Only $35.99/year

A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői, a hidegháborús szembenállás jellemzői

Terms in this set (6)

1. 1945. június 26-án létrejött az ENSZ.
2. A II. világháború utáni helyzetről az 1945. július 17. - augusztus 2. között megtartott potsdami konferencián tanácskoztak (utoljára így együtt) a győztes nagyhatalmak képviselői: Truman, Churchill majd az őt felváltó Attlee és Sztálin.
- Megállapodtak abban, hogy Németországot demilitarizálják, és felelősségre vonják a háborús bűnösöket.
- Németországot és Ausztriát, illetve Berlint és Bécset négy megszállási övezetre osztják.
- Megkezdik a békeszerződések előkészítését.
2. A párizsi békekonferencián 1947. február 10-én írták alá a vesztesek a békeszerződéseket (Németországgal nem kötöttek békét, Japánnal pedig csak 1951-ben San Franciscóban, de azt a SzU., Kína és India nem írta alá):
- BuIgária elvesztette a háború során megszerzett területeket, de megtarthatta Dél-Dobrudzsát, amit még 1940-ben foglalt el Romániától. 45 millió dollár jóvátételt kellett fizetnie.
- Finnországnak át kellett adni a Szovjetuniónak az 1940-es békében szereplő területeket, illetve Petsamo környékét, ami az Északi-Jeges-tengerre volt a kijárata. 300 millió dollár jóvátétel fizetését írták elő.
- Magyaroszágnak vissza kellett térnie a trianoni határok mögé, illetve 3 falut kellett ezen felül átadnia Csehszlovákiának. (Csehszlovákiától Kárpátalja a Szovjetunióhoz került.) 300 millió dollár jóvátételt írtak elő, illetve, hogy a szovjet csapatok az országban állomásozhatnak, biztosítandó az eljutást az ausztriai megszállási övezetbe.
- Olaszországnak le kellett mondania afrikai gyarmatairól és Albániáról, Fiumét át kellett engednie Jugoszláviának. Trieszt ügye függőben maradt, végül I954-ben Olaszországé lett. 360 millió dollár jóvátétel fizetését Írták elő.
- Románia Besszarábiát és Bukovinát át kellett engedje a Szovjet uniónak, Dél-Dobrudzsát Bulgáriának, de visszakapta Erdélyt. 300 millió dollár jóvátétel fizetését írták elő.
4. A háború utáni európai rendezés nagy nyertese a Szovjetunió volt:
- ugyan óriási emberi (több mint 20 millió halott) és anyagi veszteségeket (a nemzeti vagyon 40%-a) szenvedett, de a háború végén a leghatalmasabb kontinentális haderővel rendelkezett Európában.
- Az Ázsiában Japántól megszerzett Kurill-szigetek és Dél-Szahalin, továbbá a megszállva tartott Észak-Korea mellett megtarthatta az 1939-40-ben megszerzett európai területeket, hadserege és az általa támogatott baloldali, kommunista politikai erők pedig meghatározó jelentőséggel bírtak a megszállt kelet-közép-európai országokban.
5. Háborús felelősség - népességmozgások
- A győztesek kimondták: a világháborúért kollektívan felelős a német nép. Erre történő hivatkozással megkezdődött a kelet-közép-európai régióban a német nemzetiségű lakosság erőszakos kitelepítése, Németországba történő áttelepítése.
- A kitelepített németek helyére Lengyelországban lengyelek, Csehszlovákiában csehek vándoroltak, Magyarországon pedig sok esetben az ismét elszakított országterületről menekülő vagy éppen áttelepített magyarok foglalták el a németek helyét.
6. Háborús felelősség - a nürnbergi per
- A győztes hatalmak nemzetközi hadbíróságot állítottak fel Nürnbergben. Az egy évig tartó perben a következő vádpontok alapján ítélték el a náci Németország egykori vezetőit.
a) béke elleni bűntettek (támadó háború szervezése, indítása);
b) háborús bűncselekmények (a háború során elkövetett gyiIkosságok, kínzás, deportálásban való részvétel stb.);
c) emberiség elleni bűntettek (az emberek faji, vallási vagy politikai alapon történő üldözése) ..
- A pernek 22 fővádlottja volt, akik közül 12~t ítéltek halálra (pl. Hans Frank - Lengyelország főkormányzója, Wilhelm Keitel- a hadsereg főparancsnoka, Joachim von Ribbentrop külügyminiszter) és közülük IO-et végeztek ki (Göring öngyilkos lett az ítélet előtt, Bormannt, aki Hitler titkára volt, pedig távollétében ítélték halálra).
- A nürnbergi perben először mondták ki, hogya népírtás és a háború indokolatlan megindítása bűncselekmény.
1. A II. világháború végéig fennmaradt az antifasiszta koalíció együttműködése, habár a győzelem közeledtével egyre erőteljesebbé váltak az ideológiai jellegű, illetve az egyes megszállt területek ellenőrzése felett kirobbanó viták:
- az európai megszállt területeken a győztesek Szövetséges Ellenőrző Bizottságokat (SZEB), Németországban Szövetséges Ellenőrző Tanácsot hoztak létre;
- az egyes bizottságokban ugyan mindhárom győztes képviseltette magát, de a tényleges vezetés a SZEB elnökéé volt, aki a közép-eu- rópai régióban a szovjet tag volt;
- a SZEB vezetője mindenhol igyekezett érvényesíteni hazája politikai céljait, támogatni a helyi szövetséges politikai erőket - ez folyamatos konfliktust szült a SZEB tagjai között;
- a Szovjetunió a Finnországtól Görögországig terjedő Köztes-Európában a kommunista pártokat támogatta, míg a nyugati szövetségesek, a számukra fontos Olaszországban, Görögországban, Japánban és Iránban a polgári erőket.
2. A győztes hatalmak közül a gazdaságilag és katonailag kiemelkedő USA, illetve a katonailag vezető szerepet betöltő SzU egyre inkább szuperhatalommá váltak, együttműködésük azonban megfeneklett és helyi konfliktusaik a felszínre törtek:
- Iránban, amelyet stratégiai szerepe miatt a szövetségesek már a háború alatt megszálltak (1941), a szovjetek tartósan be akartak rendezkedni, amely nyílt konfrontációhoz vezetett.
- Görögországban polgárháború zajlott már 1944-től az angolok és az amerikaiak által támogatott polgári erők és a Szovjetunió által támogatott kommunisták között.
3. Churchill fultoni beszéde (1946. március 5.):
- "A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára".
- Churchill, aki ekkor már nem volt angol miniszterelnök, az amerikai Fultonban elmondott beszédében rámutatott arra, hogy a Szovjetunió igyekszik szovjetizálni Kelet-Európát. Ha ezt meg akarják állítani, akkor erőt kell felmutatni Sztálinnal szemben. A fultoni beszéd már a nyílt szembenállást mutatta az egykori szövetségesek között.
1. Az 1947-es év tekinthető a hidegháború kezdő évének. Anglia ekkor kért segítséget az Egyesült Államoktól a görögországi helyzet, tágabban Görögország, Törökország stabilizálása, és a tengerszorosok ellenőrzésének fenntartása érdekében.
2. Az amerikai válasz: 1947. március 12. a Truman-elv - a feltartóztatás politikájának meghirdetése:
- Truman két életformáról beszélt a világban: demokrácia és kommunista diktatúra;
- az USA elfogadja az 1947-ig szovjet befolyás alá került területeken a Szovjetunió jelenlétét;
- azonban fel kell tartóztatni a kommunizmus további területeken történő előretörését (a dominó-elv vagy tintafolt-effektus miatt félő, hogyha akár csak egy helyen is megtörténik a kommunista áttörés, akkor az láncreakciószerű szovjet befolyásszerzést von maga után a világban);
- az USA-nak támogatni kell a demokratikus országokat, amelyek fellépnek a kommunizmussal szemben: a támogatás katonai jelenlétet, illetve az elszegényedést és vele a társadalom radikalizálódását megakadályozó gazdasági segítséget jelent.
3. A nagyszabású gazdasági segélytervet George Marshall amerikai külügyminiszter dolgozta ki - ezért a közkeletű neve - Marshall-terv.
- A Marshall-tervcéljai:
a) a SzU által nem ellenőrzött európai területek gazdasági felvirágoztatása, az életszínvonal emelése azért, hogy megszűnjön a nyomor forradalmasító hatása és ezáltal a kommunisták lehetséges tömegbázisa;
b) az USA számára biztosítani az európai piacot: az amerikaiak tanultak az I. világháború utáni eseményekből- Nyugat-Európa képtelen önerőből talpra állni, ha ezek az államok összeomlanak, egy újbóli világméretű gazdasági-politikai válsághoz vezethet.
- A program meghirdetése: 1947. jún. 5.;
- Hivatalos elnevezése: Európai Újjáépítési Program.
- Feltételei:
a) Mezőgazdasági terméket csak az USA-ból lehet vásárolni, amelyet csak amerikai hajók szállíthatnak.
b) Az újjáépítés ne nemzetállami keretekben, hanem koordinált csomagtervben, közös irányítás alatt valósuljon meg.
- Résztvevői:
a) Elvileg a terv egész Európának szólt.
b) A SzU azonban nem fogadta el a feltételeket, mert a közös, az amerikaiak által felügyelt újjáépítés feltárta volna az ország valós gazdasági helyzetét, továbbá amerikai befolyáshoz vezetett volna.
c) A SzU az általa elfoglalt országoknak is megtiltotta a részvételt.
- A megvalósulás:
a) 1948 áprilisában megalakult az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (OECC), amely irányította a terv végrehajtását (ez a szerv vált az első közös nyugat-európai intézménnyé).
b) A terv során kb. 17 milliárd dollárt kaptak a résztvevő országok, amelynek 90%-a volt segély, 1O%-a kölcsön;
c) Az összeg 23%-át Anglia, 20%-át Franciaország, 1O-10%-át Olaszország és a nyugati német zónák kapták.
4. A feltartóztatás politikájának megvalósításához Európa gazdasági talpraállítása mellett, egy katonai szövetség létrehozását is kezdeményezte az USA,
- 1949. április 4-én megalakult a NATO (Észak-Atlanti Szerződés Szervezete), amely védelmi jellegű együttműködésként jött létre.
1. A Szovjetunió a Marshall-terv meghirdetésével igazolva látta, hogy az USA gazdaságilag és politikailag uralma alá akarja gyűrni Európát, a világot, Sztálint különösen aggasztotta az) hogy a befolyása alatt levő kelet-európai országok csatlakozni akartak a tervhez, és még inkább az, hogy nem akarták szolgaian másolni a szovjet mintát, aminek a hátterében a kommunista pártok és vezetőik egyéni elgondolásai álltak.
- Sztálin döntött - egységes irányításalá kerülnek az európai kommunista pártok: 1947 szeptemberében létrehozták a Kommunísta és Munkáspártok Tájékoztató Irodáját (Kominform, amelynek tagjai a kelet-európai országokban működő és az olasz, francia kommunista pártok), elindult a Sztálin szócsöveként használt folyóirata is, "Tartós békéért, népi demokráciáért" címmel
- A Kominform 1947. október 5-én elfogadta az SZKP fő ideológusának számító Zsdanov nevéhez kötődő, a Truman-elvre adott választ, a Zsdanov-doktrínát, mely szerint a világ 2 táborra oszlik:
a) imperialista tábor, amelynek fő célja egy új, imperialista háború előkészítése a szocializmus és a demokrácia ellen, amely háború fő célja az, hogy reakciós, fasiszta kormányokat juttasson hatalomra;
b) antiimperialista vagy béketábor, amely harcol az imperialisták által előkészített háború ellen, a demokrácia megszilárdítása és a tasizmus maradványainak felszámolása érdekében.
- Kelet-Európa szovjet zónájában a Kominform létrehozása és a 2 tábor elméletének meghirdetése fordulatot hozott:
a) A kelet-európai kommunista pártok a belpolitikában is harcba kezdtek: "aki nincs velünk, az ellenünk van" - a Kominform elfogadta az "osztályharc éleződésének" elméletét.
2. A Szu vezető szerepének előtérbe állítása maga után vonta a szovjet minta érvényesítését, utánzását, megkezdődött a szovjetizálás.
3. A kommunista pártok hatalomátvételének, az egypárti diktatúra létrehozásának hasonlóságai Kelet-Európában:
- 1. "koalíciós időszak" (Csehországban közel 3 év, 1948. februárig; Magyarországon 2,5 év, 1947 májusig; Romániában 6 hónap, 1945. márciusig; Bulgáriában 4 hónap, 1945 januárjáig tartott ez az időszak - Lengyelországban és Jugoszláviában nem volt koalíció):
a) szovjetbarát kormányok létrehozása, erős kommunista pozíciókkal (segítette őket a Vörös Hadsereg jelenléte, a szovjet vezetésű SZEB);
b) államosításokkal és földreformmal tönkretették a polgári erők gazdasági bázisát;
c) a "fasisztákkal" való leszámolás jegyében sok nem szélsőjobboldali politikust, hivatalnokot is kiszorítottak a politikából és a közigazgatásból;
d) a választásokon listás szavazásokra került sor, a kommunisták demokratikus pártokkal közösen indultak, így legitimálták magukat, illetve elfedték tényleges (alacsony) társadalmi támogatottságukat.
- 2. "álkoalíciós időszak":
a) formálisan még működött a pártok kormányzati szövetsége,
b) gyakorlatilag azonban már a kommunisták irányítottak minden jelentősebb területet.
- 3. a monolitikus egypárti diktatúra kialakítása:
a) létrejött a munkáspártok egysége, azaz egyesült a szociáldemokrata és a kommunista párt;
b) felszámolták a többpártrendszert, üldözni kezdték a polgári politikusokat, az egyházi vezetőket;
c) az "osztályharc éleződik" elmélet kicsúcsosodásaként az állampárton belül is tisztogatásokat hajtottak végre (koncepciós perek).
4. 1949: KGST (Kölcsönös gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa) megalakítása: a szocialista országok gazdasági szervezete, amelynek célja a szocialista "közös piac" megteremtése volt.
5. 1955: Varsói Szerződés megalakítása: a szocialista országok katonai szervezete, amely válasz volt a NATO megalakulására (1949), de még inkább az NSZK NATO-ba történő felvételére (1955), és az osztrák államszerződés aláírására (1955 - Ausztriából kivonultak a szovjet csapatok. Ezután elvileg nem tartózkodhattak volna szovjet csapatok Magyarországon, ezért új jogalapot kellett teremteni, ez lett a Varsói Szerződés).
6. A kialakuló szocialista országok szinte mindenben utánozták a sztálini modellt:
- külsőségek: egyenruha, ünnepségek, intézmények, orosz nyelv kötelező tanulása;
- lényegi vonások: egypártrendszer, személyi kultusz, tervgazdálkodás, erőltetett iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizálása.
7. A szovjet rendszer átvétele 1947-től jól haladt a kelet-európai országokban, kivéve Jugoszláviát, ahol ugyan a szovjet típusú rendszer teljesen kiépült, de Sztálin másik óhaja, a szovjet irányítás nem működött:
- A Jugoszláv Kommunista Párt vezetője, Tito marsall ugyanis a világháború alatti erőteljes és sikeres partizánmozgalomra támaszkodva, saját hatalmát a sztálini Szovjetunió nélkül alapozta meg, és vezette be az egypárti diktatúrát.
- A sztálini intelmeket figyelmen kívül hagyó, továbbá a Balkánon egy, a Szovjetunió nélküli, sőt vele szemben, egyfajta hatalmi centrumként kialakuló jugoszláv-bolgár-román államszövetség tervével előálló Tito 1948-tól a szocialista tábor fő ellensége lett, kiközösítették és megbélyegezték (Titót fasisztának, az imperialisták "láncos kutyája"-nak nevezték).
a) A kelet-európai kommunista pártokon belül lezajló nagy koncepcíós pereknek (pl. a Rajk-per Magyarországon) volt egy "kötelező" jugoszláv szála, amelyben - a vád szerint - a vádlottak a titói Jugoszláviával szövetkezve törekedtek a szociaIizmus megdöntésére.
1. A háború végén négyhatalmi megszállás alá került Németország és Berlin. Közös volt a megszálló szerv (SZET), amelynek tagja volt Eisenhower, Montgomery, Zsukov. Az egyes zónák életét azonban a zónát megszálló hatalom irányította:
- A szovjet megszállási övezetben már 1945 végén földreformot hajtottak végre, államosításokba kezdtek, a megállapított 20 milliárd dollárnyi jóvátétel teljesítésére gyárak százait, illetve a működő gyárak termékeit szállították el a Szovjetunióba.
- A nyugati megszállási övezetekben kevésbé éltek ezekkel a lehetőségekkel, így a keleti övezetekből tömegek indultak meg a nyugati szektorok felé
2. 1947. január 1-től egyesült az amerikai és az angol zóna (Bizónia), majd 1948-tól csatlakozott hozzá a francia megszállási övezet is (Trizónia). A nyugati övezetek egyesítése, az egyesített nyugati zónának a Marshall-tervbe történő bekapcsolása, és az 1948. június 20-án végrehajtott valutareform a gazdaság fellendítését szolgálta, illetve a szovjetek által támogatott baloldali erők előretörését igyekezett megakadályozni.
3. A szovjet zóna válasza minderre: saját valutareform (Németországban ezzel végérvényesen megszűnt az egységes fizetőeszköz), majd Nyugat-Berlin blokádja (berlini blokád, 1948. június -1949. május):
- Lezárták a Nyugat-Berlinbe vezető utakat, vasutakat.
- Az USA és Anglia légihidat létesített (ezt a szovjetek nem akadályozták) és 11 hónapon át - hatalmas anyagi erőfeszítések árán - repülőgépekkel biztosították a város ellátását.
- A szovjet részről értelmetlenné vált blokádot 1949 májusában feloldották, de mindez elvezetett a két német állam megalakulásához:
a) 1949. szeptember 7-én megalakult a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK);
b) 1949. október 7-én a Német Demokratikus Köztársaság (NDK).