A közjogi rendszer átalakítása (1990-2011)
5.0 (1 review)
Created by
Zsuzsanna_Pap4Teacher
Terms in this set (11)
1. A rendszerváltás
1. A rendszerváltás Magvarországon békés, tárgyalásos formában zajlott le, az állampárt (MSZMP) és az ellenzékí szervezetek megállapodtak az átmenet lépéseiben:
- A köztársaság kikiáltása (1989. október 23.).
- Sarkallatos törvények megalkotása:
a) az 1949-es Alkotmány megváltoztatásas
b) az Alkotmánybíróság felállítása;
c) a politikai pártok működésének és gazdálkodásának szabályozása;
d) az országgyűlési képviselők választásának szabályozása;
e) a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárási törvények módosítása.
2. 1990 márciusában megállapodás született a szovjet csapatok kivonásáról.
3. Megszűntek a szocializmuskori egyházakra nézve sérelmes törvények, szabaddá vált az iskolaalapítás és fenntartás.
4. 1989. november 26-án rendezték meg az ún. 4 igenes népszavazást:
- az SZDSZ és a Fidesz kezdeményezte 4 témában;
- 1. Munkásőrség feloszlatása, 2. munkahelyi pártszervezetek megszüntetése; 3. MSZMP vagyoni elszámoltatása, 4. csak az országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására (ez utóbbi kérdés a népszerű Pozsgay Imre ellen irányult, aki szeretett volna köztársasági elnök lenni);
- , a népszavazás érvényes és eredményes volt, mind a 4 kérdésben győztek az igenek.
- A köztársaság kikiáltása (1989. október 23.).
- Sarkallatos törvények megalkotása:
a) az 1949-es Alkotmány megváltoztatásas
b) az Alkotmánybíróság felállítása;
c) a politikai pártok működésének és gazdálkodásának szabályozása;
d) az országgyűlési képviselők választásának szabályozása;
e) a büntetőtörvénykönyv és a büntetőeljárási törvények módosítása.
2. 1990 márciusában megállapodás született a szovjet csapatok kivonásáról.
3. Megszűntek a szocializmuskori egyházakra nézve sérelmes törvények, szabaddá vált az iskolaalapítás és fenntartás.
4. 1989. november 26-án rendezték meg az ún. 4 igenes népszavazást:
- az SZDSZ és a Fidesz kezdeményezte 4 témában;
- 1. Munkásőrség feloszlatása, 2. munkahelyi pártszervezetek megszüntetése; 3. MSZMP vagyoni elszámoltatása, 4. csak az országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására (ez utóbbi kérdés a népszerű Pozsgay Imre ellen irányult, aki szeretett volna köztársasági elnök lenni);
- , a népszavazás érvényes és eredményes volt, mind a 4 kérdésben győztek az igenek.
2. Választások
1. 1990 tavaszán tartották Magyarországon az első szabad országgyűlési választásokat, amelynek rendszere:
- 4 évenként megrendezett, kétfordulós, egyéni és listás, a pártok számára 4%-os bejutási küszöböt állító volt;
- támogatta a kormányzóképes parlamenti többség kialakulását a politikai stabilitás érdekében.
2. Az első parlamentben az alábbi pártok voltak jelen:
- jobbközép, konzervatív: MDF, FKGP, KDNP;
- liberális: SZDSZ, Fidesz;
- baloldali: MSZP.
3. A parlamenti váltógazdálkodás egyik fokmérője a demokrácia működésének:
- 1990-ben és 1998-ban jobbközép (konzervatív) koalíciós kormányok alakultak;
- 1994-ben és 2002-ben balközép (szocialista-liberális) koalíciós kormányok alakultak;
- a szélsőjobboldali MIÉP 1998-ban, a Jobbik 2010-ben és 2014-ben jutott be a parlamentbe;
- a szélsőbaloldal (Munkáspárt) eddig egyszer sem jutott be a parlamentbe.
4. A koalíciós kormányok kitöltötték teljes mandátumukat, nem került sor előrehozott választásokra.
5. Cikluson belül kétszer volt kormányfőváltás:
- 1993: Antall József halála miatt;
- 2004: Medgyessy Péter lemondása miatt.
- 4 évenként megrendezett, kétfordulós, egyéni és listás, a pártok számára 4%-os bejutási küszöböt állító volt;
- támogatta a kormányzóképes parlamenti többség kialakulását a politikai stabilitás érdekében.
2. Az első parlamentben az alábbi pártok voltak jelen:
- jobbközép, konzervatív: MDF, FKGP, KDNP;
- liberális: SZDSZ, Fidesz;
- baloldali: MSZP.
3. A parlamenti váltógazdálkodás egyik fokmérője a demokrácia működésének:
- 1990-ben és 1998-ban jobbközép (konzervatív) koalíciós kormányok alakultak;
- 1994-ben és 2002-ben balközép (szocialista-liberális) koalíciós kormányok alakultak;
- a szélsőjobboldali MIÉP 1998-ban, a Jobbik 2010-ben és 2014-ben jutott be a parlamentbe;
- a szélsőbaloldal (Munkáspárt) eddig egyszer sem jutott be a parlamentbe.
4. A koalíciós kormányok kitöltötték teljes mandátumukat, nem került sor előrehozott választásokra.
5. Cikluson belül kétszer volt kormányfőváltás:
- 1993: Antall József halála miatt;
- 2004: Medgyessy Péter lemondása miatt.
3. A rendszerváltás feladatai
1. A politikai, gazdasági, társadalmi rendszer átalakításának feladatai:
- A pártállami, diktatórikus berendezkedés megszüntetése, demokratizálás, a korábbi rendszerben elkövetett törvénytelenségek és sérelmek feltárása, illetve jogi úton történő orvoslása (igazságtétel), a károsultak kárpótlása.
- Az önkormányzati rendszer kialakítása, a közigazgatás újjászervezése.
- A gazdaság átalakítása, a magántulajdonra épülő piacgazdaság megteremtése:
a) privatizáció (magánosítás);
b) modernizálás: a tőkehiány pótlása, a technikai és technológiai lemaradás csökkentése;
c) a KGST helyett új, nyugati piacokra történő eljutás;
d) a gazdaságot fojtogató eladósodottság csökkentése.
- Új külpolitika: először semlegesség volt a cél, azonban ezt gyorsan felváltotta az euroatlanti integráció:
a) 1999: NATO tagság;
b) 2004: EU tagság.
- A pártállami, diktatórikus berendezkedés megszüntetése, demokratizálás, a korábbi rendszerben elkövetett törvénytelenségek és sérelmek feltárása, illetve jogi úton történő orvoslása (igazságtétel), a károsultak kárpótlása.
- Az önkormányzati rendszer kialakítása, a közigazgatás újjászervezése.
- A gazdaság átalakítása, a magántulajdonra épülő piacgazdaság megteremtése:
a) privatizáció (magánosítás);
b) modernizálás: a tőkehiány pótlása, a technikai és technológiai lemaradás csökkentése;
c) a KGST helyett új, nyugati piacokra történő eljutás;
d) a gazdaságot fojtogató eladósodottság csökkentése.
- Új külpolitika: először semlegesség volt a cél, azonban ezt gyorsan felváltotta az euroatlanti integráció:
a) 1999: NATO tagság;
b) 2004: EU tagság.
4. Közjogi méltóságok - 1990-től
1. Kormányfők:
- Antall József (1990. V.23.- 1993. XII. 21.)
- Boross Péter (1993. XII. 21.-1994. VII. 15.)
- Horn Gyula (1994. VII. 15.- 1998. VII. 8.)
- Orbán Viktor (1998. VII. 8.- 2002. V. 27.)
- Medgyessy Péter (2002. V. 27. - 2004. IX. 30.)
- Gyurcsány Ferenc (2004. IX. 30 - 2009. IV. 14.)
- Bajnai Gordon (2009. IV. 14.-2010. V. 29.)
- Orbán Viktor (2010. V. 29.-)
2. Államfők:
- Göncz Árpád (1990-2000)
- MádI Ferenc (2000-2005)
- Sólyom László (2005-2010)
- Schmitt Pál (2010-12)
- Áder János (2012-)
- Antall József (1990. V.23.- 1993. XII. 21.)
- Boross Péter (1993. XII. 21.-1994. VII. 15.)
- Horn Gyula (1994. VII. 15.- 1998. VII. 8.)
- Orbán Viktor (1998. VII. 8.- 2002. V. 27.)
- Medgyessy Péter (2002. V. 27. - 2004. IX. 30.)
- Gyurcsány Ferenc (2004. IX. 30 - 2009. IV. 14.)
- Bajnai Gordon (2009. IV. 14.-2010. V. 29.)
- Orbán Viktor (2010. V. 29.-)
2. Államfők:
- Göncz Árpád (1990-2000)
- MádI Ferenc (2000-2005)
- Sólyom László (2005-2010)
- Schmitt Pál (2010-12)
- Áder János (2012-)
5. Az Antall-kormány (1990-93)
1. Az Antall-kormány (MDF- FKGP- KDNP)
- A kormányfő saját szavaival: "kamikaze-kormány", mert egyszerre, egyidőben megoldhatatlan feladatok vártak rá:
a) a társadalomban volt egy elvárás: az emberek rövid időn belül nyugat-európai színvonalon szerettek volna élni;
b) át kellett azonban alakítani a politikai, gazdasági berendezkedést, ami érdekütközésekkel, ellentétekkel, társadalmi konfliktusokkal járt;
- A gazdasági átalakulás rendkívüli nehézségekkel járt - a keleti piacok elvesztése (és feladása), a nagy állami vállalatok csődje, a szocialista nagyipar összeomlása, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszűnése jelentős gazdasági visszaesést eredményezett:
a) 1990-1993 között a GDP közeI 20%-kal csökkent,
b) felgyorsult az infláció;
c) megnövekedett a munkanélküliség (1993: 12%).
- A politika területén a kormányerők és az ellenzék eltérő álláspontja több területen eredményezett összecsapásokat:
a) A történelmi jogfolytonosság jegyében vita volt pl. a címerről, Horthy Miklós személyéről.
b) Vita alakult ki az igazságtételről a kommunista korszak vezetőinek, a korábbi belügyi szervek tagjainak, ügynökeinek a felelősségre vonásáról, illetve az 1990 előtt üldözöttek, és a vagyonuktól megfosztottak kárpótlásáról.
c) Komo1y ellentét volt a média függetlensége, illetve a határon túli magyar kisebbségi politika kérdésében is.
- Az ellentétek konfliktusokhoz vezettek:
a) 1990. október 25-től zajlott le a taxisblokád: az Öböl-háború miatt bekövetkező világpiaci olajár-emelkedést szerette volna a kormány érvényesíteni, ezért bejelentették a benzin árának 65% -os növelését, mire a taxisok és a fuvarozók lezárták a budapesti hidakat, majd az ország főútvonalait is. A kormány első nagy próbatétele végül kompromisszummal zárult.
b) A politikai csatározások nyomán az egykori demokratikus ellenzék tagjai (liberálisok) a demokrácia védelmének jelszava alatt összefogtak a baloldali (szocialista) értelmiséggel és megalakították a Demokratikus Chartát, amely tüntetéseket szervezett a kormánnyal szemben.
c) A média függetlensége körül kialakult vita (a kormány mennyire irányíthatja a médiát) az ún. médiaháborúhoz vezetett, amely a politizáló értelmiség végletes megosztottságát eredményezte.
d) Antall József kijelentése: "Lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzem magam" fokozott felelősségvállalást fejezett ki a magyar kisebbségek irányába, amit a szomszédos országok gyanakvással fogadtak. Bár többükkel is megindultak a tárgyalások, de csupán Ukrajnával sikerült megkötni 1993-ban azt az alapszerződést, amelyben Magyarország megerősítette a határok megváltoztathatatlansága melletti elkötelezettségét, Ukrajna pedig ígéretet tett a kisebbségi jogok biztosítására.
- A kormányzás konfliktusai miatt
a) a kormánykoalíció megbomlott: a privatizáció miatt az FKGP mint párt kilépett a koalícióból, de parlamenti képviselői továbbra is támogatták a kormánykoalíciót;
b) az MDF maga is kettészakadt: az igazságtétel megoldatlansága miatt elégedetlenkedők kiléptek a pártból, majd Csurka István vezetésével 1993-ban megalakult a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP), amely szélsőséges jobboldali erőként működött ezután.
2. Antall József 1993 decemberében súlyos betegsége után meghalt, utódja Boross Péter (1993-1994) lett, akinek a vezetésével az MDF nem tudta megnyerni az 1994-es parlamenti választásokat.
- A kormányfő saját szavaival: "kamikaze-kormány", mert egyszerre, egyidőben megoldhatatlan feladatok vártak rá:
a) a társadalomban volt egy elvárás: az emberek rövid időn belül nyugat-európai színvonalon szerettek volna élni;
b) át kellett azonban alakítani a politikai, gazdasági berendezkedést, ami érdekütközésekkel, ellentétekkel, társadalmi konfliktusokkal járt;
- A gazdasági átalakulás rendkívüli nehézségekkel járt - a keleti piacok elvesztése (és feladása), a nagy állami vállalatok csődje, a szocialista nagyipar összeomlása, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszűnése jelentős gazdasági visszaesést eredményezett:
a) 1990-1993 között a GDP közeI 20%-kal csökkent,
b) felgyorsult az infláció;
c) megnövekedett a munkanélküliség (1993: 12%).
- A politika területén a kormányerők és az ellenzék eltérő álláspontja több területen eredményezett összecsapásokat:
a) A történelmi jogfolytonosság jegyében vita volt pl. a címerről, Horthy Miklós személyéről.
b) Vita alakult ki az igazságtételről a kommunista korszak vezetőinek, a korábbi belügyi szervek tagjainak, ügynökeinek a felelősségre vonásáról, illetve az 1990 előtt üldözöttek, és a vagyonuktól megfosztottak kárpótlásáról.
c) Komo1y ellentét volt a média függetlensége, illetve a határon túli magyar kisebbségi politika kérdésében is.
- Az ellentétek konfliktusokhoz vezettek:
a) 1990. október 25-től zajlott le a taxisblokád: az Öböl-háború miatt bekövetkező világpiaci olajár-emelkedést szerette volna a kormány érvényesíteni, ezért bejelentették a benzin árának 65% -os növelését, mire a taxisok és a fuvarozók lezárták a budapesti hidakat, majd az ország főútvonalait is. A kormány első nagy próbatétele végül kompromisszummal zárult.
b) A politikai csatározások nyomán az egykori demokratikus ellenzék tagjai (liberálisok) a demokrácia védelmének jelszava alatt összefogtak a baloldali (szocialista) értelmiséggel és megalakították a Demokratikus Chartát, amely tüntetéseket szervezett a kormánnyal szemben.
c) A média függetlensége körül kialakult vita (a kormány mennyire irányíthatja a médiát) az ún. médiaháborúhoz vezetett, amely a politizáló értelmiség végletes megosztottságát eredményezte.
d) Antall József kijelentése: "Lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének érzem magam" fokozott felelősségvállalást fejezett ki a magyar kisebbségek irányába, amit a szomszédos országok gyanakvással fogadtak. Bár többükkel is megindultak a tárgyalások, de csupán Ukrajnával sikerült megkötni 1993-ban azt az alapszerződést, amelyben Magyarország megerősítette a határok megváltoztathatatlansága melletti elkötelezettségét, Ukrajna pedig ígéretet tett a kisebbségi jogok biztosítására.
- A kormányzás konfliktusai miatt
a) a kormánykoalíció megbomlott: a privatizáció miatt az FKGP mint párt kilépett a koalícióból, de parlamenti képviselői továbbra is támogatták a kormánykoalíciót;
b) az MDF maga is kettészakadt: az igazságtétel megoldatlansága miatt elégedetlenkedők kiléptek a pártból, majd Csurka István vezetésével 1993-ban megalakult a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP), amely szélsőséges jobboldali erőként működött ezután.
2. Antall József 1993 decemberében súlyos betegsége után meghalt, utódja Boross Péter (1993-1994) lett, akinek a vezetésével az MDF nem tudta megnyerni az 1994-es parlamenti választásokat.
6. A Horn-kormány (1994-98)
1. A Horn-kormány (MSZP-SZDSZ)
- Az 1994-es választásokon a Horn Gyula (az utolsó szocializmuskori kormány külügyminisztere) vezette MSZP 54%-os, abszolút többséggel győzött, és így egymaga is kormányt tudott volna alakítani, azonban mint a volt állampárt utóda, a bel- és külpolitikai elfogadtatás érdekében koalícióra lépett az SZDSZ-el - így kétharmados többség jött létre.
- A Horn-kormánya gazdasági stabilizáció megteremtésével kezdte működését, 1995-ben Bokros Lajos pénzügyminiszter széleskörű, a pénzügyi egyensúlyt helyreállító programot dolgozott ki, amely többek között államháztartási reformokat, a privatizáció felgyorsítását, a bankrendszer korszerűsítését foglalta magába. A reformelképzelések az ún. Bokros-csomagban öltöttek testet (1995. 03. 12.):
a) leértékelték a forintot az export fokozása érdekében, továbbá az import mérséklésére vámpótlékot vetettek ki a behozatali termékekre;
b) korlátozták a közszférában a munkabérek növekedését, amely a felpörgő infláció miatt reálbér csökkenést eredményezett, amivel korlátozták a belső fogyasztást;
c) a pénzügyi megszorítások részeként (de nem elsősorban pénzügyi, hanem sokkal inkább a rászorultság és a piac elvének érvényesítése miatt) bevezették a felsőoktatási tandíjat, szűkítették a szociális ellátást és megszüntették az ingyenes fogászati kezelést;
d) a csomagnak nem volt része, de szorosan hozzá kapcsolódott a privatizáció felgyorsítása, amelynek bevételeit az államadósság csökkentésére fordították.
- A Horn-kabinet igyekezett a szomszédsági politikát is konszolidálni: 1995-ben Szlovákiával, 1996-ban Romániával került sor az alapszerződés megkötésére. A várakozásokkal ellentétben azonban ezek sem hoztak áttörést és pozitív fordulatot a magyar kisebbségek ügyében, Szerbiával pedig a délszláv háború miatt folyamatosan feszült volt a viszony.
- Az 1994-es választásokon a Horn Gyula (az utolsó szocializmuskori kormány külügyminisztere) vezette MSZP 54%-os, abszolút többséggel győzött, és így egymaga is kormányt tudott volna alakítani, azonban mint a volt állampárt utóda, a bel- és külpolitikai elfogadtatás érdekében koalícióra lépett az SZDSZ-el - így kétharmados többség jött létre.
- A Horn-kormánya gazdasági stabilizáció megteremtésével kezdte működését, 1995-ben Bokros Lajos pénzügyminiszter széleskörű, a pénzügyi egyensúlyt helyreállító programot dolgozott ki, amely többek között államháztartási reformokat, a privatizáció felgyorsítását, a bankrendszer korszerűsítését foglalta magába. A reformelképzelések az ún. Bokros-csomagban öltöttek testet (1995. 03. 12.):
a) leértékelték a forintot az export fokozása érdekében, továbbá az import mérséklésére vámpótlékot vetettek ki a behozatali termékekre;
b) korlátozták a közszférában a munkabérek növekedését, amely a felpörgő infláció miatt reálbér csökkenést eredményezett, amivel korlátozták a belső fogyasztást;
c) a pénzügyi megszorítások részeként (de nem elsősorban pénzügyi, hanem sokkal inkább a rászorultság és a piac elvének érvényesítése miatt) bevezették a felsőoktatási tandíjat, szűkítették a szociális ellátást és megszüntették az ingyenes fogászati kezelést;
d) a csomagnak nem volt része, de szorosan hozzá kapcsolódott a privatizáció felgyorsítása, amelynek bevételeit az államadósság csökkentésére fordították.
- A Horn-kabinet igyekezett a szomszédsági politikát is konszolidálni: 1995-ben Szlovákiával, 1996-ban Romániával került sor az alapszerződés megkötésére. A várakozásokkal ellentétben azonban ezek sem hoztak áttörést és pozitív fordulatot a magyar kisebbségek ügyében, Szerbiával pedig a délszláv háború miatt folyamatosan feszült volt a viszony.
7. Az 1. Orbán-kormány (1998-2002)
1. Az Orbán-kormány (FIDESZ-MDF-FKGP)
- A jobboldal vezető erejévé vált FIDESZ vezette kormány viszonylag kedvező gazdasági és külpolitikai helyzetben vette át a hatalmat. Szlogenje: "Több mint kormányváltás, kevesebb, mint rendszerváltás" új politikát ígért és meghirdette a "polgári Magyarország" megteremtését:
a) előtérbe került a családtámogatás;
b) leállították a privatizációt;
c) kiemelt szerepet kapott a nemzetpolitika, amelynek középpontjába 2000-ben a magyar államalapítás 1000 éves évfordulójának megünneplése került (a Szent Korona átszállítása az Országházba), továbbá 2001-ben a státusztörvény (kedvezménytörvény) elfogadása, amelv révén a határon túli magyarok Magyar igazolványt igényelhettek.
- A FIDESZ a kormányzati ciklusban a jobboldal szinte egyedüli ereje lett: az 1998-ban parlamenti párttá vált MIÉP a 2002-es választásokon már nem jutott be az országgyűlésbe, az FKGP szétforgácsolódott, az MDF pedig kis párttá zsugorodott.
- A jobboldal vezető erejévé vált FIDESZ vezette kormány viszonylag kedvező gazdasági és külpolitikai helyzetben vette át a hatalmat. Szlogenje: "Több mint kormányváltás, kevesebb, mint rendszerváltás" új politikát ígért és meghirdette a "polgári Magyarország" megteremtését:
a) előtérbe került a családtámogatás;
b) leállították a privatizációt;
c) kiemelt szerepet kapott a nemzetpolitika, amelynek középpontjába 2000-ben a magyar államalapítás 1000 éves évfordulójának megünneplése került (a Szent Korona átszállítása az Országházba), továbbá 2001-ben a státusztörvény (kedvezménytörvény) elfogadása, amelv révén a határon túli magyarok Magyar igazolványt igényelhettek.
- A FIDESZ a kormányzati ciklusban a jobboldal szinte egyedüli ereje lett: az 1998-ban parlamenti párttá vált MIÉP a 2002-es választásokon már nem jutott be az országgyűlésbe, az FKGP szétforgácsolódott, az MDF pedig kis párttá zsugorodott.
8. A Medgyessy-kormány (2002-04), a Gyurcsány kormányok (2004-09) és a Bajnai-kormány (2009-10)
1. A Medgyessy-kormány (MSZP-SZDSZ)
- A 2002-es választásokon az MSZP-SZDSZ választási szövetség győzött a FIDESZ-MDF ellen.
- Medgyessy Péter a "jóléti rendszerváltás" programját ígérte és kívánta megvalósítani. Ennek keretei között:
a) átlagosan 50%-os béremelést adtak a közszféra dolgozóinak;
b) bevezették a 13 . havi nyugdíjat és adómentessé tették a minimálbért.
- A "jóléti rendszerváltás" lépéseinek egyidejű és gyors megvalósítása hatalmas kiadást jelentett a költségvetésnek, amely gazdasági egyensúlyvesztéshez vezetett. Medgyessy, aki nem volt az MSZP tagja, egyre fogyatkozó támogatottsága, illetve az európai parlamenti választásokon vereséget szenvedő MSZP pártvezetésének, és a koalíciós partnernek a nyomására 2004-ben lemondott, és helyét Gyurcsány Ferenc foglalta el.
2. A Gyurcsány-kormányok (MSZP-SZDSZ)
- Gyurcsány Ferenc kormányzásának első nagyobb eseménye a 2004. december 5-én megtartott népszavazás volt, amelyet a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról és a kórházak állami tulajdonban maradásáról írtak ki:
a) a kormány és a kormánypártok mindkét kérdésben a nemek mellett, az ellenzéki FIDESZ az igenek mellett kampányolt.
b) a népszavazás azonban - bár mindkét kérdésben az igenek voltak többségben - eredménytelen lett (mert az összes választópolgár kevesebb, mint egynegyede szavazott igennel).
- A 2006-os választásokon a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-SZDSZ szövetség győzött és hozott létre újra egy Koalíciós kormányt (2006-09):
a) A kormány már a nyár folyamán megszorító intézkedéseket jelentett be, amelyek ellentétesek voltak a választási ígéretekkel.
b) 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány Ferencnek a győztes parlamenti választások után, az MSZP parlamenti frakciója előtt, 2006. május 26-án Balatonőszödön elmondott beszéde ("őszödi beszéd"), amiben indulatosan, obszcén kifejezéseket is használva igyekezett tájékoztatni párttársait az ország valós, nehéz gazdasági helyzetéről és az ebből fakadó megszorítások és reformok szükségességéről. A beszéd nyilvánosságra kerülése után Budapesten és vidéken is utcai demonstrációk kezdődtek, amelyek a kormányfő lemondását követelték ugyanúgy, ahogy a parlamenti ellenzék is.
c) Gyurcsány Ferenc végül 2009- ben, a Magyarországot is elérő nemzetközi válság nyomán lemondott.
3. A Bajnai-kormány (szakértői kormány; az MSZP és az SZDSZ támogatásával)
- Bajnai Gordon a válság kezelése érdekében egy szakértői kormányt alakított, amely a gazdasági válság elhárítása érdekében több megszorító intézkedést vezetett be, amellyel sikerült csökkenteni a költségvetési deficitet 9%-ról 4%-ra:
a) megszűnt a közszférában a 13. havi illetmény, illetve a 13. havi nyugdíj is;
b) csökkentették, illetve bizonyos esetekben meg is szüntették a családtámogatás egyes elemeit;
c) növelték az adókat és a járulékokat.
- A 2002-es választásokon az MSZP-SZDSZ választási szövetség győzött a FIDESZ-MDF ellen.
- Medgyessy Péter a "jóléti rendszerváltás" programját ígérte és kívánta megvalósítani. Ennek keretei között:
a) átlagosan 50%-os béremelést adtak a közszféra dolgozóinak;
b) bevezették a 13 . havi nyugdíjat és adómentessé tették a minimálbért.
- A "jóléti rendszerváltás" lépéseinek egyidejű és gyors megvalósítása hatalmas kiadást jelentett a költségvetésnek, amely gazdasági egyensúlyvesztéshez vezetett. Medgyessy, aki nem volt az MSZP tagja, egyre fogyatkozó támogatottsága, illetve az európai parlamenti választásokon vereséget szenvedő MSZP pártvezetésének, és a koalíciós partnernek a nyomására 2004-ben lemondott, és helyét Gyurcsány Ferenc foglalta el.
2. A Gyurcsány-kormányok (MSZP-SZDSZ)
- Gyurcsány Ferenc kormányzásának első nagyobb eseménye a 2004. december 5-én megtartott népszavazás volt, amelyet a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról és a kórházak állami tulajdonban maradásáról írtak ki:
a) a kormány és a kormánypártok mindkét kérdésben a nemek mellett, az ellenzéki FIDESZ az igenek mellett kampányolt.
b) a népszavazás azonban - bár mindkét kérdésben az igenek voltak többségben - eredménytelen lett (mert az összes választópolgár kevesebb, mint egynegyede szavazott igennel).
- A 2006-os választásokon a Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-SZDSZ szövetség győzött és hozott létre újra egy Koalíciós kormányt (2006-09):
a) A kormány már a nyár folyamán megszorító intézkedéseket jelentett be, amelyek ellentétesek voltak a választási ígéretekkel.
b) 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány Ferencnek a győztes parlamenti választások után, az MSZP parlamenti frakciója előtt, 2006. május 26-án Balatonőszödön elmondott beszéde ("őszödi beszéd"), amiben indulatosan, obszcén kifejezéseket is használva igyekezett tájékoztatni párttársait az ország valós, nehéz gazdasági helyzetéről és az ebből fakadó megszorítások és reformok szükségességéről. A beszéd nyilvánosságra kerülése után Budapesten és vidéken is utcai demonstrációk kezdődtek, amelyek a kormányfő lemondását követelték ugyanúgy, ahogy a parlamenti ellenzék is.
c) Gyurcsány Ferenc végül 2009- ben, a Magyarországot is elérő nemzetközi válság nyomán lemondott.
3. A Bajnai-kormány (szakértői kormány; az MSZP és az SZDSZ támogatásával)
- Bajnai Gordon a válság kezelése érdekében egy szakértői kormányt alakított, amely a gazdasági válság elhárítása érdekében több megszorító intézkedést vezetett be, amellyel sikerült csökkenteni a költségvetési deficitet 9%-ról 4%-ra:
a) megszűnt a közszférában a 13. havi illetmény, illetve a 13. havi nyugdíj is;
b) csökkentették, illetve bizonyos esetekben meg is szüntették a családtámogatás egyes elemeit;
c) növelték az adókat és a járulékokat.
9. A 2. és 3. Orbán-kormány (2010-)
1. A 2010-es választásokon a FIDESZ-KDNP szövetség győzött és kétharmados többségre tett szert a parlamentben.
2. Az Orbán-kormány a gazdasági nehézségek megoldásának egyéni - bel- és külföldön is sokat bírált - útját választotta. A korábban alkalmazott általános megszorítások helyett:
- különadóval sújtotta a bankokat, a távközlési, az energetikai, a kereskedelmi szektor nagy, multinacionális vállalatait;
- növelte az adókat, a dohányáruk és az üzemanyagok jövedéki adóját;
- törvényi szabályozással gyakorlatilag államosította a rendszerváltás után kialakított (kötelező) magánnyugdíjpénztári rendszert annak érdekében, hogy megszűnjön a nyugdíjkassza állandó hiánya (az önkéntes nyugdíjpénztári forma mint az időskori öngondoskodás egyfajta lehetősége, ugyanakkor megmaradt);
- 2011-től életbe lépett az a program (Széll Kálmán terv), amelynek a célja az államadósság folyamatos csökkentése és a munkahelyteremtés volt.
3. A kormánypártok, a parlamentben meglévő kétharmados többségükre támaszkodva új alkotmányt - Magyarország Alaptörvénye fogadtak el, amely 2012. január 1-én lépett hatályba.
4. Új választójogi törvényt (2012) vezettek be, illetve az önkormányzati választások ezután már nem 4, hanem 5 évente kerülnek megrendezésre.
2. Az Orbán-kormány a gazdasági nehézségek megoldásának egyéni - bel- és külföldön is sokat bírált - útját választotta. A korábban alkalmazott általános megszorítások helyett:
- különadóval sújtotta a bankokat, a távközlési, az energetikai, a kereskedelmi szektor nagy, multinacionális vállalatait;
- növelte az adókat, a dohányáruk és az üzemanyagok jövedéki adóját;
- törvényi szabályozással gyakorlatilag államosította a rendszerváltás után kialakított (kötelező) magánnyugdíjpénztári rendszert annak érdekében, hogy megszűnjön a nyugdíjkassza állandó hiánya (az önkéntes nyugdíjpénztári forma mint az időskori öngondoskodás egyfajta lehetősége, ugyanakkor megmaradt);
- 2011-től életbe lépett az a program (Széll Kálmán terv), amelynek a célja az államadósság folyamatos csökkentése és a munkahelyteremtés volt.
3. A kormánypártok, a parlamentben meglévő kétharmados többségükre támaszkodva új alkotmányt - Magyarország Alaptörvénye fogadtak el, amely 2012. január 1-én lépett hatályba.
4. Új választójogi törvényt (2012) vezettek be, illetve az önkormányzati választások ezután már nem 4, hanem 5 évente kerülnek megrendezésre.
Term
10
Location
Other sets by this creator
Zsuzsanna_Pap4Teacher
A zsidó vallás fő jellemzői
4 terms
Zsuzsanna_Pap4Teacher
1/4