperium), tehát consulok, proconsulok és dictatorok megnevezése lehetett. A katonák is rendszeresen kikáltották győztes hadvezérüket ~, ez azonban nem volt államilag elismert. A köztársaság válsága idején presztízskérdéssé vált, hogy az egymással vetélkedő vezetők közül ki viseli az ~ megnevezést. A cím jogtalan megszerzésére az első kísérletet Caius Julius Caesar tette, majd kinevezett utódja, Octavianus a neve részévé tette, s ezek után már csak a császár viselhette ezt az örökletes címet. A birodalom két részre szakadása után (395) bizánci császárok görög fordításban, autokrator-ként használták, s a címet a Német-Római Birodalomban a császárok egészen a 19. századig viselték. I. (Nagy) Péter orosz cár 1721-ben vezette be az orosz nyelvben új szóként, amivel azt kívánta jelezni, hogy Moszkva, 3. Rómaként a kereszténységen belül a Bizánci Birodalom teljes jogú utódja. Az angol emperor és hasonló jelentésű szavak ebből származnak.
konzul
A latin szó jelentése 'tanácsadó.' Az etruszk királyok elűzése után (Kr. e. 510) az újonnan formálódó római köztársaságban ez volt a legfontosabb népgyűlés által választott tisztség, ami a 450-es évektől alakul ki. A városnak két - patrícius származású - vezetője volt, akik békében a végrehajtó hatalmat irányították, háborúban pedig a hadakat vezették. Kettőt választottak, akik egymás hatalmát is szabályozták, ellenőrizhették. Egy évre választották, utána le kellett mondania, s tíz évig nem lehetett újra választani, 367-től lehetett plebejus származású is. Fizetés nem járt a munkával, viszont rangját jelezte, hogy a rómaiak az éveket a konzulok nevével számolták (... konzul idején). Ismert konzul volt Scipio Africanus és Julius Caesar is, de a köztársasági szabályokat a néppárti Marius szegte meg, aki egymást követő öt évben lett konzul, hogy hadseregreformját végre tudja hajtani.
latifundium
A Római Birodalomban a nagy kiterjedésű, patríciusok által birtokolt magántulajdonban lévő földbirtokokat nevezték így, ahol a nagyszámú rabszolga leginkább gabonát, bort, olivaolajat termelt és szarvasmarhát tenyésztett eladásra. Itáliában, Hispániában is Egyiptomban is ezek a ~ok képezték a római gazdaság alapját. A ~ megjelenése a köztársaság válságát jelezte, mivel ezek eredetileg a köztársaság birtokolta közföldek voltak (ager publicus), melyeket a gazdag patrícius családok kibéreltek, s a rabszolgamunkával műveltetett olcsó terményeikkel ellehetetlenítették a helyi piacokra termelő, drágább kisbirtokosokat, akik katonáskodni is kénytelenek voltak. Több politikai csoport is próbált ellenállni a földbérlési törekvéseknek és megőrizni a kisbirtokos katonáskodó réteget (Licinius-féle földreform, Gracchus testvérek, Kr. e. 133, 123), de törekvéseik nem jártak sikerrel, végül a Marius-féle hadreform, a zsoldoshadsereg és a veteránok letelepítése lett a kialakuló Római Birodalom válasza a kérdésre. A császárkori ~okon alakult ki a colonus réteg, ahol a felszabadított rabszolgák, családjukkal tartoztak termést beadni uruknak, ami lényegében előrevetítette a földesúr-jobbágy viszonyt.
lovagi rend
Latinul equites, a köztársaság válsága idején, a 2. pun háború után (Kr e. 218-201) kialakuló új társadalmi elit, akik a szenátorok után következtek befolyásukat tekintve. A nevük onnan származik, hogy a censor által végzett census alapján a katonaság elitjét, a hadsereg lovasságát alkották. Később csak nagy mennyiségű pénz (cenzus) befizetésével lehetett bejutni soraik közé, ekkor formáltak a szenátoroktól eltérő külön csoportot. A ~ a nem patrícius származású vagyonarisztokrácia felemelkedését szolgálta, tagjai kereskedők és adóbérlők voltak. Számuk folyamatosan növekszik, a Kr. e. 2. század végén 2500 körül lehettek, de száz év múlva már 10.000 lovagrendű család, körülbelül 50.000 ember tartozott ide.
metropolita
A kora keresztény egyházban (1.-3. sz.) legnagyobb városok, a provinciák fővárosainak vezetőit hívták ~ának, ők voltak a kora keresztény egyház legmagasabb tisztségviselői. A kereszténység hierarchiája az 1.-3. században alakul ki. A kora keresztény közösségekben a közösség irányítása és a közössségi tulajdon vezetése a felügyelő, görög szóval episcopos (püspök) feladata volt, ők váltak a közösség hivatalnokaivá és képviselőivé. Nekik a segítőik voltak a presbiterek, az 'idősek' vagy 'vének,' akikből a papság alakult ki. Kevés idő elteltével az egyházi, papi közösség elvált a laikusoktól, a világi emberektől, s létrehozták a keresztény egyházat, melyet jellemzett az egyházi hierarchia, mely pozíciókon alapult és feltétel nélküli fegyelmet és hűséget várt el a feljebbvalók iránt. A ~ák, vagy a provinciák püspökei kezdtek el tartományi gyűléseket (zsinat) rendezni, ahol a hitbéli kérdéseket, gyakorlati feladatokat és a Biblia értelmezését is megbeszélték. Kr. u. 325-ben, a niceai zsinat után új legfőbb tisztség jött létre, ez volt a pátriárka. A több egyházmegye és metropolis élén álló vezetőkből öt volt, ők voltak az alexandriai, antiokhiai, jeruzsálemi, konstantinápolyi és római püspökök.
néptribunus
Az ötödik században a fiatal római köztársaság idején (tizenkét táblás törvények 451-450) elkezdődött a patríciusok és plebejusok egymás elleni küzdelme, és Róma egy néppé formálódása. A negyedik században (Kr. e. 367) választhattak először a plebejusok saját tisztségviselőket, akiknek személye sérthetetlen volt, a plebejusokat képviselték, megvédhették őket a római tisztviselők túlkapásaitól, beleszólási joguk volt a bíráskodásba, a plebejusok elfogásába, s legerősebb jogként, ~joguk volt. Hatalmuk olyan erős volt, hogy ~juk semmissé tehette a szenátus határozatait. A római történelem leghíresebb néptribunusai a Gracchus testvérek voltak (Kr. e. 2. sz.) A ~ kifejezés jelentőse bővült, mai értelemben valami rendelet, törvény, jogszabály hatályba lépését megakadályozó ellenvetést vagy tiltakozást jelent. A személyes sérthetetlenség és a vétójog miatt a tisztséget az egyébként hadseregére támaszkodva irányító Augustus is fölvette, de a császárkorban a pozíció eljelentéktelenedik.
néppárt
A köztársaság válsága idején (2.-1. század), szónoklataiban ez a jómódú szenátori réteg szónokolt a plebejusok, a nép jogainak, a közföldek megvédésének védelmében. A római szenátusban ellenfelük a konzervatív patrícius csoport, az optimaták voltak, de a valóságban mindkét párt a hatalmat szerette volna megkapni. A leghíresebb néppárti képviselő a homo novus, magát ötször konzullá választató Caius Marius volt (Kr. e. 1. sz.), akinek unokaöccse volt Julius Caesar.
nobilitas
A latin szó jelentése 'nemesség,' de a római köztársaságban leginkább a szenátorokra (patríciusokra) vonatkozott, vagy azoknak a férfiaknak a leszármazottaira, akik konzulok voltak. Ez a társadalmi és politikai elit a patríciusok és plebejusok polgárjogi küzdelmének lezárultával alakul ki (Kr. e. 3. század), s a köztársaság válsága idején (Kr. e. 2.-1. sz.), ők irányítják a köztársaságot, kizárva a néppártot és a lovagokat a politikai hatalomból. Ez komoly politikai feszültséghez, s sokszor polgárháborús viszonyokhoz vezetett.
patrícius
A latin szó jelentése 'jó apától származó ember.' Az ősi (8.-2. sz.) római társadalomnak két fő rétege volt a földbirtokos ~ok és a plebejusok, s nagyon erős ellentét és különbség volt a kettő között. A p~ok közé tartoztak a városalapító atyák és leszármazottaik. A ~ok patrónusként kialakíthattak clienturát, mellettük szavazó, nekik katonáskodó személyeket, akiket anyagilag támogattak. A két réteg között áthághatatlan különbség volt, törvény tiltotta a házasodást. Az etruszk királyok idején a ~ok voltak a társadalom vezető rétege, kizárólag ők alkották a király tanácsadóit, tagjai közül kerültek ki a szenátus és az idősek tanácsának tagjai s a főbb köztársasági tisztségviselők is (konzul, cenzor, praetor stb.). A hadseregben is az elitbe tartoztak, az általuk irányított lovak és harci szekerek fenntartása költséges volt. Azonban a gyalogság megerősödésével szükség volt a nagy létszámú plebejusok integrálására is, s az ötödiktől harmadik századig folyamatosan veszítenek jogaikból, míg a harmadik századra összeolvadnak a plebejusok krémjével, létrehozva a nobilitast, a 'nemesség'-et.
Pax Romana
A latin kifejezés Augustus princeps propaganda jelszava volt a 'rómaiak békéjét' jelenti, ami 207 évig tartott (Kr. e. 27-180), ez volt a római császárság kezdeti, legbékésebb, virágzó időszaka. Bár a légiók még harcoltak a természetes határvonalon (limes), a Dunánál, a Szaharánál és Mezopotámiában az Parthus birodalommal, ebből a mindennapi római polgár nem sokat vett észre. Ez volt a romanizáció (latin nyelv és kultúra elterjedése az egész birodalomban), a városiasodás (urbanizáció), a nagy útépítések időszaka, amikor a (távolsági és belső) kereskedelem gyorsan fejlődött, s a Római Birodalom határain belül békés, háborúktól mentes területnek számított. Ez a korszak a népvándorlás ( 3.-9. sz.) megindulásával ért véget, amikor Marcus Aurelius császár halálával (180), a határmenti légók már nem tudták feltartóztatni a nomád népek támadásait.
principátus
Caesar kijelölt politikai örökösének, Augustus princeps (Kr. e. 27- Kr. u. 14) politikai rendszere. A princeps latin szóból származik, az 'első állampolgár' kifejezésből, akinek először volt joga szavazni a szenátusban. Miután legyőzte belső ellenségeit (a Caesart megölő szenátorokat, s a második triumvirátusbeli politikai szövetségeseit), Augustus jelszava a Pax Romana, a rómaiak békéje lett, s törekedett a békés fejlődésre és stabil belpolitikára. Hatalma hármas pilléren, a hadseregen, a császári provinciákon (ilyen volt az Antoniustól és Kleopátrától meghódított Egyiptom is) és a fokozatosan kialakuló hivatalnokrétegen nyugodott. Nem volt jelentős politikai ellenfele, ma katonai diktátornak neveznénk, de Caesar-ral ellentétben igyekezett a köztársaságiság látszatát megőrizni, egyszerűen öltözködött, élt, s a diktátori címen kívül magának a szenátor által felajánlott köztársasági tisztségeket: censor, konzul, pontifex maximus, néptribunus vette fel. Nevéhez jelentős építkezések fűződnek de nemcsak Rómában, a provinciákon is igyekezett egységes út és vízvezetékrendszer létrehozni. Ezzel rengeteg munkahelyet teremt, s létrehoz egy kétszáz évig - császár egyéniségétől függetlenül - jól működő egyeduralmi politikai rendszert.
proletariátus
A latin szó jelentése, a proles, 'gyerek' szóból származik, s annyit jelent, hogy viselőjüknek a gyerekén kívül nem volt más tulajdona. A köztársaság korai időszakában (5.-3. sz.) a szabad vagyontalanok voltak, akik egy centuriát alkottak a hadseregben, s egy szavazattal rendelkeztek, sem adózniuk, sem katonáskodniuk nem kellett. A második pun háború után (Kr. e. 218-201), rengeteg római katona, szabad földműves vesztette el földjét Hannibál itáliai pusztításai nyomán. Rómába költöztek, ahol a városi szegénység, a ~ egyre gyarapodó rétege lettek, akik bár vagyontalanok voltak, de szavazati joggal rendelkeztek. A római politikai elitnek külön politikát kellett kitalálni, hogyan tudja megvenni ennek a rétegnek a szavazati jogát (ingyenkenyér és cirkusz: Panem et circenses!), s elkerülni a lázadást. Egy részük Marius hadseregreformja után elszegődött legionáriusnak a római hadseregbe, s esélye volt 16 (25) év után újra földet kapni veteránként.
proskripció
Az optimata patrícius, Sulla szenátor volt az első, aki ~s listát állított össze, amire felírt politikai és gazdasági ellenfeleit (néppártiak, lovagok) vérdíj fejében ölette meg. A listán szereplőket törvényen kívül helyezték, kivégzésre ítélték és vagyonukat elkobozták. Sulla kifüggeszttette a Forum Romanumon, s ennek következtében először 90 szenátort és 2600 lovagot ölnek meg (a fiatal Caesar némi kenőpénz ellenében menekül meg). A lista Sulla örökös diktátor (Kr. e. 82-80) sajátos értelmezése volt arról, hogyan védje meg a szenátori rendet és a köztársaságot. Ez egyértelműen a köztársaság válságát jelezte, s a politikai ellenfelek fizikai megsemmisítése pedig lényegében eltüntette a köztársaság fénykorában nagyra tartott becsületességet a politikából. Annak ellenére, hogy diktátori hatalmáról lemond, a példa a saját katonai bázis kialakítására és ellenfelek megölésére ragadósnak bizonyult, mind Sulla, mind Octavius (Augustus) összeállított hasonló listát hatalmuk stabilizálására. A folyamat vége a principátus, a római császárság kialakulása lett.
provincia
Miután a Római köztársaság elérte szárazföldi határait Itáliában elkezdett terjeszkedni a Földközi-tenger medencéjáben is. Ehhez új területi és adminisztratív egységeket kellett létrehoznia, ezek lettek a ~ák, a tartományok. A ~ váltak a Római Birodalom legnagyobb közigazgatási egységeivé (pl. Gallia, Hispania). A Rómával szövetkező kilens-államok, vagy kliens-királyságok is egy idő után ~ává lettek átszervezve. Az első meghódított provincia az első pun háború (Kr. e. 264-241) következtében Szicília lett (Kr. e. 241), majd Szardínia (Kr. e. 237). Augustus principátusa idején átszervezik a ~-at, s lesznek szenátori és császári ~k, melyek stabil bevételt biztosítanak mind a lecsendesített politikai elitnek, mind az uralkodónak. A szenátori ~ákat általában a szenátusból kikerülő politikusokra bízták, a korábbi, azaz prokonzulokra és propraetorokra. Az újonnan meghódított területek és a császári ~ viszont császári igazgatás alatt maradnak. A Kárpát medence és Dél-Balkán területén először két ~ volt, Pannonia és Dacia, de ezek római uralmuk ideje alatt kisebb területű ~ákká osztódtak (pl. Pannonia Alsó és Felső).
romanizáció
Ez egy hosszú, több száz éves folyamat, ami a Pax Romana (Kr. e. 27-180) idején kezd kialakulni, mely során a meghódított helyi elitet a római elit meghagyja vezető pozícióiban, viszont városok és útrendszer építésével és a kereskedelem fejlesztésével próbálják integrálni őket a Római Birodalomba. A folyamat együtt jár a latin nyelv, írásbeliség és jogrend terjesztésével, s leghatékonyabban a Krisztus utáni első négy évszázadban terjed. A folyamat sokszor nem volt tudatos, az ibériaiak pédául elfelejtik saját nyelvüket, s teljesen asszimilálódnak. Legyen szó Jeruzsálem városáról vagy Aquincumról, a provinciális városok a főváros, Róma építészetét másolják, római amfiteátrumokat, teátrumokat, fürdőket, vízvezetékeket. S ha ügyeiket el akarták intézni, akkor is latint kellett használniuk a közigazgatásban, de az írásbeliségben és a mindennapi kommunikációban is. A fogalmat Theodor Mommsen német történész vezette be a 19. században, aki Római történelem című könyvéért irodalmi Nobel-díjat is kapott (1902).
szenátus
A latin szó jelentése 'öregek tanácsa.' A római köztársaság idején (Kr. e. 6.-1. sz.) ez az intézmény volt a legfőbb döntéshozó és jogalkotó testület, amely a patríciusok legidősebb és legbölcsebb tagjaiból állt. Ők ellenőrizték a főbb köztársasági tisztségviselőket, a magisztrátusokat (konzul, censor, quaestor stb.), irányították a külpolitikát és a pénzügyeket, s tanácsadási jogkörrel rendelkezett minden kérdésben. Eredetileg a cenzorok választották a ~ 300 tagját, de a köztársaság válságától, Sulla szenátor idejétől a katonai vezetők igyekeztek bővíteni a listát (600, majd 900) és hozzájuk hű szenátorokat választani. A szenátorokat sem kímélte a politika, politikai nézeteik miatt gyilkolták meg a híres szónok Cicerót és a Caesart megölő Brutus-t is. Bár Augustus látszatra tiszteletben tartotta a szenátust, jogköre és hatalma folyamatosan csökkent, látszatintézménnyé vált.
Szentháromság
Holy Trinity: Kr. u. 313-ban, miután I. Nagy Konstantin kihirdettette a milánói ediktumot, elfogadottá válik a kereszténység, a keresztények üldözése megszűnik, visszakapják templomaikat és hivatalokat is vállalhatnak. A békés fejlődés részeként elkezdődhetnek viták vallásos kérdésekben, az egyik legfőbb vita a keresztény tanítók közül a Szentlélek értelmezésére és Jézus természetére (isteni vagy emberi) vonatkozott. I. Nagy Konstantin, mint a legfőbb papi hivatal viselője (pontifex maximus), az egyik pátriárka székhelyén, Nicaeában összehívta az első egyetemes (katolikus) zsinatot. A nicaeai zsinaton résztvevő püspökök és metropoliták többségi szavazattal elfogadták a ~ dogmáját, mely szerint az Atya, a Fiú és a Szentlélek egylényegűek Istennel, s mindegyik Isten megjelenési formája. Az ezt ellenzők, az alexandriai Arian presbiter vezetésével külön csoportot hoztak létre, őket eretnekként kezelték. A mai Magyarországon a keresztény gyülekezetek közül az unitáriusok és a Jehova tanúi nem fogadják el a ~-ot. Az iszlám eretnekségnek tartja a ~, vallástudósaik szerint ez politeizmus.
plebejusok
Az ősi római társadalomnak (Kr. e. 8.-4. sz.) két fő rétege volt a patríciusok és a ~, s nagyon erős ellentét és különbség volt a kettő között. A kiváltságokkal rendelkező patríciusokkal szemben a kereskedők, földművesek és kézművesek alkották a szinte csak szavazati joggal rendelkező ~at. Ők voltak a köznép, a plebs, akik részben a meghódított őslakosságból, részben a betelepült idegenekből kerültek ki, politikai jogokkal nem rendelkeztek, de személyükben szabad emberek voltak. A két réteg között áthághatatlan különbség volt, törvény tiltotta a házasodást (Kr .e 445-ig). Nem tartották őket a római társadalom (Populus Romanus) részének. Mivel Róma elkezdett hódítani Itáliában, s a hadseregben egyre nagyobb szükség volt a gyalogosokra, ezért megindult a politikai és polgári jogokért a küzdelem a patríciusokkal. Az egy néppé válás a folyamatának volt az első lépcsője a 12-táblás törvények (Kr e. 451/450), ahol rögzítik a két réteg jogait, majd a különböző magisztrátusi tisztségekbe is választhatóvá lettek a ~. A ~ a negyedik században (Kr. e. 367) választhattak először a saját tisztségviselőként néptribunusokat (eleinte 2, majd 10), s lehettek akár konzulok is. A néptribunusok személye sérthetetlen volt, a ~at képviselték, megvédhették őket a római tisztviselők túlkapásaitól, beleszólási joguk volt a bíráskodásba, a ~ elfogásába, s legerősebb jogként, vétójoguk volt. Hatalmuk olyan erős volt, hogy vétójuk semmissé tehette a szenátus határozatait.
veterán
A második pun háborúban Hannibál itáliai pusztításai után elszegényednek a szabad földműves, polgár légiósok, s Rómába áramlanak, proletárok lesznek. Ezért volt szükség a köztársasági hadsereg, a légiók reformjára. A nehézgyalogos földműves hadsereget Marius váltja ki napidíjat kereső zsoldoshadsereggel. A zsoldosoknak 16 (később 25) évet kellett szolgálniuk, szabályos kiképzést, egységes fegyverzetet kaptak, valamint ruházkodást és étkezést. Veszélyes életmód volt, de a zsákmányból is részesedtek, s miután letöltötték a szolgálati idejüket ~okká váltak, akiknek földet vagy nagyobb pénzösszeget adtak. A nagyszabású reformok sikere érdekében Mariust hatszor kellett konzullá választani, de a rendszere jól vizsgázik, a ~k egészen a harmadik századig ütőképes, sikeres katonai egységek lesznek.
vétó
A kifejezés a latin veto 'tiltakozni' szóból származik. Az ötödik században a fiatal római köztársaság idején (tizenkét táblás törvények 451-450) elkezdődött a patríciusok és plebejusok egymás elleni küzdelme, és Róma egy néppé formálódása. A negyedik században (Kr. e. 367) választhattak először a plebejusok saját tisztségviselőket, akiknek személye sérthetetlen volt, a plebejusokat képviselték, megvédhették őket a római tisztségviselők (magisztrátusok) túlkapásaitól, beleszólási joguk volt a bíráskodásba, a plebejusok elfogásába, s legerősebb jogként, ~joguk volt. Hatalmuk olyan erős volt, hogy ~juk semmissé tehette a szenátus határozatait. A római történelem leghíresebb néptribunusai a Gracchus testvérek voltak (Kr. e. 2. sz.) A ~ kifejezés jelentőse bővült, mai értelemben valami rendelet, törvény, jogszabály hatályba lépését megakadályozó ellenvetést vagy tiltakozást jelent.
villa
A második pun háború (Kr. e. 218-201) a győztes római politikai elit (katonai vezetők, szenátorok) soha korábban nem látott mértékben gazdagodtak meg, s Rómán, s a városokon kívül, vagy külvárosban saját, kívülről zárt, belső udvaros luxusházakat, ~ákat hoztak létre. Ezekben a vidéki ~-ban, számos rabszolgával körülvéve, könyvtárat, galériákat, uszodát, sportpályákat építtettek, s a ~ berendezési tárgyait az egész birodalom területéről, de akár Indiából és Kínából is importálták. A császárkor végén, a harmadik századtól ezek a sokszor latifundiumok mellett elhelyezkedő paloták önellátóak és függetlenek lettek. Saját magukat látták el élelemmel, a colonus rendszerben felszabadítottak és biztosították a termelést a földjeiken. Sokszor fallal is megerősítették ~áikat a rablók és adógyűjtők ellen.
zsinagóga
A görög szó szünagógé, s 'közös imahely'-et jelent. Eredetileg a zsidó vallásban a jeruzsálemi Templomon kívül tilos volt áldozatot bemutatni. Már a zsidók babiloni fogsága után (Kr. e. 568-537) amikor Salamon Templomát lerombolják, a diaszpóra zsidóságnak új imahelyet kellett találnia. A szó héber eredetije 'bét kneszet,' ami 'gyülekezőhelyet' vagy 'tudás helyét' jelenti, itt őrizték a Tórát. Itt nem pusztán imádkozni lehetett, hanem kisebb méretű farizeus zsidó közösségek egy rabbi (művelt tanár) segítségével beszélgethettek, imádkozhattak, közösségi életet élhettek vagy elemezhették az Ótestamentumot. Az ortodox zsinagógákba a nők nem léphettek be, nekik külön teremben kellett lenniük, s az ima héberül folyt, a tóraolvasó asztal általában a ~ közepén áll. Mivel a zsidók a Kr. u. 1. században elvesztik önálló államukat (Titus császár leromboltatja a templomot 70-ben, Jeruzsálemben a Nagytemplomból kizárólag a Nyugati, ún. siratófal marad fenn), s vallásuk sincs államilag támogatva, ezért a diaszpóra zsidóság vallási szokásai válnak meghatározóvá. A kora keresztény időszakban a keresztények nemcsak katakombákban, hanem ~-ban is tartottak istentiszteletet. Magyarországon ~ról először írásos említés a 11. századból van, Esztergomból.
Abbászida-dinasztia
Az Iszlám Birodalom harmadik dinasztiája volt, akik Mohamed legfiatalabb nagybátyjától Abbasztól származtak (ibn Abd al-Muttalib). Legismertebb kalifája az Ezeregyéjszaka meséiből Hárún-ar-Rasíd (786-809). Az ~ vezetője a bagdadi kalifa volt a 8.-11. századig (750-1055). Ebben az időszakban a muszlim világ lett a keleti (indiai, kínai) tudás és ismeret nyugati exportőre, s saját jogán a kultúra, természettudományok és orvostudomány központja, melyet Európa hasznosított majd a későbbiekben. Bagdad a Zöld Dómjával, a Tudás Házával, kiemelkedő tudósaival (Avicenna, Al Hvárizmi) bankjaival ennek a kornak volt a 100.000 lakosú csodája. Közigazgatásilag, hadilag az ~ nem mutatott kiemelkedő teljesítményt, folyamatosan független kalifátusok szakadnak le róla (756, spanyol területek, 868, Egyiptom), míg végül az szeldzsuk törökök foglalják el Bagdadot 1055-ben.
advena
A magyar királyságba bejövő külföldiek, lovagok középkori latin neve. Szent István fiához írt Intelmeiben őket a király támaszainak nevezi, a Gertrúd király német lovagjait viszont Bánk bán és társai megölik. A középkori magyar társadalom viszonya az idegenekhez, különösen ha vezető pozíciókat foglalnak el általában ellenséges.
algebra
A számolás tudománya, a szó eredetileg arab, al-jabr, ami ismeretlen elemek ismert mennyiséggé tételének művészete. Így nevezte kilencedik századi könyvében saját módszerét az Abbászida-dinasztia bagdadi Tudás Házában dolgozó al-Hvárizmi (780-850) matematikai zseni, polihisztor. Felhasználta az indiai hindu matematika elemeit is, mivel számolásaihoz szükség volt a tizes számrendszerre és a nullára is, amit sem a hellének, sem a rómaiak nem használtak, s al-Hvárizmi segítségével terjednek el az arab számok először a muszlim kalifátusokban, majd Hispánián keresztül Európában is.
alkuhl
A muszlim világban a természettudományok ugrásszerű fejlődésnek indultak, így a kémia is. Az Abbászida-dinasztia (750-1055) laboratóriumaiban fejlesztette ki a perzsa alkémista, polihisztor al-Razi (850-923) az első etil-alkoholt. Az arab kémikusok célja, hogy átlagos anyagokat arannyá szublimáljanak, eközben találták meg az ~-t, azaz alkoholt. A szó eredetileg finom por, púder jelentésű volt, de utána az alkemisták bármilyen párolt vagy disztillált anyagra ezt használták.
asztrolábium
Magyarul csillagóra, amit az arab tudósok fejlesztettek tovább ókori görög előzmények után (a Kr. e. 3. sz-ban az alexandriai Hipparkhosz végzett számításokat). Az ~ egy komplex eszköz, ami lehetővé teszi a helyi idő pontos meghatározását (adott földrajzi szélességen), a napi csillagászati események kiszámolását (Nap, Hold, csillagok keltét), az adott hely földrajzi hosszúságának meghatározását, ami nélkülözhetetlenné teszi akár középkori navigációban (tengeri, sivatagi, de akár Mekka megtalálásához is a napi öt imában), s csillagképek helyének megállapításában. Az arabok fejlesztették tovább, az első ma is ismert fennmaradt ~ a tizedik század elejéről származik, arab találmány. A 10. században egy arab tudós az ~ ezer különböző hasznát sorolja fel. Az ~ szerepe a műszerek pontosabbá válásával (szextáns, oktáns), illetve az ingaóra feltalálása után jelentősen csökken (ennek ellenére még a 18. században is használják).
bencés rend
529 körül Nursiai Szent Benedek Monte Cassinón alapít monostort, mely a ~ és tudományosság központjává válik. Benedek életében már nem hagyja el a hegyet, itt írja meg 73 pontból álló reguláit (540 körül), melyet a pápasága előtt szintén ~i szerzetes Nagy Szent Gergely (590-604) kötelezővé tesz az összes kolostorban, akik így egységes, írott szabályrendszert követtek. Benedek önellátó szerzetesközösségeket képzelt el, akik két kézzel termelik meg saját szükségleteiket, így a ~i kolostorok a kora középkor gazdasági és kulturális mintaközpontjaivá válnak. Jelszavuk az 'ora et labora,' imádkozni és dolgozni, s nemcsak tanításban és gyógyításban, de kódexmásolásban is élen jártak. A kora középkorban (5-10. sz.) ezek a kolostorok voltak a keresztény civilizáció jelképei. Magyarországon Győrszentmártonban, a mai Pannonhalmán 996-ban Géza fejedelem (972-997) cseh bencés szerzeteseket telepít le, ők kezdik el a nyugati keresztény mintákat terjeszteni.
Biblia
A ~ olyan könyvek gyűjteménye, amit mind a zsidóság, mint a kereszténység istentől sugalmazottnak, ezért szentnek fogad el, s ezért hívják Szentírásnak is. A kereszténység elfogadja a zsidóság Bibliáját, amit Ószövetségnek vagy Ótestamentumnak is hívnak, viszont ugyanilyen szentnek, és kötelező érvényűnek tartja az 1. században keletkezett írásokat, melyek Názáreti Jézus életéről is tanításáról szólnak (Újszövetség, vagy Újtestamentum), amit a hagyomány úgy tart, hogy az apostolok, vagy azok tanítványai jegyeztek le. A zsidó és keresztény hívők a ~t a hit és erkölcs területén általános mércének tekintik, s imáik során rendszeresen használják. A ~ szó az ógörög biblion többes száma, jelentése 'könyvek,' s a könyvtekercs jelentésű büblosz szó, ami az egyiptomi papiruszra vonatkozik, a föníciai Büblosz városáról lett elnevezve, ahonnan a papiruszt hajóra rakták és szállították.
bőség
A magyarok 10. századi három fő rétegének (úrság, ~, ínség) jómódú, katonáskodó rétege. Ez a réteg vezette a kalandozó hadjáratokat is zsákmányszerzés reményében. Ők voltak a nagycsaládok fejei, akiket általában lovukkal és aranyozott ezüst tarsolylemezükkel együtt temették el. Ez a társadalmi réteg nagyobb, megyényi területek fölött uralkodott, s valószínűleg háziszolgával is rendelkezett.
cirill abc
A szláv népek írásbeliségére fejlesztette ki Mihály bizánci császár parancsára egy bizánci szerzetestestvérpár, Cirill (Konsztantin, a Filozófus) és Metód 860 körül és gyorsan terjed. 885-ben a római pápa betiltja. Cirill tanítványai a bolgár fejedelem udvarába mennek, s Simeon bolgár cár (893-927), Preszlavban komoly irodalmi központ alakul ki. Itt alkotott Kliment Ohridszki, aki két pap ismerősével együtt továbbfejlesztik Cirill ábécéjét egy tizedik századi görög abc alapján, amit a 9. században hivatalosan is bevezetnek a bolgár udvarban 44 betűvel (ezek számát azóta 30-ra csökkentik). Oroszország görög betűs írást használ, a Cirill-Ohridszki féle ún. glagolita írást 1708-ban vezetteti be I. Nagy Péter cár. Ott orosz polgári írásnak nevezik, többszöri változtatás után ma 33 betűből áll. A ~ az ószláv egyházi nyelv és mai napig ez a bulgár, orosz. ukrán, ruszin és szerb abc alapja.
Corpus Iuris Civilis
A latin kifejezés a 'polgári jog könyvei,' mely a I. Nagy Justinianus (527-565) utasítására több száz jogász által öt év alatt (529-534) összegyűjtött és megírt alapvető jogi gyűjtemény volt. A gyűjtemény alapvető célja politikai volt, Justinianus szerette volna a Római Birodalom újraegyesítésének szolgálatába állítani a törvénykönyvét, azzal, hogy visszaállítsa a római jogot háromszáz évvel korábbi aranykorába. Ez az első, téma szerint rendszerbe foglalt törvénygyűjtemény, ami négy alapvető részből áll. 1. Justinianus Törvénykönyve (Codex Iustinianus), ami 5000, aktuális, téma szerinti törvény tartalmazott. 2. Digest, a római történelem (királyság, köztársaság és császárság) legfontosabb jogászainak véleményét, a történelmi előzményeket gyűjtötte össze 50 kötetben. 3. Institutes, a jogászdiákoknak az egyetemre készült tankönyv, hogy hogyan használják a Törvénykönyvet. 4. Novellae, az új jogi eseteket, s az 534 után készült törvényeket tartalmazta. Ez volt a Bizánci Birodalom utolsó latinul írt munkája, s több európai, vagy európai jogot átvevő országának polgári törvénykönyvébe beépült, illetve a jogi egyetemek első éves képzésébe is (római jog).
csekk
Az Abbászida-dinasztiában (750-1055) már a kilencedik századtól, Harún al-Rasíd idejétől Bagdadban, de az összes arab városban a muszlim bankok hitelleveleket, azaz 'sakk'-ot, vagyis ~et ajánlottak fel a kereskedőknek, amit magukkal tudtak vinni és készpénzért a birodalom bármelyik városában be tudták váltani. Az arabok a rendszert valószínűleg az indiai Maurja dinasztiától (Kr. e. 325-183) vették át s tovább közvetítették Észak-Itáliába (Velencébe) és a Németalföldre, ahol a rendszert az érett középkorban, reneszánszban kezdik használni.
gróf
A Nagy Károlyt megelőző Meroving-királyságban és Nagy Károly (764-814) frank birodalmában a kisebb közigazgatási egységek vezetői a ~ok (francia comte, angol count). Általában frank nemesek voltak a Karoling-korban kialakított 300tartomány vezetői. Királyi tisztviselőként igazságszolgáltatási, katonai és adóbeszedési feladatokat láttak el. Címük később öröklődő arisztokrata címmé változott. Aacheni udvarában az udvari tisztviselőket és az udvartartást a palota~ látta el, míg a határon lévő, még katonailag nem biztonságos területekre őr~okat (markgrave - márki) nevezett ki. A ~ok számára évente három gyűlés volt, amin személyesen kötelező volt megjelenni, s a ~ságokat, egyházi tisztviselőket és az adminisztrációt két királyi különmegbízott, a missi dominici bármikor ellenőrizhette, s erről jelentést tehetett a királynak. Ez a rendszer vált nemcsak a Szent Istváni magyar állam közigazgatási alapjává (megyerendszer), hanem mai napig meghatározza a nyugat-európai közigazgatást, de a megyék (county) és seriffek révén még az Egyesült Államokba is eljutott Anglián keresztül.
grófság
Nagy Károly (764-814) frank birodalmában ez volt a 300 kisebb közigazgatási egység, amit a grófok vezettek. Ezek az egységek nemcsak katonai, hanem adózási, közigazgatási és bírósági funkciókat is elláttak, s ha változtatással is, de egy részük a mai napig megvan.
dzsihád
Az arab szó jelentése 'igyekezet, erőfeszítés.' Két fő jelentése van. 1. A muszlim hit terjesztésének gondolata, a szent háború, ami akár fegyveres erővel is történhet. Az a harcos, aki a szent háború folytán hal meg, egyből a paradicsomba kerül (az általa gondolt végső és tökéletes boldogság helyére), ez a jutalma, hogy követi az iszlámot és betartja a törvényeket. 2. A ~ egy erkölcsi, morális törekvést is jelent: belső harcot önmagunkkal, hogy felülkerekedjünk saját vágyainkon, lustaságunkon. Így például a ~ nevében lehet egy nehéz helyzet megoldása, vagy egy vizsgára való felkészülés is.
feudalizmus
A kifejezés a latin feudum, hűbérbirtok szóból ered, s a földesúri tulajdonon alapuló gazdasági-társadalmi forma, ami Nyugat-Európában a 6-8. században, Közép és Kelet Európában a 9-11. században alakul ki. Három alapvető társadalmi osztálya van, két kiváltságos helyzetű, az írástudó papság (akik imádkoznak) a feudális nemesség (akik harcolnak) és a többféle, eltérű jogi helyzetű jobbágyság (akik dolgoznak). A földbirtokláson túl a rendszer helyi katonai védelemről, helyi önkormányzatiságról és helyi önellátásról szóló vidéki életformát jelent, ahol évszázadokon át a papság biztosítja az írásbeli kultúrát. Nyugat-Európában a ~ elkezd a 16.-18. században átalakulni, legnagyobb csapást a kontinensen az 1789-es Nagy Francia Forradalom méri rá, míg Angliában a 18. századi ipari forradalom, és a föld elértéktelenedése és a városiasodás az 1870-es években. Közép és Kelet Európában a polgári változás 1848-1849-ben kezdődik a Nagy Francia Forradalom mintájára, Oroszországban az 1917-es Nagy Októberi Szocialista forradalom és az államkommunizmus törli el, míg Magyarországon a második világháborút követő Rákosi-rendszer és államszocializmus.
feudum
A feudalizmus idején, a ~ot a hűbérúr adta a hűbéresének ((vazallus) katonai (és egyéb) szolgálat és hűsége fejében. Az egyik leghíresebb hűbéri szerződést 911-ben kötötték, amikor a szinte hatalom nélküli III. Együgyű Károly, Karoling frank király hűbéreskű fejében birodalma egy részét hűbérbe adta Rollónak, a nordmann viking vezérnek. A területet birtokló emberekről a területet mai napig Normandiának hívják. A hűbér kezdetben nem volt örökölhető, de a 11.-13. századtól a Nyugat-Európában örökletessé válik, ami tartóssá tette a társadalmi különbségeket. A feudális királyságok, s az, hogy a király a legfőbb hűbérúr, aki ~ot adományozhat arisztokratáinak, nemeseinek Európában a 18.-20. századig tartott, s különböző régiókban különböző módon ért véget.
finn-ugor népek
Európa indo-európai nyelvek között kevés kivétel van, így a baszk, s a kelta nyelvek: ír, wales-i és gaelic, valamint az albán. Ezeken túl egyetlen nyelvcsalád helyezkedik még el Európában, a ~. Nyelvészek szerint a nyelvcsalád az Ural hegység keleti oldalától érkezett, ahol egyetlen urali alapnyelvet beszéltek, Kr. e. 4.000-5.000 környékén. Kr. e. 3000 környékén a nyelvcsalád elkezd szétbomlani, s leszakadnak a szamojédek. Kr. e. 2000-ben az Urál hegység és Ob folyó környékére vándorol a törzsek nagy része, de az Ural keleti oldalán marad két ugor törzs, a vogulok (hanti) és osztjákok (manysi). A többi finnugor törzs, a finn-permi népek tovább vándorolnak, a Baltikum felé, ahol folyamatosan szakadnak le törzsek, először a permi család, a zürjének és a votjákok, majd a volgai finnek, a cseremiszek és mordvinok, s legnyugatabbra a finnek és az észtek érnek, a Balti-tenger északi és déli oldalára. A magyarok az ugor leválásnál csatlakoznak le az obi-ugorokról, s indulnak el a sztyeppe vidékre (Magna Hungáriában Julianus barát beszél az ottani nomád magyarokkal 1236-ban), ahol nyugati török nyelvet beszélő népcsoportokkal találkoznak, élnek a kazár birodalomban, tehát éri őket egy erős törökös hatás. A magyar nyelv finnugor eredetét mára a legtöbb szakképzett nyelvész elfogadja, de a történettudományban és médiában fölröppennek más elméletek is. Nehéz is elképzelni a finn-ugor rokonságot, hisz a hivatkozott nyelvészeti elemek 3-4-5.000 évvel ezelőtti nyelvi változásokról tanúskodnak.
gyepű
A gyepű a magyar honfoglalás befejezése után (895-907), a győztes pozsonyi csata után kialakított 30-100 kilométer széles erdős szakasz, ez volt a ~elve, A ~elve célja, hogy megakadályozza a hirtelen támadásokat, de lehetett vadászterület, s táborhely, a portyázások előtt. Eztán következett a tényleges határ, a gyepű, mit árok, földhányás vagy fatorlasz is jelzett. Ezt a kettős rendszert más, nomád népekre jellemző módon alakították ki a magyarok (hunok, avarok). Északnyugati határa az Enns folyónál volt. Védelmére és őrzésére az urak és a fejedelem határvédő népeket, besenyőket, székelyeket telepített. A vég olykor mesterségesen is meg volt erősítve, a fatorlasz volt a legjellemzőbb, de olykor az országkapukat anyagukról nevezték el (Kőkapu, Vaskapu).