Only $35.99/year

Az antikvitás kimagasló kulturális emlékei

Terms in this set (4)

1. Kheopsz piramis (Egyiptom)
- Kheopsz (Kr. e. XXVI. sz.) fáraó piramisa a legrégebbi és napjainkban az egyedüliként megmaradt "csoda".
- Kb. 100 ezer munkás dolgozott az építésén, több évtizeden keresztül, közel 2 millió kőtömbből épült.
- Méreteí: 146,6 m - de ma már a zárókő hiányzik, így csak 137, 2 m magas
2. Szemirámisz függőkertje (Babilon)
- Babilonnak 3 nagyszerű építménye volt: a város falai, a Bábel-torony és a függőkert.
- A függőkertet II. Nabu-kudurri-uszur (Kr. e. VI. sz.) építtette feleségének.
- 7 lépcsőfokból álló öntözött teraszrendszer volt, amelyen fák, bokrok, virágok, a teraszok szélén pedig az egészet egységes egésszé varázsló kúszónövények burjánoztak.
3. Zeusz szobor (Olümpia)
- Ki. e. 457-ben felépült az olümpiai Zeusz-templom, amelybe Pheidiász készítette a szobrot.
- Az elefántcsontból készült Zeusz alakja nagyobb volt, mint 12 m, és még a kezében tartotta az ember nagyságú Nikét. A főisten trónja arannyal, drágakővel volt ékesítve.
- Újdonság volt, hogy Pheidiász a haragvó, bosszúálló istenség helyett egy öregedő, jóságos istenfigurát alkotott.
4. Artemisz temploma (Epheszosz)
- Epheszosz városában (Kis-Ázsia) építették az ion hódítók, akik az őslakosok természet-istennőjének kultuszát folytatták az Artemisz holdistennőnek szentelt templomban.
- A templom 51 méter széles és 105 méter hosszúságú volt, és 127, egyenként 18 méter magas márványoszlop tartotta a tetőzetét,
- A templom belsejében állt Artemisz istennő kétméteres szobra.
5. Mauszólosz síremléke (Halikarnasszosz)
- Kária uralkodója, Mauszólosz (Kr. e. IV. sz.) kezdte építtetni görög mesterek vezetésével saját és felesége síremlékét.
- Az épület 49 m magas volt, ami egyedülállóan magasnak számított.
- Kr. u. 12. sz.-ban egy földrengés rombolta le, az egykori helyén talált leletek a British Múzeumban vannak.
6. Rhodoszi kolosszus (Rhodosz)
- Kr. e. 305-ben phrüg seregek ostromolták Rodoszt - a leírások szerint egy hatalmas ostromgépet is bevetettek - sikertelenül. A város megmenekülésének emlékére építették a Héliosz istenséget formázó kolosszust Kr. e. 302- ben.
- Vasból és bronzból készült, belül kövek voltak elhelyezve.
- A korábbi elképzelésekkel ellentétben vsz. nem a kikötőben, hanem a városban állhatott. Kr. e. 224-ben egy földrengés ledöntötte - 900 évig a földön reküdt (egy jóslat miatt nem merték felállítani), majd darabjait szét hordták.
7. Pharoszi világítótorony (Alexandria)
- A Kr. e. III. században a Nílus-deltában, Phárosz szigetén építették fel az Alexandrai körüli zátonyos partszakaszon, a hajók navigációját segítő világítótornyot.
- 30x30 m oldalhosszúságú, 71 m magas volt, a tetején Zeusz szobra állt. A gyanta és olaj égetésével nyert fényt tükrök segítségével gyűjtötték össze és erősítették fel.
- Kr. u. 796-ban, majd később földrengések pusztították el.
1. A Nagy Fal és az agyaghadsereg (Kína)
- A Kr. e. III. században kezdte építtetni Csin Si a Nagy Falat, amely a nomádok támadásaitól védte Kínát. Az eredetileg döngölt földből kialakított védelmi rendszer ma is látható, de már téglából épült szakaszai a XIV. századtól kezdve, a Ming-korban épültek. Ugyancsak az ókori kelet egyik kiemelkedő emlékeként tartjuk számon az első császár, Csin Si sírját "őrző" - kb. 8000 terrakotta katonát, 150 lovast és 130 harci szekeret számláló - agyaghadsereget.
2. Akropolisz (Athén)
- A perzsák legyőzése után, Periklész korában (Kr. e. V. sz.), Pheidiász művészeti vezetéséve, kezdődött meg az Akropolisz építése. Központi épülete Pallasz Athéné temploma, a Parthenón, amely pentelikoni márványból, dór stílusban épült.
3. Muszeion (Alexandria.)
- A Muszeion ("múzsák csarnoka") egy komplex tudományos intézmény volt, ahol "tudósok" dolgoztak, állat- és botanikus kertje volt; és itt volt az ókor egyik legnagyobb és legjelentősebb könyvtára.
4. Pergamoni oltár (Pergamon)
- A hegyes terepen, teraszokra épült, 9-10 m magas védőfalakkal körülvett város leghíresebb emléke az oltár, rajta a 130 m hosszú dombormű, amely az istenes és a gigászok harcát mutatja be (ma Berlinben látható).
5. Colosseum (Róma)
- A Fórum Romanurn délkeleti végében épült fel Vespasianus és Titus császárok, azaz a Flaviusok idején az Amphiteatrum Flavium, más néven a Colosseum. Az amfiteátrum egy elliptikus alaprajzú aréna, amelyet több emelet magas nézőtér vesz körül. Az állatviadalokra és gladiátor játékokra tervezték és használták.