Upgrade to remove ads
Only $35.99/year

Magyarország a második világháborúban

Terms in this set (51)

1938
az első bécsi döntés, a Felvidék egy része visszakerül hazánkhoz
1939. március
Csehszlovákia megszűnik, megszálljuk Kárpátalját
1939. május
2. zsidótörvény (már faji alapon)-6%-os korlátozás az értelmiségi hivatalokban
1941. augusztus
a 3. zsidótörvény (Bárdossy miniszterelnök alatt)-házasság és nemi kapcsolat
stróman világ
kifejezés, a zsidók névleg átírták cégeiket nem zsidókra, hogy azok tovább futhassanak
1940 nyara
Mo területi követelései Romániával szemben (egyszerre a szovjet követelésekkel)
1940. augusztus 30.
a második bécsi döntés-Észak- Erdély és Székelyföld
1940. szeptember 10.
a román visszacsatolás ára, Mo csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez
optálás
a második bécsi döntés után szabad volt a költözés a két ország között, állampolgárságot lehetett választani
1940. december 12.
jugoszláv-magyar örökbarátsági szerződés
1941. április 3.
Teleki Pál öngyilkos lett
1941. április 11.
a magyarok csatlakoznak a támadáshoz Jugoszlávia ellen (a Délvidék visszakerül hazánkhoz)
Bárdossy Láaszló
Teleki halála után az új miniszterelnök
Werth Henrik
magyar vezérkari főnök, 1941 nyarán több okból is a háborúba való belépést támogatta
1941. június 26.
Kassát felségjelzés nélküli repülők bombázzák
1941. június 27.
Kassa bombázása-szovjetek, Mo háborús indoka, hadüzenete a Szovjetuniónak
1941. december 7.
brit hadüzenet Mo-nak
1941. december 10.
Mo hadat üzen az USA-nak és a többi szövetségesnek
1942. január
újvidéki mészárlás
újvidéki mészárlás
magyar razzia a Délvidéken (indok: partizánok), rengeteg civil lemészárlása
1942. karácsonya
Kállay Miklós lesz a miniszterelnök
Kállay Miklós
új miniszterelnök 1942 decemberétől, feladata a németektől való óvatos eltávolodás
tojástánc politika-Kállay-kettős
Kállay híres politikája, melyben látszólag németbarát, de igazából igyekszik tőlük eltávolodni és a szövetségesek felé közeledni
2. magyar hadsereg
200 ezer fős magyar hadsereg az orosz fronton, hatalmas vereséget szenvednek 1943 januárjában
1943. január
voronyezsi vereség (Don-kanyar)
1943. ősz
titkos fegyverszünetet köt Horthy Nagy-Britanniával
1943. április
az első találkozó a klessheimi kastélyban (Horthy-Hitler), Hitler utal arra, hogy változtatni kell a magyar politikában
Horthy István
Horthy idősebbik fia, kormányzóhelyettes, 1942-ben az utolsó bevetésen lezuhan a gépe a keleti fronton
béke szigete
1944-ig jellemző jelző Mo-ra, hiszen az élet nyugalmas volt viszonylag, nem voltak bombázások és az ellátás is megfelelő volt a háború ellenére
Fall Margarethe
a németek terve a magyar megszállásról
1944. március 18.
második klessheimi találkozó, Hitler számonkéri Horthyt a miniszterelnök személyét illetően
Sztójay Döme
miniszterelnök Kállay után, berlini követ volt (németbarát)
1944 március-augusztus
Sztójay miniszterelnöksége
1944. március 19.
a német megszállás napja
1944. tavasza
Mo-n is megkezdődnek a szövetséges bombázások
Edmund Veesenmayer
a 3. Birodalom képviselője hazánkban
1944. augusztus 23.
román kiugrás
Lakatos Géza
miniszterelnök 1944 augusztus-október, nem némethű (kiugrás előkészítése)
Kiugrási Iroda
a kiugrás előkészítésére létesült hivatala, vezetője ifj. Horthy Miklós
1944. október 11.
Faragó Gábor küldött Moszkvában előzetes fegyverszünetet köt a Szovjetunióval
1944. október 15.
a magyar kiugrás tervezett napja, Horthy rádióbeszédet mond
Otto von Skorzeny
SS tiszt, ifj. Horthy Miklós elrabolása
1944. október
a kiugrás sikertelen, Szálasi lesz a miniszterelnök, a nyilasuralom kezdete
nemzetvezető
Szálasi által felvett tisztség
Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága
MNFFB
Kiss János altábornagy, Tartsay Vilmos, Bajzsy-Zsilinkszky Endre
MNFFB tagok
1944. karácsony-február 13.
Budapest szovjet ostroma
Festung
erőd, Hitler a szovjet támadáskor erődnek nyilvánította Budapestet, így nem lehetett feladni, az utolsó katonáig védeni kellett
1945. február 12.
német-magyar kitörési kísérlet Budapest ostromakor, sikertelen
1945. március 6.
Tavaszi ébredés, német ellentámadás Székesfehérvár térségében (sikertelen)
1945. április 4.
A Felszabadulás Napja a szovjetek szerint (valójában április 13-nincs már német katona hazánkban)
Students also viewed