Only $35.99/year

Terms in this set (43)

„Úgy vélem, ha a matematika és a természettudomány egy csapásra végrehajtott fordulat által vált
azzá, ami, úgy példájuk van annyira figyelemre méltó, hogy eltűnődjünk a gondolkodásbeli fordulat
lényegén, mely olyannyira hasznunkra vált, és legalább megkíséreljük utánozni őket, amennyire csak
hasonlatosságuk a metafizikához, mely abban áll, hogy az ő ismereteik is az észből származnak, ezt
lehetővé teszi. Mostanáig feltételezték, hogy ismereteinknek mindig tárgyakhoz kell igazodnia; ám e
feltételezés következtében megbukott minden kísérlet, hogy fogalmak útján, a priori módon
megtudjunk valamit a tárgyakról, és bővítsük ismereteinket. Próbáljuk hát meg egyszer, nem jutunk-e
meszebbre a metafizika feladatainak terén, ha feltesszük, hogy a tárgyaknak kell ismeretinkhez
igazodniok, ami jobban megfelel a követelménynek, hogy a priori tudással rendelkezhessünk róluk,
mely azt megelőzően állapítana meg valamit a tárgyakról, hogy ezek adva lennének nekünk. Itt
ugyanarról van szó, mint Kopernikusz legfontosabb gondolatánál: midőn azt találta, hogy az
égitestek mozgását nem tudja kielégítően megmagyarázni, ha feltételezi, hogy a csillagok serege
forog a megfigyelő körül, Kopernikusz kipróbálta, nem jár-e nagyobb sikerrel, ha felteszi, hogy a
megfigyelő kering, és a csillagok nyugalomban vannak. Ugyanezt a kísérletet elvégezhetjük a
metafizikában is, a tárgyak szemlélete kapcsán. Ha a szemléletnek kell a tárgyak tulajdonságaihoz
igazodnia, úgy nem látom be, miként szerezhetnénk bárminemű a priori tudást e tulajdonságokról; ha
azonban a tárgy (mint az érzékek objektuma) igazodik a szemléletalkotó képességünk
tulajdonságaihoz, úgy egész jól el tudom képzelni ezt a lehetőséget."